Az Európai Unió pályázatán nyert, mégsem veszi át a pénzt a józsefvárosi C8. A szervezet 25 ezer eurót (9 és fél millió forintot) nyert Az uniós értékek és alapvető jogok védelme a nyilvánosság részvételével és a civil társadalom támogatásával Közép-Európában pályázaton.
Szuverenitásvédelem
Ebből egy évig – a választások előtt és után is – lakossági fórumokat tarthattak volna Józsefváros 12 negyedében, mondta lapunknak Tarcsay Tibor, a C8 tagja, pályázatíró. Fórumokat most is szervez a C8, az első novemberi a közbiztonságról szólt, a második a szociális helyzetről és az új szociális rendeletről. A rendezvények nyitottak és nyilvánosak.
A civil szervezetben attól tartanak, hogy az úgynevezett szuverenitásvédelmi törvény alapján nem engednék őket jelöltet állítani az idei önkormányzati választásokon, ezért
lemondanak a pályázaton kapott pénzről.
A Pikó Andrást is indító C8 idén képviselőjelölteket is indítana az önkormányzati választáson.
A február elsejétől Lánczi Tamás vezetésével felálló ún.
Szuverenitásvédelmi Hivatal bárkit ellenőrizhet,
aki a feltételezések szerint Magyarország függetlenségét veszélyezteti. A 2023 decemberében elfogadott szuverenitásvédelmi törvény szerint választásokon induló szervezeteknek tilos külföldi kampánytámogatást elfogadniuk. Nem fogadhatnak el támogatást belföldi jogi személytől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől sem, és tilosak lesznek a névtelen adományok is. Bekerült a büntető törvénykönyvbe is, hogy bűntettet követ el, aki választáson induló jelölőszervezet tagjaként, képviselőjeként vagy felelőseként külföldi finanszírozást fogad el. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője úgy fogalmazott,
„borsot akarunk törni a baloldali újságírók, álcivilek és dollárpolitikusok orra alá”.
A törvényt illető kritikákra Orbán Viktor annyit mondott: „Azok tiltakoznak, akik ebből élnek, ez a zsoldosok tiltakozása”, és hogy a pénzek így nem tudnak begurulni a baloldal kasszájába és a baloldal médiájába.
„Szürke zóna”
A döntés előtt jogászokkal is konzultált a C8, és arra jutott, hogy egyértelműen a politikai szerepet is vállaló civil szervezetekre van kihegyezve a – szerintük alkotmánysértő – szuverenitásvédelmi törvény. Ezt már Molnár György, a C8 politikai munkacsoportjának tagja mondta. „Ha elfogadjuk a pályázaton nyert pénzt, komoly jogi
vegzatúrának tettük volna ki magunkat”
– jelentette ki lapunknak.
Szerinte nem számított volna, hogy nem politikai kampányra, hanem pontosan meghatározott civil tevékenységre fordították volna a támogatást. „Ez szürke zóna. Nem arról van szó, hogy a jogszabályból az következik, hogy nem fogadhatjuk el a pénzt. Ám a törvény számtalan olyan homályos megfogalmazást tartalmaz, ami sokféleképpen értelmezhető. Nincs kétségünk afelől, hogy ebben az esetben a kormányzat minden jogi kontrollt nélkülöző módon keresztbe tesz.”
Összekevert szerepek
A szuverenitásvédelmi törvénycsomag része a büntető törvénykönyv módosítása és egy új bűncselekmény meghatározása, mondta lapunknak Szabó Máté, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakmai igazgatója. A külföldi támogatást felhasználó jelölőszervezetek (akár pártok, akár civilek) büntetendő cselekményt hajtanak végre, ha a pénzt politikai kampányra fordítják.
Szabó Máté szerint legitim elvárás, hogy a választáson induló jelöltet és szervezetét ne külföldről pénzeljék, és a pártok esetében ez a rendszerváltás óta így van. Az önkormányzati választásokon azonban nem csak pártok indíthatnak jelöltet, és helyes, hogy a pártokra vonatkozó tiltások rájuk is érvényesek legyenek. A büntető törvénykönyv módosítása tehát részben elfogadható.
A civil szervezetek esetében azonban nehezíti majd a jogalkalmazást, hogy azoknak más tevékenységük is van. Ez támogatható külföldről, amit nem tilt semmi, és nem is lenne helyes, ha tiltaná, mondta a TASZ szakmai igazgatója. Ha felmerülne a bűncselekmény gyanúja, el kell választani a kampánytevékenységet és a politikától független tevékenységét. Arról, hogy a joggyakorlat ezt hogyan tudja megtenni, akkor tudhatunk majd többet, ha lesznek ilyen eljárások.
Fotó: Karancsi-Albert Rudolf
