Elsősorban azt vizsgálták, hogy az emberekhez mennyire jutottak el a botrány részletei, mennyire gondolják, hogy politikai célja lett volna a megfigyeléseknek. Illetve azt, hogy vajon a kormány kezdeményezte-e ezeket, és mennyire gondolják ezt etikusnak, elfogadhatónak.

A kutatásból az derült ki, hogy pártállástól függetlenül az emberek 74 százaléka értesült a Pegasussal kapcsolatos hírekről, a Fidesz-szavazóknak viszont csak 68 százaléka, a legtájékozottabbak pedig a DK-szavazók 94 százalékos aránnyal. Megkérdezték azt is, hogy “Ön helyesnek tartja, hogy a magyarországi törvények szerint lényegében bárki megfigyelhető az igazságügyi-miniszter személyes engedélyével, vagy azt tartaná helyesnek, ha szigorúan lenne szabályozva, hogy milyen esetben lehet valakit lehallgatni, és nem egy ember döntésén múlna?" Erre a kérdésre az összes kutatásban részt vevő 83 százaléka válaszolta, hogy legyen szigorúbban szabályozva, még a Fidesz-szavazóknak is 71 százaléka gondolja úgy, hogy nem elfogadható egyetlen ember döntésére hagyatkozni ebben a kérdésben. (Az Emberi Jogok Európai Bírósága már 2016-ban kimondta, hogy nem megfelelő, hogy egy ilyen titkos megfigyelésre nem egy független szerv, hanem az igazságügy-miniszter, egy politikus adhat ki engedélyt, de a kormány azóta sem változtatott a törvényi kereteken.)

A (nem is annyira) meglepő fordulat, hogy ennek ellenére Orbán Viktor népszerűségén alig rontott a kirobbant botrány,  a fideszesek mindössze 7 százaléka gondolja úgy, hogy le kellene mondania, ha kiderül, hogy a kormánynak köze volt a megfigyelésekhez. Ami egyébként már gyakorlatilag kiderült, az NSO (a kémprogramot gyártó cég) névtelenséget kérő alkalmazottja ugyanis megerősítette, hogy a magyar kormány ügyfelük volt, és a kormány sem tagadta egy idő után, hogy beszerezte a kémszoftvert. De a kormánypárti szavazók 43 százaléka érzi úgy, hogy a területért illetékes miniszternek le kellene mondania.   

Szöveg: Ádám Judit: kép: Unsplash