Az este a Mandák-ház hittanosai köré szerveződött. Szent Miklós ünnepe ugyan hétfőre esett, de péntek estére még belefért egy kis Mikulás-játék rejtvényfejtéssel, énekléssel, Luca-búza ültetéssel. Hatalmas asztalt ültünk körbe a játék végeztével.
A közös vacsora többször is megjelenik az evangéliumban. Az asztalközösség minden kultúrkörben – társadalmi helyzettől független – elemi befogadóforma. Az úrvacsora szentségi jellege is az együtt evésből alakult ki. A vacsora alkalmat adott arra, hogy az emberek találkozzanak, történeteket osszanak meg egymással, ezáltal tanítsák is egymást – magyarázta Bolba Márta, a Mandák-ház lelkésze, minekutána arról faggattuk, mi a célja ezeknek a vacsoráknak. „A Szentírásban az áll: A vendégszeretetről meg ne feledkezzetek, mert ezáltal egyesek – tudtukon kívül – angyalokat vendégeltek meg. Az angyal alapvető funkciója pedig, hogy üzenetet hoz kívülről be a közösségbe, ami által a közösség gazdagodik” – folytatta a lelkész.
Amíg melegedett az étel, Márta a gyerekektől kérdezte, tudják-e, miért december 24-én ünnepeljük Jézus születését. „Mert akkor van karácsony!” – jött a kézenfekvő válasz. A lelkész lassan rávezette a gyerekeket, hogy igazából nem tudni, melyik napon is született meg az Isten fia, viszont azért azon a napon emlékezünk meg róla, mert akkor van a legsötétebb éjszaka. Onnantól kezdve hosszabbodnak a nappalok, ami azt szimbolizálja, a fény végül legyőzi a sötétséget. „És ti mit akartok legyőzni?” – érkezett az újabb kérdés. A félelmet, a csúfolódást, a hazugságot, a kapzsiságot, a halált – felelték a gyerekek. Hogy mivel győzhetők le mindezek: szeretéssel, lelkesedéssel, kedvességgel, öleléssel, megbocsátással – vágták rá. Közben töltött káposzta került az asztalra, és vele mint főtéma, a karácsony jelentősége.
„Az ünnep nekem az együttlétet jelenti, jó kedvem lesz tőle. Jobban figyelünk egymásra, könnyebb megérezni, hogy szeretnek” – mondta Jocika, aki az édesanyja, Piroska mellett ült. „Amit meg tudok adni, azt megadom, amit meg tudok főzni, azt megfőzöm a gyerekeknek” – magyarázta az édesanya. Örül, ha kerül nekik ajándék a fa alá, étel az asztalukra. A gyerekei öröme és nyugalma a legfontosabb számára.
Zsiga is rajong a karácsonyért, a szentesték náluk is nagy izgalomban telnek. „Estefelé bemegyünk a hálóba, mert a nappaliban áll a karácsonyfa. Beszélgetünk, mesét olvasunk, és egyszer csak meghalljuk a csilingelést. Kimegyünk, és addigra a fa alatt lesznek az ajándékok. A várakozás nagyon izgalmas!”
A nigériai származású Lola és családja arról mesélt, hogy náluk a karácsony olyan, akár egy óriási fesztivál, ráadásul meleg is van. Az emberek kint vannak az utcán, ott szórakoznak és átmennek egymáshoz, együtt esznek. Méltó megünneplése ez egy kisbaba megszületésének – véli.
„Jézus azért született meg, hogy nekünk legyen életünk. Ha a szeretetet, amit tőle kaptunk, elfogadjuk, akkor tovább tudjuk sugározni az embertársaink felé. Ennél nincs nagyobb öröm” – osztotta meg gondolatait Katalin is, aki ugyan egy másik gyülekezet tagja, hetente megfordul a Mandákban is. Szerinte az a fontos, hogy egymásra figyeljünk az ünnepkor is, és ne rontsák el a békességet az egymás közti konfliktusok, ha például a karácsonyfa feldíszítése nem készül el időre. Az egész éves rohanás után hirtelen be kell húzni a féket, és ez nem egyszerű. „Egy hatgyerekes anyuka mesélte, hogy nehéz volt úgy készülnie a karácsonyra, hogy az ünnep napján ne legyen se rohanás, se összetűzés. Ezért 23-án kirándulni mentek. Ez segített lelassulni, és feloldotta a feszültséget is.”
A gyülekezet tagjai karácsonykor elutaznak vidékre, azért rendszerint advent harmadik vasárnapjára szerveznek nagyobb összejövetelt, ahol komoly szerepet kap a művészet. Ez megalapozza a karácsonyi hangulatot – mondta Márta. „Idén homokművészt hívtunk. Ahogy a kezei között rajzolás közben megszületik az alkotás, az az ünnep tartalmát is kifejezi” – világított rá. „Van egy Szabó T. Anna vers: Az ünnep azé, aki várja, nagyon tetszik. Számomra is a készüléssel nyer teljes értelmet az ünnep.”
Egy régebbi cikkünk Bolba Mártáról:
Fotók: Huszár Boglárka
