Kártérítési pert indít az állam ellen a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET), mert szerintük jogtalanul fosztották meg őket az egyszázalékos személyi jövedelemadó-felajánlások gyűjtésétől. A perben azt szeretnék elérni, hogy az állam térítse meg azt az összeget, ami az egyház technikai számának elvétele miatt nem kaptak meg (enélkül a szám nélkül nem gyűjthetik a felajánlásokat).
Iványi Gábor szerint nagyon sok pénzzel tartozik nekik az állam.
„Nagy összegről van szó, amit húszezer ellátottunk megsegítésére és több tucat intézményünk működtetésére fordíthattunk volna.”
Az 1981-től bevett és elismert felekezetként működő egyháztól 2012-ben vették el egyházi státuszát. „Azzal kezdődött, hogy 2012. január 1-től, az új egyházügyi törvény értelmében elveszítettük az egyházi besorolásunkat, ami az úgynevezett technikai szám elvesztésével is együtt járt, pedig ez tette volna lehetővé a személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlását az egyháznak” – mondta lapunknak Ónodi István, a MET gazdasági igazgatója.
Az Alkotmánybíróság 2013-as ítélete szerint a törvény egyes rendelkezései – például az, hogy csak a bejegyzett egyházak jogosultak a személyi jövedelemadó egy százalékára – alkotmányellenesek voltak, ezért az AB arra kötelezte az államot, hogy állítsa vissza a kisegyházak korábbi státuszát: „Ezt visszamenőleg 2012. január 1-től kellett volna megtenni,
az Alkotmánybíróság döntése mindenkire (még a kormány számára is) kötelező”,
– mondta a gazdasági igazgató. A döntést azonban máig nem hajtották végre.
Az állam részleges kártérítést fizetett 2012-re, 2013-ra és 2014-re. Az egyházügyi törvény miatt a MET kilenc Magyarországon bejegyzett kisegyházzal együtt keresetet indított a strasbourgi törvényszéken, mely 2014-ben megállapította: a szabályozás sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményének 9. cikkelyét (a gondolat-, a lelkiismereti és a vallásszabadság kérdéskörét szabályozót), valamint a gyülekezés és egyesülés szabadságával foglalkozó 11. cikkelyben foglaltakat.
Az Iványiékat megillető kártérítés mértékéről ekkor még nem született döntés. 2015-ben a magyar állam aláírt a MET-tel egy megállapodást, ahol az állam képviselői elismerik a különböző jogcímeken járó igények jogosságát:
„Ekkor még szóba álltak velünk”
– mondta Ónodi. A gazdasági igazgató szerint ezek a jogcímek a következők: az egyszázalékos felajánlás, az egyszázalékos felajánlás alapján egyházakat megillető kiegészítő támogatás (mértéke közel azonos az egyszázalékos felajánlás összegével), a szociális intézmények működtetése alapján az ún. egyházi kiegészítő támogatás és zárszámadási összeg, a közoktatási intézmények működtetése alapján az ún. egyházi kiegészítő támogatás és zárszámadási összeg, a felsőoktatási intézmény egyházi támogatása, hittantámogatás, bérkompenzáció.
Mindezek a fenti elvont kiegészítő összegek nem extra támogatást jelentenek. „Ezeket kapják meg a jelenleg elismert intézményfenntartó egyházak, és ezekkel együtt lehetséges az intézmények fenntartási költségeit közel 100 százalékban fedezni” – mondta Ónodi. A strasbourgi döntés hatására az egyszázalékos felajánlások összegét és más jogcímeken járó támogatásokat kifizette az állam 2016 decemberéig.
2017 áprilisában a már korábban megállapított jogsértések miatt hárommillió eurós (mintegy 935 millió forintos) kártérítést és 2250 euró perköltséget ítélt meg a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségnek az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB).
2017 januártól azonban újra nem fizetett az állam a korábban elismert jogcímek után,
ezért az egyszázalékos felajánlásokat sem kapta meg a MET, de ez nem csak a korábbi éveket érintette. „2017-ben nem csak a 2016-os adóévben nekünk járó összeget nem kaptuk meg. Ennek visszamenőleges érvényessége van, ezért valójában már a 2015-ös sem érkezett meg hozzánk. Tehát 2017-ben a 2015-ös felajánlásokat kellett volna megkapnunk, amiről az adózók 2016-ban rendelkeztek” – mondta Ónodi.
Ezért a MET kártérítési pert indít az állam ellen. A kártérítésre való jogosultság bizonyítása az egyház feladata lesz, ezért most nyilatkozatokat gyűjtenek azoktól, akik úgy gondolják vagy azt állítják, hogy 2015 és 2020 között a MET-nek ajánlották volna fel adójuk egy százalékát.
Tavaly Iványiék 820 milliót kaptak az egyszázalékos felajánlásokból, ezzel ők a negyedik legtámogatottabb felekezet. Ónodi szerint nem reális, hogy ismét az EJEB-hez forduljanak. „Ugyanazzal a jogcímmel nem lehet újra a strasbourgi bírósághoz fordulni, ugyanazt a pert nem lehet még egyszer megnyerni, ők erre nincsenek felkészülve,
nincs procedúra, módszer arra, ha a magyar kormány úgy gondolja, hogy márpedig ő nem fizet.
Egyébként pedig az megy, hogy a kormány pökhendien azt mondja, hogy menjenek Strasbourgba, és akkor aztán majd fizetünk, miközben azt nagyon is jól tudják, hogy az ítélethozatal minimum 4 év, miközben már eleve 5 évünk kiesett azzal, hogy 2017 óta nem fizetnek. Tehát összességében csupán egy évtizedet kell kiböjtölnünk. Ugyanott vagyunk tehát gyakorlatilag, mint az elején, 2012-ben” – összegez Ónodi.
Nyitókép: Mile Máté
