Most nem fogunk kitérni sem a társasházi pályázatok, sem a lakásgazdálkodási rendszer részleteire, hiszen ezekről írtunk számos alkalommal, bár a megbeszélés alapját az erről szóló prezentáció adta. Sokkal inkább a vendégek reakciójára voltunk kíváncsiak, ezért magunk is úgy próbáltuk figyelni a történteket, mintha kívülállók lennénk.

Miskolcról Szarka Dénes önkormányzati képviselő (Velünk a város frakció), a Városgazdálkodási- és üzemeltetési Bizottság elnöke érkezett Tocsev János Miklóssal, a Rendészeti Bizottság külső tagjával. Miskolcon a józsefvárosihoz hasonló a politikai helyzet, az önkormányzatot független polgármester vezeti, és a pártokat is tömörítő Velünk a város frakciónak van többsége.

Szolnokról Györfi Mihály MSZP-s alpolgármester és Füle István DK-s frakcióvezető, a Pénzügyi, Költségvetési és Közbeszerzési Bizottság elnöke jött el. A város polgármesterét ott a Fidesz adja, de a politikai erőviszonyok annyira kiegyenlítettek, hogy az ellenzékkel koalícióban tudnak csak vezetni. Györfi Mihály szerint ez nem jelent gondot az együttműködésben, de MSZP-s alpolgármesterként azért határozottan a sarkára kell állnia, amikor egy-egy ügyet képvisel.

Ami a három várost illeti, nagyjából egy súlycsoportban vannak, a legnagyobb Miskolc 151 ezer fővel, míg Józsefvárosban 73 ezren, Szolnokon pedig 69 ezren élnek.

A találkozót a miskolciak kezdeményezték, a társasházi pályázatok egy olyan pontja keltette fel az érdeklődésüket, aminek alapján az önkormányzat postaládák cseréjére is ad támogatást. Camara-Bereczki Ferenc Miklóssal, a Józsefváros Jövőjéért frakció MSZP-s tagjával, a Városüzemeltetési, Közösségfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnökével vették fel a kapcsolatot, és rajta keresztül csatlakoztak a szolnokiak is.

„Két megkeresés érkezett hozzánk nemrég, az egyik a miskolci önkormányzat egyik bizottsági tagjától, a másik Szolnok alpolgármesterétől, akivel 15 éves politikai múlt köt össze minket.

Két hasonló problémákkal küzdő megyei jogú városról van szó. Józsefvárosban sokat dolgoztunk azon, hogy a társasház-támogatási rendszerünk úgy nézzen ki, mint most.

2019 előtt is léteztek támogatások, sőt nagyobb volumenben is, de nem rendszerként, hanem ad hoc döntések alapján. Ezért, úgy vélelmezem, a képviselők kijáró képessége döntötte el, mire jutott, míg most egységes pályázati rendszer működik teljesen világos feltételekkel” – mondta Camara-Bereczki. Györfi Mihály megjegyezte, Szolnokon is van pénz támogatásokra, de nincs mögötte egységes pályázati rendszer, ami egyébként a transzparencia miatt is fontos lenne.

Illés Péter kabinetvezető köszöntője után a beszélgetést Rádai Dániel alpolgármester vezette be Józsefváros sajátos lakásgazdálkodási helyzetének bemutatásával. Itt a társasházak és bérlakások helyzete nagyon vegyes képet ad, a lakások minősége, a lakók társadalmi összetétele, a házak belső állapota szélsőségeket mutat. Kiemelte, hogy a kerületben kardinális kérdésként kezelik a zöldítést, a klímavédelmi szempontokat. „Fontos, hogy mi lesz az évtizedek óta elhanyagolt udvarokban, amik egy évszázada még egészen más célokból épültek.

Ezért sokféle programunk van, a veszélyelhárítástól kezdve az udvarzöldítésig.

Nagy változást jelent, hogy a saját lakásvagyonunkra most lényegesen többet költünk saját forrásból, mert, mondhatjuk, ezekkel a házakkal elérkeztünk a 23. órába.”

Nem volt még téma, hogy Józsefvárosban milyen a női vezetők aránya, ezért – próbálva idegen szemmel figyelni – feltűnt, hogy a kerületi prezentációt három meghatározó vezetői pozícióban levő hölgy tartotta, akik nemcsak pontos információval szolgáltak, de részt vettek a programok kialakításában is. Borbás Gabriella, a Kerületgazdálkodási Ügyosztály vezetője, Bodnár Gabriella, a Vagyongazdálkodási Iroda vezetője és Varga Viktória, a Városüzemeltetési és Zöldprogram Iroda vezetőhelyettese mutatta be a támogatási programot, és válaszoltak minden részletre is.

Borbás Gabriella elmondta, hogy három iroda tartozik hozzájuk. A Vagyongazdálkodási Iroda társasházi pályázatokkal, önkormányzati cégek működésével és az önkormányzat saját ingatlanvagyonával foglalkozik, így az önkormányzati bérházakkal, bérlakásokkal is, alapvetően stratégiai szinten. A Városfejlesztési és Zöldprogram Irodához tartoznak a társasházi zöldpályázatok, városüzemeltetési kérdések, forgalomtechnika, közútkezelés és klímavédelmi kérdések.

„Egyre többet foglalkozunk energetikával, ezt külön megfigyelőrendszer segíti, amivel ellenőrizni lehet a fogyasztásvédelmi intézkedések hatékonyságát,

és energetikai auditokat is készíttetünk.” A harmadik iroda a beruházásokkal, közbeszerzéssel, pályázatokkal foglalkozik. A beruházásokat központosították, ahogy a közbeszerzést is, az önkormányzati cégek nem folytathatnak önálló közbeszerzést. Az önkormányzat által benyújtott pályázatokat kezelik még, kormányzatit nem szoktak kapni, de EU-s energetikai pályázatot már nyertek, tette hozzá Borbás.

A beszélgetés főleg a három józsefvárosi vezető és a vendégek között folyt jó két órán keresztül. A vendégek is igyekeztek jó tapasztalatokat átadni, Miskolcon például előremutató eredmények vannak energetikai téren, de főleg kérdeztek, méghozzá egészen kis részleteket is.

A beszélgetés során rajzolódott ki, hogy a józsefvárosi, most már több éve következetesen fejlesztett társasház-támogatási és bérlakás-gazdálkodási rendszer mennyire kiforrott és működőképes.

Az idei év fejleménye például, hogy – hallgatva a társasházi képviselők kérésére – megszüntették a pályázati célok „pántlikázását”, ami miatt folyamatos korrigálásra szorult a rendszer, amikor egy adott jogcímen elfogyott a pénz, vagy éppen megmaradt. A mai rendszer ezért sokkal átláthatóbb, és sokkal egyszerűbb pályázni is, tehát gyorsabb is lett az ügymenet – a társasházi pályázatok (kis értékű támogatások, mint nyílászárók felújítása, cseréje vagy világos kapualjak) egységesen a Pécsi Eszter pályázatba kerültek, ezek kiírásáról a februári KT-ülés döntött.

A szolnoki Füle István frakcióvezető és Györfi Mihály alpolgármester konklúziója szerint

„megdöbbentő, hogy van egy csaknem 3 milliárdos rehabilitációs programja Józsefvárosnak, amiből 2,5 milliárd a saját ingatlanjainak szól és 500 millió a társasházaknak. Ez abszolút pozitív tanulság.

Szolnokon még ismeretlen ez a szemlélet, bár a baloldal az elmúlt 10-15 évben már erőltette ezt.”

A miskolci Tocsev János bizottsági tag azt emelte, ki, hogy napi szintű problémákra van Józsefvárosban megoldás, felhozva a postaládacsere lehetőségét példaként. Szarka Dénes pedig azt mondta, „az Avason vagyok képviselő, panelházas körzetben, és igyekszem a rendelkezésre álló forrást képviselőként a legjobban felhasználni, de városi szinten sajnos ilyen rendszer nálunk nincs”.

A beszélgetés kiterjedt más helyi sajátosságra is, amik közül a bizottságok számának csökkentése váltott ki nagyobb érdeklődést. A tapasztalatcserének valószínűleg ezzel nincs vége, azzal búcsúztak a vendégek, hogy lesznek még kérdéseik, amit azonban már online fognak feltenni.

Fotó: Karancsi-Albert Rudolf