Amikor február végén feldolgoztuk a kerületi politikusok vagyonnyilatkozatait, akkor próbáltunk meg utánajárni a korábbi józsefvárosi polgármester, jelenleg főispán Sára Botond vagyonosodásának. (Aki most épp a Horn Gyula sétány nevének megváltoztatására szólította fel a Fővárosi Közgyűlést, a főváros szerint viszont ehhez nincs joga, maximum a bírósághoz fordulhat.) Sikertelenül, nem találtuk a nyomát a dokumentumnak, a Miniszterelnökségtől pedig azt a választ kaptuk, azért, mert nem nyilvánosak – indoklás nélkül. (A Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely kezeli a politikai kinevezett főispánok vagyonnyilatkozatait).

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint viszont közérdek fűződik a főispáni vagyonnyilatkozatok megismeréséhez. A kormányhivatalok támogatások (család-, lakás-) és EU-s források felhasználásának bonyolításában vesznek részt, szociális ellátásokat utalnak ki, hatósági jogkörük van számos esetben, ezért is indokolt a főispáni vagyoni helyzet (a fennálló vagyonnyilatkozati rendszerben amúgy más eszközökkel könnyen elkendőzhető) nyilvánossága.

Ennek szellemében írtam a NAIH-hoz levelet: „Mivel a Kormányhivatalok közpénzek felhasználásában, EU-s és egyéb támogatások elosztásában vesznek részt, illetve hatósági jogkörük van, vezetőinek vagyonnyilatkozatának nyilvánosságához közérdek fűződik. Ez ügyben kérem a NAIH állásfoglalását, és adott esetben Sára Botond főispán vagyonnyilatkozatához való hozzáférést.”

A NAIH a válaszában azzal kezdi, hogy tehát a főispáni vagyonnyilatkozat nyilvánosságáról kérdezek, („azzal kapcsolatban kért tájékoztatást, hogy a főispánok vagyonnyilatkozatai nyilvánosak-e”). Ismerteti a vagyonnyilatkozat-tételre kötelező jogszabályi környezetet (2018. évi CXXV. törvény 2013 paragrafusa), majd kettébontja a vagyonnyilatkozatokat a megismerhetőség szempontjából.

Vannak a nyilvános és a nem nyilvános vagyonnyilatkozatok. Előbbieket is két részre bontja: a legtágabban megismerhető nyilatkozatok, amelyeket kötelezően közzé kell tenni az Infotörvény szerint (állami vezetők, alkotmánybírók, országgyűlési képviselők), illetve a nem kötelezően közzéteendők, de olyanok, amelyeket hozzáférhetővé kell tenni egyéni adatigénylés útján (polgármester, önkormányzati képviselők).

És vannak a nem nyilvános vagyonnyilatkozatok. Ezek nyilvánosságát a törvény nem írja elő. Az ebben foglalt személyes adatokat csak a törvényben felhatalmazott személy vagy szerv ismerheti meg pl. vagyonosodási vizsgálat lefolytatása miatt. Ezeket egyedi közérdekű adatigényléssel sem lehet megismerni – ilyen vonatkozik a közjegyzőkre, ügyészekre, bírósági végrehajtókra, vezető beosztású kormánytisztviselőkre. A nyilvánosság szerinti legkorlátozottabb kategória pedig a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett személyek családtagjai, hozzátartozói, akik nem látnak el közfeladatot, csak rokoni minőségükben lehetnek érintettek.

„Tekintettel arra, hogy

ezért a főispán vagyonnyilatkozata azon nem nyilvános vagyonnyilatkozatok körébe tartozik, melynek megismerésére kizárólag a törvényben megjelölt személyek, szervek jogosultak.

A személyes adatok védelmét, valamint a közérdekű, vagy közérdekből nyilvános adatok megismerését érintő ügyben a jövőben is forduljon a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz bizalommal.”

Hozzátehetjük, hogy nem teljesen logikus a törvényben egy kalap alá venni a külön hatalmi ágat képviselő ügyészek, bírósági végrehajtók, közjegyzők vagyonnyilatkozatának korlátozott megismerhetőségét egy direktben politikai kinevezett kormánytisztviselőével, akik közpénzek felhasználásában, támogatások odaítélésében, hatósági eljárásokban érintettek.

Nyitóképünkön a NAIH épülete a Falk Miksa utcában – Fotó: Google Street View