A háború első napján rakétatámadások érték Ukrajna több városát, köztük a fővárost, Kijevet is, nem kímélve a civileket sem. Az orosz vezetés gyors kapitulációra számított, de az előrenyomulást sikeresen akadályozta meg az ukrán hadsereg, melyet a NATO-tagállamok is támogatnak fegyverekkel, felszereléssel és információval, de katonákkal nem. Az ukránok azóta az oroszok által elfoglalt terület felét már visszaszerezték.
A legtöbb katonai és anyagi támogatást
- az Egyesült Államok (47,8 milliárd euró),
- az EU-s intézmények (34,99 milliárd euró),
- és az Egyesült Királyság (7,09 milliárd euró)
nyújtotta az ukránoknak (2022 januárja és november 20. között), akik e nélkül már valószínűleg rég vereséget szenvedtek volna.
A becslések szerint a háború minden egyes napja 500 millió – 1 milliárd dollárjába kerül Oroszországnak, ha a szankciók okozta gazdasági veszteségeket is beleszámítjuk.
Orosz hadsereg vs. ukrán hadsereg
| orosz | ukrán | |
|---|---|---|
| Becsült teljes katonai létszám | 1 330 900 | 500 000 |
| Aktív katonák száma | 830 900 | 200 000 |
| Tartalékosok száma | 250 000 | 250 000 |
| Paramilitáris egységek tagsága | 250 000 | 50 000 |
A magyar nemzetiségű katonák becsült száma az ukrán hadseregben 300–500 fő
Áldozatok
Az OHCHR által ellenőrzött civil áldozatok száma Ukrajnában az orosz invázió során 2023. február 12-én:
- meghalt 7199 ember (köztük 438 gyerek)
- megsérült 11 756 ember (köztük 854 gyerek)
Az Egyesült Királyság védelmi minisztériumának hírszerzési tájékoztatója szerint
- az orosz fegyveres erők akár 200 ezer fős áldozatot is szenvedtek és 40–60 ezer katonát elvesztettek a mellettük harcoló félkatonai magánerőkkel együtt.
Ukrajnában mintegy 100 ezren haltak vagy sebesültek meg a harcokban, 30 ezer civil halt meg.
Az elesett magyar nemzetiségű katonák száma 2022. február 25. óta 12 fő, és további 8 áldozatról tudni a 2014 és 2022 közötti időszakból.
(Pontos adatok az áldozatok számáról nincsenek, mindkét fél igyekszik titkolni a valós adatokat.)
Menekültek
A háború miatt mindkét országból megindult a menekülthullám. Ukrajnából a pusztítás elől távozik, aki teheti – a harcképes korú férfiak nem hagyhatják el az országot –, Oroszországból pedig politikai, a gazdasági szankciók miatt, a besorozás elől menekülnek.
Több mint
- 7,5 millióan menekültek el Ukrajnából, és közel 7 millió ember kényszerült országon belüli emigrációra. Ez a második világháború óta a leggyorsabb kényszerített népességmozgás.
A legtöbb ukrán menekült Lengyelországban van – 1,5 millió ember.
Magyarországon 33–34 ezer főt regisztráltak ukrajnai menekültként, és több mint 2,2 millió regisztrált határátlépésről tudunk – a különbözet továbbutazott.
A hazánkhoz képest 44%-kal kisebb népességű Szlovákiába több mint háromszor annyi menekült telepedett le, de még a 6,9 millió lakosú Bulgáriában is 50 ezer feletti az Ukrajnából menekültek száma.
(Az adatokat az ENSZ, az UNHCR, a Statista, az NPR (National Public Radio), a Wall Street Journal és Rácz András (444) adatbázisaiból nyertük ki.)
