L. Simon László, a Nemzeti Múzeum főigazgatója a Pollack 250 kiállítás megnyitóján beszélt arról, hogy tervezik a múzeum építészeti átalakítását. A megnyitón Lázár János építésügyi és közlekedési miniszter is jelen volt, és bejelentette, tárcája nyújt támogatást a múzeum épületében található szoborfülkék hiányzó frízeinek és szobrainak felújítására, és együttműködést ajánlott fel ahhoz, hogy Pollack nevéhez méltó, 21. századi nívójú múzeumi infrastruktúrát hozzanak létre itt, ami a szükséges források megígérését jelentheti.

Rég kinőtték Pollack épületét

L. Simon elmondta, elfogyott a kiállítótér, kevés a raktár. De megoldásra vár az épület akadálymentesítése – bejutni sem egyszerű a monumentális lépcsősor miatt –, és légkondicionáló rendszert is kellene telepíteni. 2021-ben történt már egy sor praktikus változtatás a múzeumban, ajándékboltot, kávézót alakítottak ki, de gépészeti és elektromos felújítás sem volt.

A bővítés, átalakítás gondolata nem új, évtizedek óta küzdenek helyhiánnyal, innen költözött el annak idején az Országos Széchényi Könyvtár törzsgyűjteménye, a természettudományi gyűjtemény önálló múzeummá alakult a Ludovika mellett, és mára végleg kinőtték az épületet.

Már 2010-ben volt egy nemzetközi tervpályázat a múzeumépület és múzeumkert fejlesztésére, amire 61 pályaművet adtak be. Akkor elsőnek Mányi István építészstúdiójának, másodiknak Claus D. Worscheck és az Oszoli és Boda iroda, harmadiknak a Narmer stúdió és a Földes építésziroda tervét választották. Pénz hiányában azonban ezekből semmi nem valósult meg.

A kiállításon most a Narmer Építészeti Stúdió koncepcióterve látható, ami a 13 évvel ezelőtti terveknél érettebb megközelítést mutat. Előképei a világ nagy múzeumaiban – a British Museumban, a New York-i Guggenheimben, vagy a párizsi Louvre-ben – alkalmazott megoldások.

A javaslat szerint a Nemzeti Múzeum két nagy területű udvarát befednék, és két rotundát, kúpos vagy kupolaszerű tetővel fedett kerek teret hoznának létre. A megoldás Pollack klasszicista stílusától nem idegen, ő is kerek kupolás központi tereket hozott létre a múzeumban. Az új udvari építményekben – amik dizájnos Heller-Forgó hűtőtoronyra (ilyeneket látunk a kohókban) hajaznak – lépcsőn és liftekben lehetne közlekedni, és körülöttük megmaradna az udvarból is elegendő terület ahhoz, hogy a látogatók ott leüljenek, pihenjenek vagy programokon vegyenek részt. A kerek belső épület a kiállításon látható metszetek szerint négyszintes és kiállítótereknek adhat otthont. A koncepció látványképei szerint az udvar üvegtetején át jutna be fény ezekbe a terekbe.

A másik lényeges változtatás, hogy föld alatti bejáratot kapna a múzeum. A leghíresebb ilyen megoldás a Louvre udvari üvegpiramisa. A Nemzeti Múzeumnak szerényebb megoldást javasol a tervező: a lépcsősor az Arany-szobor mellett vezetne körbe az új, föld alatti közönségforgalmi térbe, aminek nagy része a mostani főlépcső alatt helyezkedne el. Az egykori gépészeti akna és alagút pedig az akadálymentes, liftes lejárat lenne a mostani főlépcső oldalában. Ez a két változtatás a belső tér jelentős bővülésével járna.

A Nemzeti Múzeum Budapest világörökségi zónájában van (a világörökségi helyszínek, mint a védett Duna-part egy kilométeres körzetében csak UNESCO-engedéllyel lehet változtatni bármin, különben veszélybe kerül a világörökségi besorolás), felmerül a kérdés, hogy egy ilyen változtatás befolyásolja-e a védett városképet. Nagy Gergely, az ICOMOS magyar nemzeti bizottságának elnöke konkrét választ nem tudott erre adni, mivel őket nem kereste meg a tervekkel senki, egyébként nem is kötelesek erre. Az általa elmondottak alapján és a terveket látva azonban úgy tűnik, a változtatás nem érinti a múzeum külső megjelenését, az új lejárat sem zavar bele a megszokott látképbe. Az új lejárat a maketten most nem emelkedik ki a talajszintből, de ha végül valamilyen tető kerül föléje – az eső, a hó hova hullik majd? –, az újra felvetheti a védett városkép kérdését.

A kiállításon jelentették be a Pázmány Campus drágulását is

Lázár János még egy Józsefvárost érintő bejelentést tett: a Nemzeti Múzeum megújítása csatlakozhat a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tervezett palotanegyedi fejlesztéséhez. Az egyetemi kampusz kialakítása egyike annak a kevés állami beruházásnak, amit Lázár folytatni szándékozik.

Mint mondta, az egyetem építkezése 2024 őszén megkezdődik, és ennek során 50 ezer négyzetméternyi területen jön létre az új kampusz

Ez közel 70%-kal több, mint amiről egy éve a Pikó Andrással történt megbeszélésen szó esett, akkor 150 milliárdot említett és 2027-es befejezést – ez utóbbi is nagy valószínűséggel csúszik.

Az egyetem kialakítására olcsóbb és zöldebb tervjavaslatot mutatott be idén júniusban Perényi László építész, a Civilek a Palotanegyedért egyik vezetője, arról egyelőre nincs hír, hogy ezt figyelembe vennék a végső terveknél.

Pollack 250 éve

A Nemzeti Múzeum volt az 1773-ban Bécsben született Pollack Mihály fő műve. Józsefvárosban még egy híres épülete látható, a Ludovika, de ő tervezte József nádor alcsúti kastélyát is, bár manapság ennek majorsága izgatja inkább a közvéleményt.

A kiállításon eredeti tervrajzok alapján ismerhetjük meg Pollack épületeit, de számos személyes tárgya, még az anyakönyvi kivonata és gyászjelentése, sőt egy festménye is ki van állítva. Külön részen látható az átalakítás koncepciójának meglehetősen gazdag kiállítása is. Részen, nem teremben: és ez talán a helyszűkére is utal, de arra is, hogy a múzeum igyekszik az eddig üres folyosóit, sarkait is bevonni kiállítótérnek, láthatóan sikerrel.

A Pollack 250 kiállítás már a Múzeumkertben a lépcsősor előtt megkezdődik, majd az első és második emelet tereiben folytatódik sok interaktív, mozgatható installációval. Nyitva december 1-ig.

Nyitókép: Magyar Nemzeti Múzeum