Több kritikát is kapott a kerületvezetés az interjúnkkor még elfogadás előtt álló Józsevárosi Esélyegyenlőségi Programmal (JEP) kapcsolatban, amely a Fidesz szerint az iskolákban LMBTQ-propagandát tervez. Ha megnézzük a tervezetet, ott tényleg az van leírva, hogy bár a jogszabályi környezete egyre nehezebbé teszi, de meg kell találni annak a lehetőségét, hogy „folytatni lehessen az ifjúság körében a felvilágosító és érzékenyítő programokat az LMBTQ-témakörben”. Szili-Darók Ildikó alpolgármester korábban azt mondta, a terv az, hogy lehetőségként meg kell teremteni a pedagógusoknak az ilyen tematikájú képzéseken való részvételt. Mi lesz akkor a JEP-ben?

Hadd reagáljak az egyre képtelenebb és egyre extrémebb vádakra, amelyek Józsefvárost igazi Armageddonként láttatják, melyben óvodai LMBTQ-propagandától kezdve agresszív antifa-központig minden megtalálható, amitől egy kormánypárti csak szörnyülködni tud. Természetesen ebből semmi sem igaz, ezek a hazugságok csak azt bizonyítják, hogy van egy nagyon erős csalódottság a Fideszben –

amely mögül nagyon hamar ki fog kopni a politikai egység, de ennek minden tekintetben az ellenkezője történt.

A városvezetésünk kellően innovatív és felelősen gazdálkodva meg tudja valósítani a programját – egy fillér állami támogatás nélkül, a saját erejéből. Egyre erőteljesebb lesz az emiatti frusztráció, fel kell készülni arra, hogy még az eddigieknél is képtelenebb vádakkal fognak bennünket illetni.

Fölháborít az az erkölcsi nihil, ahonnan a Fidesz beszél. Az a Fidesz vádol bennünket, amelynek a helyi képviselői évekkel ezelőtt Mikulás-jelmezben ólálkodtak  józsefvárosi óvodákban. Akkor nem volt fontos a szülők beleegyezése és jogai, akkor nem kérdezték meg, hogy szeretnék-e, hogy Sára Botond, Ferencz Orsolya vagy Szilágyi Demeter édelegjen a gyerekeikkel az óvodáinkban. Ugyanezek a fideszesek tüntették ki a pedofil kollégáikat itt Józsefvárosban. A Fidesz jogalkotásának köszönhetően ma 12 éves gyerekkel lehet szexuális kapcsolatot létesíteni, de ez a 12 éves gyerek az iskolában nem kaphatja meg azokat az alapinformációkat, amelyek ahhoz kellenének, hogy később biztonságos és boldog felnőtt- vagy serdülőkora legyen, biztonságos és boldog szexualitással, és amely megtanítaná neki azt is, hogy a testéhez egyedül neki van joga és senki más nem érhet hozzá, ha ő nem akarja. Látjuk ennek a következményeit nap mint nap. 

Az önkormányzatunk mindennapi gyakorlata és a stratégiai dokumentumainak szellemisége is ugyanazon az értékrenden alapul: humánus, méltányos, megértő és segítő attitűd kell áthassa a gyakorlatunkat és ezek mentén gondoljuk a helyi esélyegyenlőségi programunk megvalósítását is.

Összegyűjtöttem, hogy mi van a JEP-ben konkrét intézkedésként LMBTQ-témakörben: „civil ismeretterjesztő programok támogatása, egészségügyi, rendvédelmi, oktatási területen dolgozó szakemberek részére. Kiadványok készítésének támogatása melegjogi ügyekben és ismeretterjesztő előadások támogatása, pszichológiai tanácsadás támogatása, fiatalok számára”. Akinek van serdülőkorú gyereke, az pontosan tudja, hogy erre a segítségre mekkora szükség van. A JEP megfogalmazza a határozott kiállást a gyűlöletbeszéddel szemben, és erre használja az önkormányzat hírfelületeit, illetve speciális intézkedésként az LMBTQ-emberek időskori gondozásához és elhelyezéséhez is szeretne ez a dokumentum hozzájárulni.

A törvényeket betartjuk, még akkor is, hogyha meggyőződésünk, hogy az ismeretterjesztés tilalma védtelenné tesz rengeteg gyereket az őket ért szexuális abúzussal szemben. Mi viszont segíteni szeretnénk abban, hogy egészséges, normális és a gyűlöletkeltéssel nem fertőzött fiatalokat neveljen az iskola. De az Alaptörvény is vonatkozik mindenkire, amely kimondja a törvény előtti egyenlőséget.

A káptalanfüredi gyerektábor története húzódik már egy ideje, igazából 2019 óta, és márciusban elfogadott éves költségvetési tervben szerepel a táborral kapcsolatosan egy olyan kitétel, hogy a még hiányzó főépület 2024 végére épülhet meg, tehát akkor 2025 nyarára jöhetnek ide először józsefvárosi gyerekek, akkor ez az ütemezés várható?

Egyelőre ezzel számolunk. A káptalanfüredi beruházás 2015-től kezdve (amikor Simicska Lajos be-kilépett a történetből, majd a G-nap után beszállt helyette az állam), fokozatosan elvesztette az önkormányzati jellegét. 2019-re, amikor az új városvezetés jött, az önkormányzat jogosítványai már minimálisra csökkentek. Az állam ezt a beruházást magához vonta, egy állami szervezeten keresztül intéződött a tervezés, a beruházás, a kivitelezés és a közbeszerzés, minden, még a későbbi újratervezések is, az ezek szükségességéről szóló döntéseket is az állami cég hozta.

Most viszont egyre nagyobb az aggodalmunk, mert felszámolták a beruházásért felelős állami céget és nincs gazdája a projektnek, csak sejtjük, hogy a Lázár-féle Beruházási és Közlekedési Minisztérium a végső döntéshozó. Ide tartozik az újonnan létrehozott Országos Tervtanács, az a grémium, amely kimondja az állami beruházások jövőjét illető végső verdiktet, és ha nincsen tervtanácsi igen egy projekten, akkor az nem fog megépülni.

Egy körben már megjárta az Országos Tervtanácsot a táborunk terve, és márciusban a kormány képviselője és a tervtanács többsége leszavazta a korábbi állami cég által készített terveket. Az újabb ülés április 27-én lesz, ha ott sem kap zöld jelzést, akkor az azt jelenti, hogy az állam kivonul a káptalanfüredi sporttábor beruházásából, és ez azzal jár, hogy elveszítjük a 2,2 milliárdos állami támogatást.

Mi lesz, ha ez a forgatókönyv valósul meg?

Nyilvánvaló, hogy az önkormányzat nem hagyhatja azt, hogy torzóként, hét év fideszes szerencsétlenkedésnek a műemlékeként ott maradjon egy építési terület, és hat, már jelentősen leromlott állapotú pavilon ebek harmincadjára. Kell egy B terv arra, hogyan fejezzük be a gyermektábort. A gyermektábort (!) és nem a sporttábort, mert állami forrás nélkül pénzünk sem lesz, de felesleges is egy csomó mindent megépíteni – nem kell majd konferenciaterem és 500 fős konyha sem. Klasszikus gyerektábort kell ott felépítenünk, ami a józsefvárosi gyerekek pihenését szolgálja. És nem csak a gyerekekét: most tudtam meg, hogy idősklubokból is jártak oda korábban. Nagy az igény, hogy olcsón, önkormányzati támogatással, balatoni nyaralást biztosítsunk a józsefvárosiaknak. Biztosan ezt fogjuk tenni.

És akkor ennek lesz forrása az önkormányzat költségvetésében? Másrészt akkor ez mennyibe fog kerülni, mikor készülhet el?

Egyelőre várjuk meg az április 27-i tervtanácsi döntést (interjúnk készülte után derült ki, hogy elhalasztják a döntést, ami majd más formában születik meg – a szerk.), utána lesz esedékes minden. Mivel kisebb műszaki tartalom kell egy a mi igényeinket kiszolgáló táborhoz, az önkormányzati beruházás összköltsége jelentősen alacsonyabb lehet majd. A fedezet megteremtése nem lesz egyszerű, ha magunknak kell befejezni a káptalanfüredi tábort, az át fogja rendezni a jövőre vonatkozó terveinket. 

Nincs elég pénz – ezt elég sokszor halljuk az önkormányzattól. Ugyanakkor a Fidesz folyamatosan felemlegeti, hogy soha nem volt még ekkora költségvetése a kerületnek, a fideszes Szilágyi Demeter hírnyolcas véleménycikkében volt olvasható, hogy lakosonként félmillió forintot lehetne fordítani. Mennyire lehet szabadon gazdálkodni a bevételekből, mennyire van szabad keret a költségvetésben?

Vajon mennyire röhögtek volna körbe engem, hogyha 2018 előtt az akkori költségvetést lebontom Józsefváros népességére, és kiszámolom, hogy egyénenként hány forint jut egy józsefvárosira, és azt rákölti-e Sára Botond egyénenként mindenkire? Megkérdezték volna, hogy mi az a szer, amit szedek, mert nagyon ütős lehet. Szilágyi Demeter sem gondolja komolyan, hogy egy önkormányzat költségvetése, működése, a kötelező és önként vállalt feladatai és a fejlesztések helyett értelmes felvetni, hogy a kerület lakóinak fejenként félmillió juthat. Tetszetősnek tűnő gondolat, de oltári nagy sületlenség.

Az infláció mind a bevételeinket, mind a kiadásainkat megnyomta. Lehet azt mondani, hogy 50 ezer forinttal több lett a bevételem, de hogyha ehhez képest duplájára nőtt a kenyér és a többi élelmiszer ára, akkor reálértéken rosszabbodott a költségvetési helyzetem.

Ugyanez a helyzet az önkormányzatoknál is, az önkormányzatoknál többe kerülnek a bérek, a szolgáltatások, a rezsiköltségek. Összességében hiába magasabb a költségvetési főösszeg, nem javultak a pozícióink, főleg, mert hogy eközben a kormány jóvoltából jelentős bevételektől estünk el, és elvesztettük az összes korábban megítélt állami forrást.

Azonban ennek ellenére is állítom, hogy az önkormányzat működése stabil. Az első két rettenetesen nehéz év, amelyet Atkári János segítségével abszolváltunk, megtanított bennünket arra, hogy milyen a felelős gazdálkodás. Folyamatosan válságra készültünk, takarékoskodtunk.

Óvatosan és körültekintően, de válthattunk, és a korábban tartalékba tett pénzek felhasználhatóak lettek és a fejlesztéseinknél is ráléphettünk a gázpedálra. Ez tette lehetővé, hogy ebben a ciklusban 250 lakást felújítsunk, és mellé még négy óvodát. Az önkormányzat honlapján negyvennél több fejlesztés szerepel, és ami még előttünk van, az is szép: vadonatúj ügyfélszolgálatunk lesz. A Horváth Mihály tér északi oldala, a Tömő-Práter, a Bacsó Béla, a Krúdy, a Mária utca, a Losonci lakótelep köztereinek felújítása még az idén el fog készülni, ahogy a Népszínház-Alföldi utcai csomópont is, illetve számos zöldítés.

Örüljünk, hogy minderre van pénzünk, azért van, mert helyesen gazdálkodtunk, és így saját erőnkből fejleszthetjük a kerületet. Persze, az infláció miatt több pénz folyik át az önkormányzaton, de ezeket az utolsó fillérig Józsefvárosra költjük: az önkormányzat működésére, a közszolgáltatások biztosítására, a fejlesztések finanszírozására.

A kiadások egy része a rezsiköltség. A nagy rezsi-áremelkedés idején azt mondta, hogy az 6-700 milliós pluszt jelenthet, aztán az állam 469 milliót adott erre kompenzációként. Mi lett a végső mérleg? Enyhe telünk volt, mennyivel emelkedtek a rezsiköltségek?

Tényleg enyhébb telünk volt, és ez nagy szerencse. Van viszont nyolcvan telephelyünk, és ezek 800-1100 forint között fizetnek a földgáz köbméteréért. Ez magasabb, mint amennyiért most be lehet szerezni a gázt. Sokat gondolkodom rajta, hogy 2022 júliusában, amikor láttuk, hogy hirtelen hogy megy föl a földgáznak az ára, helyes döntés volt-e az akkori „jó áron”, 1100 forinton megkötni a gázszerződéseket.

Most utólag, persze hogy nem, mert drágábban kapjuk most a gázt, mint ahogy kaphatják azok, akik nem kötöttek ilyen szerződést, de mi a biztonságra akartunk törekedni. Nem akartuk, hogy a józsefvárosi óvodákban, közintézményekben ne legyen fűtés.

2022-ben 400 millióról 1 milliárdra nőtt a rezsiköltség, 2023-ban pedig 2 milliárd forintot terveztünk be energiára. Az energiafogyasztás csökkentéséért sokat tettünk, az állami 469 millió forint pedig fontos segítség volt, de nem fedezte a többletköltségeket. A valódi megoldás az lenne, hogy ha az önkormányzatok energiaárai garantáltan igazodnának a világpiaci árakhoz.

Mert miközben a gáz ára folyamatosan csökken, az állami vállalat, amely az önkormányzatoknak biztosítja a földgázt, továbbra is kiugróan magas gázárakat számol föl. Többször jeleztük a kormánynak, hogy be tudna-e avatkozni, nem történt ilyen.

Emellett elkezdődött az önkormányzati telephelyek energiamonitoringja, és EU-s pályázatokat is próbálunk nyerni, hogy energiahatékonysági szempontból jobbak legyünk, de nagy az intézményrendszer, amit nem lehet egyik pillanatról a másikra zölddé vagy energiahatékonnyá tenni. De el kell indulnunk efelé.

A másik nagy kritika a Szeszgyár köz és környezetének állapotát érinti, amit a kormányzati sajtó választékos jelzőrendszerrel ír le. Itt arról van szó, hogy van egy rossz állapotban lévő magánterület, amin keresztül vezet egy utca, egy köz, amit az önkormányzat fejleszteni akar. Itt mi a megoldás?

A Szeszgyár közt, a Szeszgyár utcát az önkormányzat fel kívánja újítani, ez egy régi ígéretünk, és, hogyha más nem, akkor a helyi képviselő Camara-Bereczki Ferenc Miklós erre mindig emlékeztet is bennünket. Úgyhogy nem lehet elengedni ezt a történetet, nem is engedjük el.

A mellette lévő magánterület rendkívül elhanyagolt, de nem most lett azzá, nagyon régóta az. Az változott, hogy létrejött egy civil kezdeményezés, egy spontán közösségi használat ott, aminek mi azért örülünk, mert lett egy szereplő, aki gondját kívánja viselni a területnek, akár a magántulajdonos helyett is. Mindez ráirányította a figyelmet a terület állapotára.

A civilek rendet kívánnak tenni, felvették velünk a kapcsolatot, és mi fölkínáltuk a segítséget, hogy a JGK platós autóival segítünk kitakarítani. Egy elhanyagolt és elhagyott magánterületen könnyen lehet bármi, akár drogfogyasztás is. De hogy ott az önkormányzat hanyagsága miatt drogtanya alakult volna ki, ez megint ugyanaz a vádaskodás, amit tudjunk be a Fidesz frusztrációjának.

A droghelyzet amúgy is kedvenc témája a kormánypártoknak és a propagandájuknak. Érdemes végiggondolni, hogy ki mit csinált az elmúlt években. Fontos az elején leszögezni, hogy a drogprevenció, a drogfogyasztás elleni küzdelem, a drogpolitika nem önkormányzati feladat, hanem kifejezetten kormányzati feladat.

A Fidesz megígérte, hogy 2020-ra felszámolja Magyarországon a drogfogyasztást. Ehhez képest ott tartunk, hogy ha végigmegyünk Budapesten, mindenütt látjuk a nyomait. Időnként borzasztó állapotok vannak, de ez nem az önkormányzatok felelőssége, hanem azoké, akik megszüntettek minden ellátórendszert, a prevenciót, az ehhez kapcsolódó állami támogatásokat. Ennek a következményeivel szembesülünk Budapest utcáin.

Mit tettünk mi? Egyfajta köztéri ártalomcsökkentésként mi folyamatosan szedjük a drogszemetet, a tűkre, az elhasznált fecskendőkre kell itt gondolni. A JGK-nál egy külön csapat foglalkozik ezzel.

Másrészt pedig a lakosságtól kapott bejelentéseket szinte azonnal továbbítjuk a rendőrségnek. És ha önkormányzati bérlakásban történik  drogkereskedelem, az önkormányzat egy lakásellenőrzés keretében tudja rendezni a helyzetet, hiszen a rendeletünk alapján az ilyen lakásbérlet fölmondható. Ha van erre lehetőség, akkor szívesen vállalunk szerepet felvilágosításban vagy drogprevenciós programokban – adunk helyet, lehetőséget, támogatást. De igazából a hatékony állami drogpolitikát önkormányzati szinten nem lehet pótolni. Márpedig semmilyen drogpolitika nincsen Magyarországon.

Említette, hogy rengeteg helyiség megújul. Ez a következő kritikai ponthoz vezet át: az üzlethelyiségek bérbeadása különböző konstrukciókban egyes félelmek szerint a Józsefváros elbulinegyedesedését hozza el, mint az Erzsébetváros bulinegyed részén. Mit tud tenni az önkormányzat, hogy ez ne történjen meg?

Ezek nem egyes félelmek, hanem a Fidesz által szajkózott butaság. Kár, hogy az előző ciklusokban még csak elképzelés sem volt arra, hogy az önkormányzati nem lakáscélú helyiség vagyon miként hasznosuljon. Nem csak azért kár egy ilyen koncepció hiánya, mert ez a feltétele, hogy élettel teljen meg a kerület, és bevételt jelent, amit hasznos célokra tudnánk költeni.

Szembesülve azzal, hogy mennyi kiadatlan üzlethelyiségünk van, koncepciót készítettünk és fogadtunk el arról,  hogy ezekben az üzlethelyiségekben értelmes, a környezethez alkalmazkodó, a józsefvárosiak megelégedésére szolgáló üzletek kapjanak helyet.  

A felújított Déri Miksa utca esetében alkalmaztuk először a gyakorlatban a helyiséggazdálkodási tervünk szemléletét, és amikor meghatároztuk, hogy milyen módon hasznosítsuk az addig üres helyiségeket, nem arra gondoltunk, hogy romkocsmákat hozzunk létre. 

A VII. kerületben romokban jöttek létre a kocsmák, Józsefvárosban pedig felújított környezetben lesz pizzázó, palacsintázó, alkotóműhely, stúdió, gasztronómiai stúdió, teázó, galériával egybekötött pizzéria, vannak könyvkötők, szivattyúszerelő üzem.

Őszintén szeretném megnézni azt a „bulit”, amit majd a palacsintázóban csapnak a szivattyúszerelők, meg a könyvkötők. Tényleg, egy kicsit legyünk már észnél.

Politikai téma: az ellenzék szerint töredezik a kerületi koalíció. Lehet már tudni, mi lesz a választáson? Mikor lehet majd azt megtudni, hogy ki melyik egyéni képviselő indul összellenzéki színekben, hogyha ilyen lesz, vagy esetleg lesznek-e új jelentkezők?

Ez a „koalíció válságban van” szövegről mindig az éhes disznó makkal álmodik mondás jut eszembe. Józsefváros az a kerület – erre, mint személyes politikai teljesítményre büszke is vagyok –, ahol a legkevesebb volt a kiszavazás, egyszer sem szavazták le a polgármestert, és arányait tekintve nálunk született a legtöbb olyan döntés, amelyben a kormányzó koalíció képviselői 100%-ban támogatták az előterjesztést. Mindehhez persze rengeteg előzetes egyeztetésre volt szükség. Rengeteget vitázunk a döntésig, amikor az megszületik, megvan a többség, akkor kerülhet a képviselő-testület elé. Ez az oka is annak, hogy kiugróan magas a teljes frakciótöbbséggel elfogadott minősített többségű döntésünk.

Szerintem az egy teljesen természetes igényként jelentkezett a választások előtt másfél évvel, hogy szocialista és dékás képviselők, akik eddig egy frakcióban politizáltak a többiekkel, szerették volna önállóan, másoktól függetlenül megmutatni magukat. Mindenki eldöntheti, hogy ez a kiválás mennyire volt sikeres, ez nem az én dolgom. Az én dolgom a Józsefváros érdekében hozott döntésekhez a szükséges többség biztosítása. Ebben nem történt változás, továbbra is nagy többséggel fogadjuk el az előterjesztéseket. Nem mondom, hogy csökkentek volna a viták, de ezeket a vitákat kezeljük a képviselő-testületi ülések előtt.

Hogy mikorra derül ki a 2024-ben induló képviselői csapat összetétele? Legkésőbb ősszel. Mindenféleképpen arra fogok törekedni, hogy egyetlen ellenzéki koalíció induljon a Fidesszel szemben, mert nem engedhetjük meg azt, hogy szétforgácsolódjanak az erőink.

Józsefvárost nem lehet a Facebookról, nem lehet a kerületen kívülről bekiabálva, nem lehet pénzzel és sajtóval megnyerni. Józsefváros az a hely, ezt tapasztaltam 2019-ben, amit leginkább jelenléttel, nagyon sok személyes találkozással és az itt élőkkel folytatott közvetlen beszélgetésekkel lehet megnyerni. A józsefvárosiaknak jogos igényük, hogy a politika törődjön velük.

Én és a támogatóim jelen leszünk, elérhetőek leszünk. Polgármesterként példát akarok mutatni ebben. Egyelőre júniusig, később pedig ősztől folyamatosan alkalmat teremtünk a találkozásokra a köztéri fogadóórákon. Biztos lesz jó néhány izgalmas beszélgetésünk és nem fogok elfutni a kellemetlen kérdések elől sem. Nem is tehetem meg, én itt lakom, ez az otthonom, mindennap láthatnak a buszon az utcákon, a piacon vagy a boltokban.

Elhangzott, hogy más szereplők is beléphetnek erre a politikai oldalra, kik lehetnek ezek? Gondolom, ezek azért konkurenciát jelentenek a jelenlegi szereplőknek.

Nem lehet attól eltekinteni, hogy a kerület országgyűlési képviselőjét támogató szervezet, a Szikra Mozgalom az országgyűlési választási kampányban 450 aktivistával dolgozott itt. Egyelőre beszélgetünk, és úgy látom, még nem döntöttek, hogy országos mozgalomként képzelik el magukat, vagy helyben is vannak terveik. Ha utóbbi mellett döntenek, akkor ezzel számolni kell.

A kerületben is jelentős a támogatottsága a Magyar Kétfarkú Kutyapártnak. Amennyiben jelentkeznek, hogy ők is szeretnének Józsefvárosért dolgozni, akkor szerintem közös érdek, hogy megtaláljuk a közös keretet, és ne külön induljanak.

És ugyanez a helyzet a C8 Civilek Józsefvárosért-tal is. A C8, amely az én civil otthonom, olyan kerületi beágyazottsággal rendelkezik, olyan szakmai és helyi tudása van, amit még jobban Józsefváros szolgálatába szeretnék állítani. Nem engedhetjük meg a luxust, hogy bármelyik komoly támogatottsággal és szervezettel rendelkező erőről lemondjunk, ha ezek a szervezetek velünk együtt Józsefvárosért akarnak dolgozni.

És akkor Gyurcsány Ferencnek minderre rá kell bólintani…

Gyurcsány Ferenc nálam járt, más pártelnökökkel is szoktam találkozni, örülök, hogy érdekli őket, amit Józsefvárosban teszünk és értékelik az eredményeinket. De talán még egy banánköztársaságban sem lenne hír az, hogy egy polgármesterhez, akit támogat egy párt, annak vezetője eljön, és bemutatja-elkíséri az új helyi vezetőt. Csak ennyi történt.

Igazi korrupciós vád nem nagyon fogalmazódik meg a kerülettel szemben. De mégiscsak előjött a Práter-Tömő utcai felújítás, ahová csak egy céget hívott meg az önkormányzat egyszereplős közbeszerzésre. Ez hogy volt, hogy végül is miért érte meg így?

Ez egy általunk nem preferált, de legális közbeszerzési gyakorlat az úgynevezett egyszereplős meghívásos közbeszerzés. A Közbeszerzési Hatóságnak sem volt semmi kifogása ellene. Ugyanezzel a közbeszerzési formával 2017 és 2019 között az előző városvezetés 18 alkalommal élt.

A mi időnkben a Práter-Tömővel együtt két ilyen beszerzés volt. Megvolt a jó okunk, hogy ezzel a közbeszerzéssel éltünk, mert 2021-ben már lehetett látni, hogy milyen mértékben fognak elszabadulni az építőanyagárak, mennyivel drágulhatnak meg a beruházásaink. Azt is láttuk, hogy közvetlenül a Déri Miksa után a Práter-Tömő utcának is azonnal neki kell állni, minden késedelem pluszköltséget jelentene. Kézenfekvő volt, hogy ha a Déri Miksa utca felújításával elégedettek leszünk, akkor gyorsabb eljárásban adjunk meg magunknak a lehetőséget, hogy ezt a kivitelezőt hívjuk meg a Práter-Tömő utcák felújítására.

Ezt mindenki tudta. Tudták azok is, akik a Déri Miksa utca felújítására pályáztak, tehát az üzleti szereplők ennek tudatában indultak. Nyilvánvalóan ennek megfelelően tettek ajánlatot is. De tudták, és ez a legfontosabb, annak a bizottságnak a tagjai is, akik erről egyhangú szavazással így döntöttek.

Nyitókép: Mile Máté