Tiltakoznak a tanárok a még be nem vezetett státusztörvény miatt, de mit is jelent ez?
Ha bevezetik a törvényt, munkaidőn kívül sem lesz szabad a tanároknak negatívan nyilatkozniuk a közoktatásról, nehogy a „közoktatásba vetett közbizalom” gyengüljön, a tanítási év pedig úgy lenne meghosszabbítható július 15-ig, hogy a pedagógusok nem kapnának túlmunkadíjat érte.
Ez csak két problémás pont abból az 53-ból, melyeket egy tanár foglalt össze egy összehasonlító táblázatban, mely az új törvény előtti és a bevezetés utáni állapotokat vetette össze. A dokumentum itt tekinthető meg. További fájó újdonság volna a pedagógusok közalkalmazotti státuszának elvétele, ebből látszólag nem akar engedni a kormány, legalábbis az eddigi tárgyalások nem vezettek eredményre, nyilatkozta lapunknak Komjáthy Anna, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) országos választmányának elnöke: „Az állam folyamatosan forrásokat vett ki a szférából, tehát nem akarja finanszírozni a saját kötelező feladatát, és az sem utolsó szempont, hogy
a státusz elvételével sokkal egyszerűbben ki lehet rúgni valakit.
Ha ezt véghez viszik, akkor már csak a szociális szférában lesznek közalkalmazottak, hiszen az egészségügyet, a kutatást, a közművelődést, a szakképzést már kiszervezték innen” – mondta.
Az azonnali felmentéssel eddig 15 napig lehetett kirúgni valakit, utána már nem, ezt a határidőt most kitolnák egészen az adott tanév augusztusáig: „Ez arról szól, hogy a fideszes képviselők sem örülnek annak, ha a gyerekük legjobb tanárait kirúgják tanév közben, de így most elég lesz csak nyáron megtenni ezt, a tanár pedig addig is rághatja a körmét, hogy lesz-e retorziója az esetleges ellenállásának, és nem mellesleg, augusztusban elég nehézkes új állást találni”, értelmezi Komjáthy a módosítást.
Mód nyílna arra is, hogy a pedagógusok „magatartását” technikai eszközzel ellenőrizzék, illetve a saját laptop és telefon is átvizsgálható lenne: „A multiknál is van ilyen, de ott nem saját tulajdonról van szó, hanem céges technikai eszközökről, de a pedagógus saját eszközöket használ a szülőkkel való kapcsolattartásra vagy a Kréta rendszerbe való belépésre. A tanár itt olyan érzékeny adatokat kezel a betegségekről, vagy a családok egyéb problémáiról, ami nem nyilvános adat, hogy ki fog belenézni, azt nem tudom.
Lehet, hogy csak a sarokba állításról van szó, arról, hogy fenyegetve érezze magát a pedagógus, de amit a törvény megenged, az előbb-utóbb be is fog következni”
– mondja Komjáthy.
Aki némi engedményekre azért számít a kormány részéről: „Eddig a nevelőtestület döntött a pedagógiai programról, a szervezeti és működési szabályzatról (szmsz), az éves munkatervről és a házirendről. Ezután csak a házirendet tudnánk alakítani, de talán az szmsz-t is meghagyják nekünk saját hatáskörben, de a legfontosabbat, mégpedig
a pedagógiai program alakítását biztosan elveszik.”
Egyébként a kormány és a pedagógus szakszervezetek között olyan tárgyalások zajlanak, melyeket Komjáthy látszategyeztetésnek érzékel: „Kisfaludy László helyettes államtitkárral szoktunk tárgyalni, de neki semmilyen jogköre nincs arra, hogy bármire igent vagy nemet mondjon, elmondjuk a panaszainkat, felírják egy papírra, elviszik apuhoz – vagy nem tudom, kihez, de szerintem nem is Maruzsa Zoltán államtitkárhoz kerülnek ezek a feljegyzések, hanem magasabb szintre –, de nem mondanak nekünk semmit, a következő alkalommal elmondják, hogy miben engednek, miben nem, mi pedig megint elmondjuk a javaslatainkat, és így tovább” – szemlélteti a tárgyalások metódusát a pedagógus.
Komjáthy szerint a kormány uniós támogatásból (a magyar oktatásra szánt EU-s pénzek) bevezetni tervezett, differenciált béremelés és teljesítményértékelés terve nem a kitűzött cél megvalósítására, tehát a pedagóguspálya vonzóvá tételére irányul, hanem arra, hogy immár uniós források felhasználásával tovább rombolja az intézményi autonómiát: „Példátlan, hogy az EU bértámogatásra hajlandó pénzt adni, de ennek vannak feltételei: a pálya vonzóbbá tétele, hogy nőjön a pedagógusok és az intézmények autonómiája és a szerzett jogok ne sérüljenek. Ennek nem tudnak megfelelni,
és nem is akarnak,
mert minden uniós pénz folyósítása fel van függesztve addig, amíg az igazságszolgáltatás függetlenségével gondok vannak.”
Egyébként egy, az aHang által indított petícióban már több mint 4700 tanár jelezte, hogy akár el is hagyhatja a pályát, ha a kormány bevezeti a sokak által csak „bosszútörvény”-nek nevezett státusztörvényt. Korábban már az is kiderült, hogy egyetlen év alatt, 2021-ről 2022-re 42 százalékkal nőtt azon tanárok száma, akik lemondással vagy közös megegyezéssel távoztak munkahelyükről – ezt a Momentum politikusa, Tóth Endre derítette ki úgy, hogy közérdekű adatigénylést adott be mind a hatvan tankerületi központhoz a témában.
A válasz szerint míg 2021-ben 3738-an, 2022-ben már 5316-an mondtak le közalkalmazotti jogviszonyukról, vagy távoztak a munkáltatóval történt közös megegyezés után.
Fotók: Karancsi-Albert Rudolf
