A tervezet szerint a Volán és a MÁV járatain eddig használatos bérletek kettő kivételével megszűnnek, csak a megyei és az országos bérletek maradnak meg. (Jelenleg egy teljes árú vármegyebérletért 9450 forintot kérnek, a tanulóknak elég 945 Ft-ot fizetniük érte, a teljes árú országbérlet 18 900 forintba kerül, ennek a tanuló változata 1890 Ft és 30 napig érvényesek.)

Ugyancsak újdonság, hogy a 65 év felettiek ingyenes közlekedése ezután a 14 év alattiakra is kiterjedne, továbbá a fogyatékkal élőkre és nagycsaládosokra is, akik jelenleg 90%-os kedvezménnyel utazhatnak. Megmarad az 50%-os kedvezményes jegy, márciustól korlátlanul használhatják majd a közalkalmazottak, az oktatásban és egészségügyben dolgozók. A 65 év alatti, utazási igazolvánnyal rendelkező nyugdíjasok kedvezményes ország- és vármegyebérletet vásárolhatnak.

És ha már 2024-et írunk, haladni kell a korral, ősztől bevezetnék a kártyás fizetési lehetőséget a Volánbusz járatain is, amit azzal ösztönöznének, hogy aki készpénzzel fizetne, azt 200 Ft adminisztrációs díjjal sújtanák.

A tarifareform részeként bevezetik a Vármegye 24 nevű jegyet, amivel megyén belül napi 990 forintért lehet közlekedni a Volán és a MÁV járatain; ennek országos változata a Magyarország 24 nevű jegy 4990 Ft-ért, mellyel országon belül korlátlanul lehet utazni az állam által működtetett közlekedési vállalatok helyközi járatain. Ugyancsak újdonság, hogy az ország- és vármegyebérletek innentől kezdve az InterCity járatokon is érvényesek lesznek.

Bár ezzel hatalmas bevételkiesés éri majd az állami közlekedési cégeket, Lázár arra számít, hogy cserébe viszont sokkal többen fognak így utazni, így összességében még bevételnövekedést is generálnak majd.

A közlekedési miniszter arra nem tért ki, hogyan változnak a hagyományos, kilométer alapú jegyek árai, de a 2011 óta változatlan árakban mindenképp várható változás.

Hogyan érinti mindez Budapestet?

Egy ideje az egyik legforróbb fővárosi politikai téma a Budapest-bérletek helyzete. Egyrészt az állam és a főváros közt van egy elszámolási vita, másrészt a keddi bejelentés előtt annyit lehetett tudni, hogy a Budapest bérletet március 1. után nem fogadják el a Volán és a MÁV járatain akkor sem, ha az utas nem hagyja el a főváros közigazgatási területét.

Ebben az egyik legnagyobb vita a HÉV-járatok kapcsán alakult ki, melyeket 2016-ban az állam elvett a fővárostól és a MÁV-hoz csatolta őket. A HÉV-hálózat nagyobb része elhagyja a főváros határát, a Gödöllőre utazónak például csak Ilonateleptől kellett külön jegyet váltani, ha volt fővárosi bérlete.

A megállapodásnak része volt, hogy a járatok számát Budapest jóváhagyása nélkül nem lehet csökkenteni. Ezt a kormány nem hosszabbította meg és az öreg szerelvények állapota miatt ritkított a HÉV-járatokon, mert a géppark felújítására nem volt pénze.

Lázár szerint a budapesti városvezetésre vártak eddig, hogy az új megállapodást aláírják, de most új ajánlatot tett: a Budapest-bérletet továbbra is lehet majd használni a MÁV és a Volán járatain, amennyiben a BKK is elfogadja az ország- és vármegyebérleteket. Ez a politikus szerint fair ajánlat.

„Nincs szándékunk arra, hogy bárkit megkárosítsunk, nem akarjuk szívatni a budapestieket, de még csak a főpolgármestert sem”

– tette hozzá a miniszter, de nem lehet nem észrevenni az ajánlat mögött húzódó csapdát.

mivel 9450 forintért egy vármegyebérlettel nemcsak Budapesten, de egész Pest megyében közlekedhetne 30 napon át. Bár ez az agglomerációból a fővárosba ingázóknak jól jönne, egy ilyen változás nagyjából le is nullázná a BKK jegybevételeit, és az amúgy is forráshiányos fővárosi közlekedési vállalat nem számíthat arra, hogy az állam majd fizetni fogja a BKK üzemeltetési költségeit.

2022-ben a BKK menetdíjbevételeinek kb. kétharmada származott bérletekből, akkor ez 36,6 milliárd Ft volt. 2023-ban ez mindenképpen magasabb összeg lehetett, mivel az év első 9 hónapjában 27%-kal nőttek a bevételek, köszönhetően a pótdíj- és jegyáremeléseknek, a leegyszerűsített termékpalettának, az első ajtós felszállási rendszer kiterjesztésének és az informatikai fejlesztéseknek.

Tehát az új rendszer jó 50 milliárdos tétel kiesését jelentheti a BKK büdzséjéből.

Nem mindenki örül

Bár egyes utazóknak tényleg nagy könnyebbséget jelenthet az új rendszer, mások rosszul járnának a változással.

A bejelentéseket máris több helyről érte kritika. Vitézy Dávid – egykori közlekedési államtitkár, lehetséges főpolgármester-jelölt – a közlekedési minisztériumot és a fővárost egyaránt hibáztatta azért, hogy eleve kialakulhatott egy ilyen helyzet, amit már tavaly ősszel kellett volna rendezni. A mai bejelentéssel kapcsolatban így nyilvánult meg a Facebookon: „Lázár János mai »ajánlata« ebben a formában értékelhetetlen, hisz minden közös bérlet működésének kulcsa a jegybevételek felosztási rendje. Azt nyilván senki nem gondolhatja komolyan, hogy a vármegyebérlet

Nyilván fordítva sem mehet, hogy a Budapest-bérlet bevételeiből nem kap a MÁV-Volán – de ez eddig is működött, ameddig le nem járt a korábbi szerződés. Ma erről az igen lényeges szempontról a miniszter egy szót sem szólt. Egy ideális világban, felkészült és jót akaró szereplők együttműködése nyomán akár lehetne is olyan megoldás, hogy megmarad a Budapest-bérlet és valamilyen típusú vármegyebérlet érvényes lesz a fővárosban, és ezáltal létrejön egy regionális tarifaközösség – de ehhez nagyon sok számolás, bevételfelosztási tárgyalás és komoly szakmai munka kell. Ha valaki azt gondolja, sajtótájékoztatókon egymásnak üzengetve erre a helyzetre lesz megoldás, az nem sokat ért a rendszer összetettségéből és a feladat nagyságából.”

Nem ez az első alkalom, hogy Lázárék „egyeztetési gyakorlatát” kritika éri – hasonlóan konstruktívak a Pázmány campusának beruházásakor is a palotanegyediekkel.

Biztosak lehetünk abban, hogy folytatódni fog ez a történet. A Momentum máris bejelentette, hogy aláírásgyűjtést indít a Budapest-bérlet megvédéséért.

Nyitókép: Mile Máté