Aki ma aktív, jellemzően minden ledolgozott éve beleszámít a nyugdíjába. Korábban nem így volt, csak az utolsó évek számítottak, de 1989 óta minden év fontos. Vagyis nem elég, ha az ötvenéves korunk felett sokat keresünk, azelőtt meg szinte semmit. Ha több mint negyven év munkáját számolják, abba belefér egy kis üresjárat, de néhány bő év nem tesz csodát.

Mondani sem kell, az számít, amiről papír is van. Vagyis a fekete és szürke munka nem, illetve csak annyiban, amennyi után adót, járulékot is fizettünk. A minimálbér plusz valamennyi a zsebbe megoldásnál csak a minimálbér, a vállalkozóként minimáladót fizető verziónál szintén. Amiről nincs bevallás, az nem számít, a be nem jelentett munkából egy fillér nyugdíjunk nem lesz. Bármiféle ellátás húsz ledolgozott, lepapírozott év után jár, a teljes összegű nyugdíjhoz ennek legalább a duplája szükséges.

Mennyi az annyi?

Ha megvan a ledolgozott idő és volt fizetés is, akkor jön a kérdés, mennyi is lesz az annyi. Alapvetően ezt ember ki nem tudja számolni, a nyugdíjszámítás nagyon bonyolult és összetett folyamat, hozzávetőlegesen lehet csak megmondani, hogy mire számíthatunk. Az adott évben elért nettó jövedelmünket arányosítják az akkori év átlagbéréhez, majd egy szorzóval határozzák meg a nyugdíjat. Ezt a mechanizmust soha nem fogjuk megérteni, az egész számítást nem is lehet megismerni, de nagyjából azt lehet mondani, hogy az átlagbér esetén a nettó bér 70 százaléka lesz a nyugdíj.

Ha valaki a rendszerváltás óta sosem keresett többet papíron a minimálbérnél, és már közel van a nyugdíjhoz, az elvileg a 70 százalékos módszer szerint 120 ezer forint körüli összegre számíthat. Ez természetesen nincs kőbe vésve, az egyedi számítások jelentős különbségeket mutathatnak. Egy a neten elérhető nyugdíjkalkulátor szerint például egy hatvanéves minimálbért kereső csak 110 ezer forint nyugdíjra számíthat, más szakértők viszont az mondják, a 120 ezer forint kevés a minimálbér emelkedésének speciális üteme miatt.

Nem lehet pontos összeget mondani, de ez a 110-120 ezer forint adhat támpontot ahhoz, hogy mire is számíthatunk. Minden pluszjövedelem növeli ezt az összeget, és minden plusz ledolgozott év is. Ezzel együtt fontos, hogy ha nem sikerül a nyugdíjkorhatár elérésére 40 szolgálati évet összehozni, a várható nyugdíj sokkal kisebb lesz a reméltnél. Minél kevesebb a ledolgozott év, annál kisebb. Ha csak húsz ledolgozott év jön össze, az olyan kis nyugdíjat jelent, amiből a rezsit se nagyon lehet kigazdálkodni, ezért nagyon fontos, hogy a munkánk mindig bejelentett munka legyen.

Sashegyi Emma

Fotó: Huszár Boglárka (illusztráció)