Fényes stúdió, sok mate tea és repülő üzemmódba kapcsolt telefon – így alkot éjt nappalá téve Box with wings, azaz Szárnyas Doboz, aki saját bevallása szerint maximalista, türelmetlen és precíz egyszerre. A teljes interjú az Urban Művészet online magazinban olvasható.
Inspirációit a latin-amerikai és dél-európai kortárs muralizmusból, vagyis falfestésből, illetve a hiphop kultúrájából meríti, amely szerinte a korunkat legjobban kifejező összművészeti műfaj.
Szárnyas Doboz számára
„az utca egy második bőr, a városlakók közös második bőre”,
ahova alkotni nagy felelősség, mégis bátorságot, önbizalmat, elfogadást és szabadságot ad.
Azonban térségünkben sokan a bűnözéssel és rongálással azonosítják ezt a művészeti formát, és annak ellenére, hogy a hazai megítélés sokat változott az elmúlt néhány évtizedben, még mindig erős a megbélyegzés és társadalmi elítélés azokkal szemben, akik a street artban szeretnének kiteljesedni.
Anyanyelvünkben a „művész szót egyetlen betű különbség választja el a bűvésztől”, és ez jellemzi az utcaművészet itthoni felfogását is, fogalmazza meg a problémát az alkotó, aki úgy érzi, a posztszocialista országokban
az iskolában kezdődik a probléma, ahol kinevelik a gyerekekből a kreativitást, az improvizációt,
és nem engednek teret a vizuális kultúra megélésének, a kortárs képzőművészet megismerésének. Tapasztalata alapján a kreatív szabadságra Kelet-Európában devianciaként tekintenek: rendbontásként vagy engedetlenségként asszociál rá az emberek többsége.
Meglátása alapján az Instagram tartja életben, vagy talán mentette meg a street art műfaját, ahova önmaga és a legtöbb alkotó is feltölti, megosztja alkotásait, azok egy részét.
Szárnyas Doboz fontosnak tartja az alkotó és befogadó közötti aktív párbeszédet, amelyet a közösségi háló létrejötte rendkívül megkönnyített, és számára ez jelenti az elsődleges kommunikációs felületet, ahol megrendeléseket, illetve munkáiról személyes visszajelzést kaphat.
Azonban a közelmúltban nemcsak az interneten vagy az utcákon láthattuk alkotásait, hanem a D17 Galéria kiállítótermében is, olyan más nagy hazai alkotók között, mint a rajzfilmfiguráiról ismert 0036Mark vagy Kolodko Mihály, akinek apró szobraival találkozhatunk a főváros számos pontján. A Budapest Street Archeology tárlat az elmúlt 20 év magyar utcaművészetének legkiemelkedőbb alakjait és tárgyi emlékeit próbálta meg bemutatni, elsősorban a fiatalok számára, hogy ösztönözzék őket lakókörnyezetük részleteinek tudatosabb megfigyelésére, vizuális szemléletére.
Hiszen ahogy Szárnyas Doboz fogalmazott:
„A szerzők meghalnak, de egy karakter örökké él”,
és anonimitásában, a „nevezetes névtelenségben” az a szép, hogy valójában nem is érdekel minket, ki is áll a szárnyas doboz igazságai mögött, mégis többet mesélhetnek egy város lakóiról a falfirkák, mint azt elsőre gondolnánk.
Nyitókép: Huszár Boglárka
