A lakásválság megoldása a piacképes fizetés

Privatizáció a 90-es években, lakásválság most. 8 és fél óra című podcastunk rövid összefoglalója privatizációról, lakásválságról, városrehabilitációról.

Fővárosunk egyik legégetőbb problémája a lakhatási válság. Ebben része lehet az önkormányzatok 90-es években kezdődő mértéktelen és szabályozatlan ingatlaneladásának, amit akkoriban csak privatizációnak hívtak.

A rendszerváltozást követően az önkormányzatok a csőd szélére kerültek, majd az ingatlanok áron aluli eladásával igyekeztek a financiális válságot megoldani.

A budapesti kerületek bérlakásállománya 2002-re körülbelül a tizedére, napjainkig pedig minimálisra csökkent. Ma Józsefváros és Ferencváros rendelkezik a legnagyobb önkormányzati tulajdonú bérbe adható lakásállománnyal a pesti oldalon, míg Budán sokkal kevesebb van. Két dolgot ezzel kapcsolatban fontos megérteni: még Józsefváros lakásállománya is rendkívül kevés, körülbelül 1000 lakható lakást foglal magába, és ez, ahogy a többi kerületnek, sajnálatos örökség a 90-es évekből.

Magyarországon történeti sajátosság, hogy a középosztály és a felsőbb társadalmi rétegek a biztonságukat a lakástulajdonban látják. A lakáshitel az alaptőkével rendelkező családok számára általában kisebb kiadást jelent, mint egy piaci lakás bérleti díja.

A bérlakások egy része leromlott állapotuk miatt egyáltalán nem kívánatos a középosztály számára – mondta Balogh-Ebner Márton történész a 8 és fél óra című podcastunkban. Balogh-Ebner a lakásválság megoldását nem az önkormányzati bérlakások számának emelésében, hanem a piacképes fizetésekben látja.

A szociális bérlakások rendszere egyfajta szegénypolitika, amiben az önkormányzatok magukra vannak utalva. Péter Lajos szociológus és szociális munkás az önkormányzatok felelősségét és lehetőségét olyan programokban látja, amik segítik „nyomon követni a bérlők otthonteremtését az említett lakásokban, nagy jelentőséget szentelve az ingatlanok állapotának megőrzésében és a kisebb közösségek szervezésében, fejlesztésében”.

Péter Lajos kiemelte, hogy a „Ferencvárosban végbemenő városrehabilitáció az efféle önkormányzati kezdeményezéseket nem vitte végig és dzsentrifikációval járt, azaz a szegényebb rétegek kiszorultak a főváros külső kerületeibe. Ezt a válságot az önkormányzat emelt árú, négyzetméter alapú kivásárlással igyekszik kompenzálni az érintett családoknál.” Véleménye szerint azonban a teljes képhez hozzátartozik, hogy Józsefváros és Ferencváros fekteti a legtöbb pénzt és munkát a probléma kezelésébe Budapesten.

Képek: Mile Máté

Kapcsolódó cikkek

Autósbosszantás III.

Hírek

2026. október 13.

Bujdosó János

Fradi-meccs miatt lesznek lezárások csütörtökön Józsefváros határán

Október 15-én, csütörtökön este 9 órától a cseh Viktoria Plzeň csapatát fogadja a Ferencváros a Groupama Arénában, az Európa-liga alapszakaszának második fordulójában. A mérkőzés miatt már reggeltől parkolási tilalmakra, délutántól pedig időszakos útlezárásokra kell számítani a VIII. és IX. kerület határán.

A díjátadó a Baross utcai Főfotó Galériában lesz

Helyi érték

2026. október 13.

Bujdosó János

Egerben moziztak, Józsefvárosban díjaznak – érkezik a 71. Országos Függetlenfilm Fesztivál fővárosi díjátadója

A 71. Országos Függetlenfilm Fesztivált Egerben rendezték meg, a díjakat, díjazottakat azonban Budapesten, méghozzá Józsefvárosban is megünneplik. A fővárosi díjátadónak a Baross utcai Főfotó Galéria ad otthont, a szervező pedig a kerületben működő, idén 95 éves Magyar Független Film és Video Szövetség (MAFSZ).

A Józsefvárosi Múzeum MUKIK – Otthon a múzeumban című időszaki kiállításához kapcsolódva cseréltek eszmét

Helyi érték

2026. október 13.

Bujdosó János

„Nem az a kérdés, hogy hova tegyük őket, hanem hogy miért kell egyáltalán szállón élniük” – kerekasztal-beszélgetés a női hajléktalanságról

Miért látunk jóval kevesebb hajléktalan nőt az utcákon, mint férfit? Miért maradnak sokan bántalmazó kapcsolatban akkor is, ha menekülni szeretnének? És mit ér a szociális munkások erőfeszítése, ha a szállón élő embernek még arról sincs lehetősége dönteni, kivel osztja meg a szobáját? Ezekről a kérdésekről beszélgettek szociális szakemberek és feminista aktivisták a Józsefvárosi Múzeumban. A kerekasztalon az is kiderült, hogy a női hajléktalanság jóval összetettebb jelenség annál, mint amit az utcán látunk belőle.