„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt Magyarország Európai Uniós tagsága iránti elkötelezettségéről?” – szólt volna a népszavazási kérdés, melyre Ujhelyi szerint azért volt szükség, mert „soha ilyen komoly veszély nem fenyegette még Magyarország uniós tagságát, mint most, amikor világos lett, hogy a Fidesz-kormány képtelen teljes körű kompromisszumra jutni az Európai Bizottsággal, és a hazánknak járó források egy részét bizonyosan elveszítjük”. Az ötlet hírére sokan a szívükhöz kaptak, a Momentum szerint
óriási hiba és fölösleges politikai hazardírozás lenne az uniós népszavazás,
volt, aki nemzeti sorstragédiát, a Brexit mintájára megtörténő Huxitot vizionált, míg mások csak a kezdeményezés értelmén, valódi célján merengtek el – sikertelenül. Közben a Jobbik is ringbe szállt, de ők nemcsak bejelentették, hanem hivatalosan be is nyújtották a Nemzeti Választási Bizottságnak a saját népszavazási kezdeményezésüket Magyarország uniós tagságának megerősítése érdekében.
Ezért, valamint a tiltakozások miatt Ujhelyi mára elállt a kezdeményezéstől, miközben ötletének létjogosultságát hangsúlyozva azért megjegyezte közleményében, hogy
„attól tartok, az ellenzéki közvélemény nem érti a probléma lényegét”.
Mi pedig az önkormányzati képviselőket kérdezve próbáltuk feltérképezni a kerületi politikusok viszonyulását a kérdéshez. A kapott kép vegyes, és természetesen kinek-kinek pártbeli hovatartozása rajzolja a mintázatot.
Szarvas Koppány Bendegúz (Momentum) szkeptikus a kezdeményezéssel szemben: „Az MSZP a saját megerősítésére tolni akar egy »Cameront« (David Cameron brit politikus, akinek a miniszterelnöksége alatt tartottak népszavazást az Európai Unióban való maradásról, aminek következtében az Egyesült Királyság kilépett az EU-ból, ez lett vala a Brexit), aki pofára is esett ezzel anno, remélem, nem ez lesz az MSZP-s kísérlet kifutása.” A magyarok többsége abszolút EU-párti, de Szarvas szerint ez mégis egy hazárdjáték:
„láttunk már éjjeliőrt nappal meghalni”.
Úgy véli, ha az MSZP nem képes arra, hogy végigvigyen egy jól felépített, rendes kampányt, annak csúnya következményei lesznek, de szerinte valószínűbb, hogy már a kérdés sem fog átmenni a Nemzeti Választási Bizottságon (NVB). Szerinte egyébként Orbán maradni akar az EU-ban, mert Putyinnak is addig érdekes, amíg Magyarország uniós tagállam, hiszen így tudja az EU működését akadályozni, és az oligarcháit is EU-s pénzből eteti.
Vannak, akik úgy gondolják, hogy Orbán ki akarja vezetni az országot az EU-ból, de „Orbán olyan, mint az a kisgyerek, aki azzal fenyegetőzik, hogy világgá megy, de amikor rájön, hogy nincs, aki megfőzze neki a vacsorát, betakargassa és kimossa a játékmacit, hamar észbe kap” – vázol fel hasonlatot Szarvas. Szerinte egyébként is óvatosan kellene az ellenzéki erőforrásokat égetni:
„Majdnem hetente van egy időközi választás, azokat jó lenne megnyerni, de ehhez a terepmunkát el kéne végezni, és nem a wunderwaffét (csodafegyvert) keresni.
Szívós munkával el kéne érni, hogy minden választókörben legyen egy Jámbor András vagy egy Orosz Anna” ‒ zárja szavait Szarvas Koppány Bendegúz.
Camara-Bereczki Ferenc Miklós (MSZP) szerint az ellenzéki közvélemény hangadóinak jelentős része negatívan fogadta ezt a kezdeményezést, ami egyrészt a vesztes választás utáni szkepticizmusból, másrészt a MSZP és a Jobbik iránti ellenszenvből fakad: „Rosszindulatú kommentek sorával találkozhattunk a kezdeményezés kapcsán, és nemcsak az átlagkommentelő, hanem egyes ellenzéki politikusok részéről is, ami miatt jobbnak tűnik most jegelni Ujhelyi István javaslatát.” Azok a szélsőséges vélemények, melyek szerint egyenesen a Fidesz rendelte meg ezt az akciót, szerinte nem felelnek meg a valóságnak:
„Aki ilyet mond, az ostoba vagy rosszindulatú, esetleg mindkettő”
‒ jelenti ki határozottan. A kezdeményezés jövőjét illetően Camara-Bereczki úgy véli, hogy biztosan lesz egyeztetés pártelnöki szinten a kérdésről, amennyiben felmerül még, bár lát buktatókat: „Megmosolyogtató pont a Momentum részéről előzetes egyeztetést elvárni, mert ők voltak, akik az országgyűlési kampány előtt és alatt is folyamatosan kibeszéltek, előre nem egyeztetett dolgokat kommunikáltak a nyilvánosság előtt; több szerénység lenne tőlük elvárható, reméljük, hogy ezt a viselkedést politikai fejlődésük nyomán majd kinövik.”
Amúgy pedig úgy látja, hogy ez a népszavazás nem járt volna semmilyen kötelező érvényű lépéssel, akkor is eredményes lehetett volna, ha a szavazó népesség 50 százaléka nem vesz részt rajta, mert a kezdeményezés (ellentétben a jobbikos ötlettel) nem ügydöntő, hanem véleménynyilvánító referendumra szólt,
a Brexit-párhuzamot emiatt sem tartja valósnak.
Az MSZP-s önkormányzati képviselő úgy látja, hogy a Fidesz-kormány kezdi beárazni azt, hogy nem fognak tudni megegyezni az Európai Bizottsággal, és egyre nehezebb idők jönnek: „El fognak kezdeni az EU ellen hangolni, hiszen már nemcsak a megszokott beszélő fejeik, hanem komolyan vehető politikusaik is meg-megpendítenek EU-ellenes hangokat.”
Szerinte annak ellenére, hogy a fideszes szavazók többsége EU-párti, és ebben nemzeti konszenzus van, a propaganda nagy hatással lehet az emberekre, és mielőtt a fejekben történő váltás végbemenne, szerettek volna megerősítést a magyar néptől arra vonatkozóan, hogy az ország helye az unióban van. „Arra sem gondoltunk volna, hogy Orbán Putyin-párti politikus lesz, miközben egyetlen russzofób kormánya volt a rendszerváltás óta Magyarországnak, mégpedig az első Orbán-kormány,
most pedig azt láthatjuk, hogy a Fidesz szavazóbázisa és politikusai Putyin-párti és Európa-ellenes álláspontra helyezkednek”
‒ mondja.
Erőss Gábor alpolgármester (Párbeszéd) számára világos a kezdeményezés célja, de nagyon rossz ötletnek tartja: „A száguldó infláció, a kata eltörlése, a megélhetési nehézségek, a rezsinövelés, és most legújabban a tarvágás belengetése foglalkoztatja a közvéleményt, tehát a megszorító Orbán-csomag.
Ilyenkor nagyon rossz ötlet így tetemre hívni a Fideszt”
‒ mondja. Szerinte mindaddig, amíg Orbán azt remélheti, hogy az oligarcháival közösen lopni tud az uniós pénzekből, addig EU-tagok leszünk, de abban a pillanatban, amikor úgy érzi, nincs személyes haszna a tagságból, akkor így is, úgy is kilépteti az országot az unióból: „Ezen nem fog változtatni az, hogy a magyarok többsége támogatja a tagságot, és az sem, hogy Ujhelyi milyen népszavazásokat kezdeményez teljesen átgondolatlanul.
Azt javasolnám, ha tehetek ilyet, hogy segítsen megvédeni a magyar erdőket az esztelen pusztítástól, mivel ez a legnagyobb fenyegetés az országra nézve jelenleg.”
Szerinte ez egy csúnyán félresikerült tematizációs kísérlet volt az MSZP részéről, de csak annyiban hazárdjáték, hogy eltereli a valós problémákról a figyelmet: „Nem abban rejlik a kockázat, hogy ez a népszavazás váltaná ki a kilépést; ha kilépünk, az kizárólag Orbán akaratából fog történni” ‒ mondja Erőss.
Czeglédy Ádám (MSZP) szerint fontos lenne, hogy egy ilyen horderejű témában az ellenzéki pártok együtt tudjanak működni, de „sokan, a Momentum is, elkezdtek kötözködni, és ez nem vezet semmi jóra, ez olyan téma volt, ami az összes pártot megmozgatta”. Szerinte ebben a felállásban inkább nem kéne bolygatni a témát:
„Most kivárunk, és egy közös, jól megtervezett beadvánnyal futnánk újra neki a többi párttal együtt”
‒ mondja. Szerinte egyébként ez egy megosztó, de fontos téma, mert ezzel is üzenhetnének a magyar emberek, hogy a kormány által folytatott politika ellentétes a magyar emberek érdekeivel, és ha a választópolgárok megnyilatkoznának a témában, akkor az unió is látná, hogy a kormány kommunikációja nem tükrözi az emberek akaratát.
Nyitókép: Pixabay
