Hétfőn este negyed kilenc körül a Horváth Mihály térnél szirénázva jelent meg a kosaras tűzoltóautó, rendőri és mentős kísérettel. Kollégánk, Mile Máté, aki szemtanúja volt az eseménynek, azt mondta, nagyon hamar távoztak is a riasztott egységek. Kedden utánajártunk annak, mi is történt.

Kelemen Zsolt alezredest, a VIII. kerületi katasztrófavédelem vezetőjét nemcsak a konkrét esetről, hanem arról is kérdeztük, vajon a hőség miatt több-e a munkájuk, vannak-e speciálisan kánikulai esetek?

Nem igaz, hogy télen, a fűtési szezonban történik a legtöbb ilyen baleset. A kánikula, a rekkenő hőség idején nem érvényesül az úgynevezett kéményhatás. Ez viszi ki az égéstermékeket a füstelvezető nyíláson.

Nyáron nem a fűtőtestek, hanem a gázzal működő fürdőszobai vízmelegítők jelentik a legnagyobb veszélyt. Az égéstermék visszaszivárog a lakásba, és ebből akár mérgezés is lehet.

– mondta lapunknak a katasztrófavédelmi szakember.

A hétfői esetről az alezredes azt mondta, hogy téves riasztás történt. Füst lepte el a lépcsőházat, jelentették telefonon az egyik Hock János utcai házból. A katasztrófavédelem a X. kerületből emelős kocsival vonult ki a helyszínre. A bejelentővel felvették a kapcsolatot, de addigra a füst már elszállt. A raj átvizsgálta a házat, de tűzre vagy füstre utaló körülményt nem talált, ezért elvonultak.

Egy ilyen kiszállásnak vaklárma esetén is vannak költségei, olykor pedig következményei is, ezért megkérdeztük, hogyan jár el a katasztrófavédelem ilyen helyzetekben.

Nem tiltja törvény, hogy odaégessék az ételt

Valószínűleg az történhetett hétfőn is, mint a legtöbb hasonló esetben: valaki sütött-főzött, és odaégette az ételt. Ennek füstjét érzik ilyenkor a házban, hiszen a tűzhelyen felejtett étel büdös, messziről érezni. A tűzoltók feltételezik, hogy most is hasonló történt. A pórul járt szakács levehette a tűzhelyről az edényt és kiszellőztette a lakást, ezért tódulhatott ki a füst az épületbe.

Gyakori, hogy ilyenkor nem merészkednek elő jelezni, hogy ők a ludasok, mert félnek a bírságtól. De ez tévedés, ezért nem lehet senkit felelősségre vonni. Szerencsésebb, ha ilyenkor jelzik, baleset történt és elnézést kérnek a lakóközösségtől. Akkor talán téves riasztás sincsen. Most sem kellett volna attól tartania a kozmálónak, hogy ráterhelik a kiszállás költségeit. Felelősebb viselkedéssel, nyílt kommunikációval megelőzhették volna a téves riasztást.

Nem éri meg viccelődni

Mi történik akkor, ha valaki szándékosan félrevezeti a tűzoltókat vagy tűzszerészeket és hamis riasztást ad le. Ilyenkor általában névtelen bejelentést kapnak. Többnyire a telefonszámot is letiltják a készüléken, amiről telefonálnak, de ezzel nem érnek el célt, ugyanis a katasztrófavédelem rendszere – akárcsak a rendőrségé – kijelzi a hívó fél számát.

Adatfelvételkor a néven kívül elkérik a telefonszámot is: látják ugyan, de így szűrik ki a komolytalan bejelentéseket. Ha a bediktált és a rendszer által mutatott telefonszám nem egyezik, akkor a diszpécser még egyszer rákérdez, hogy pontosan milyen számról is hívja a bejelentő. Ha továbbra is különböznek a számok, akkor az már jelzés: nem biztos, hogy komolyan kell venni a bejelentést, de ilyenkor is kimennek a helyszínre.

A bejelentőnek megmondják, hogy a bediktált és a valós telefonszám nem egyezik, és rákérdeznek az okára. A hívó a legtöbbször ilyenkor bontja is a vonalat. Előfordul, hogy a számok egyeznek, de a hívó nem a saját nevét diktálja be. A katasztrófavédelemnek nem dolga a nevet ellenőrizni, ideje sincs erre. A tűzoltók kimennek a helyszínre, és megpróbálják megtalálni a betelefonálót is. Ha csak szórakozott, eddigre már kikapcsolta a telefont, hogy ne tudják visszahívni.

A hamis név miatt a tűzoltók nem tudják a helyszínen megtalálni a rosszindulatú, szándékosan téves riasztást adó telefonálót. Ha a tűzoltók nem tapasztalnak semmit abból, ami a bejelentésben volt, és a telefonáló sem vár rájuk, akkor beszólnak a központba, hogy hívják fel újra a bejelentőt. Ha nem elérhető, kitöltik a riasztási lapot és elküldik a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak. Annak van egy hivatala, amelyik az ilyen ügyeket intézi, ők tesznek feljelentést a rendőrség felé, a továbbiakban pedig már a rendőrök járnak el – mondta lapunknak Kelemen Zsolt.

A katasztrófavédelem tehát nem számláz ki semmilyen költséget,

„hanem történik egy rendőrségi feljelentés, hogy erről a telefonszámról és ilyen néven szándékosan megtévesztő jelzés érkezett a katasztrófavédelem műveletirányítási ügyeletére. Tűzoltóegységek kivonultak a helyszínre, költség keletkezett, emiatt teszünk feljelentést.”

Kevesebben szórakoznak

Egyre kevésbé jellemző, hogy ezzel szórakoznak az emberek, az alezredes az elmúlt évekből nem tudott példát mondani ilyen esetre a VIII. kerületben. Bombariadóból is jóval kevesebb van már – tudtuk meg. Ezek az esetek kicsit komplexebbek, mert be kell vonni a honvédségi tűzszerészeket is, bár a rendőrség és a katasztrófavédelem is a helyszínen van.

Az gyakrabban előfordul, hogy – többnyire építkezéseken – valódi robbanószerkezeteket találnak. A Ludovika Campus építésekor gyakori volt, hogy szovjet vagy amerikai ágyúlövedéket, gránátot, bombát, géppuska lőszereket találtak az építkezés földmunkái közben. Volt, hogy a Nagyvárad teret és környékét is lezárták, illetve kiürítették.

A honvédség tűzszerész szakemberei állapítják meg, hogy milyen robbanótestről van szó, mekkora legyen a biztonsági zóna, mekkora sugarú kört kell lezárni, mekkora területet kell kiüríteni. A munka nagy részét a rendőrség végzi, de a katasztrófavédelem is besegít a kiürítésbe, illetve a terület lezárásába.

– mondta a VIII. kerületi katasztrófavédelem vezetője.

Nyitókép: Bruzák Noémi / MTI