A József körút 47. szám alatt működő Maxxi Market 2 párja, a Maxxi Market 1 a Kőbányai út 21-ben lelhető fel. Noha a VIII. kerületben szép számmal akad keleti élelmiszereket árusító bolt, elég csak a Népszínház utcán végigsétálni, török boltból soha nem árt a sok. Aki egyik-másik arab vagy ázsiai ünnep fogásaihoz keres alapanyagot, nem marad hoppon, ott van mindjárt a Kashmir Bazár vagy a Troya Török Élelmiszerüzlet, egy kicsit arrébb, a Baross utcában a Turul Market 1. Aki véletlenül nem beszél idegen nyelveket, ne ijedjen meg, hellyel-közzel mindegyikben tudnak magyarul.
Méretét tekintve a Maxxi Market 2 nem túl nagy, a hentespult mögött álló alkalmazott pedig magyar, s bármilyen kérdést teszünk fel az áruról és azok felhasználhatóságáról, készségesen, kedvesen válaszol, s eligazít, mi mire való, hogyan használható fel.
Megtalálhatóak a boltban a többi török üzletből jól ismert termékek, mint a különböző ivólevek (gránátalmalé például, törökül: nar suyu), a töltött szőlőlevél (yaprak dolma), s a közkedvelt török édességek (akár a lokum). Van mirelit áru – olyan ínyencségek is, mint a börek –, tejtermékek, a salátához kiváló, semmivel össze nem hasonlítható finomságú gránátalma szirup. Mint megtudtuk, a bolt engedélyre vár, hogy a széles kínálat zöldségekkel bővüljön.
A török konyha, akárcsak a magyar,
nem fogyókúrabarát.
A napokban látott napvilágot, hogy az elhízásnak egy új rendelettel kíván megálljt parancsolni a török kormány.
Talán nálunk is elkélne egy kis segítség, hogy Soros György, a menekültek, Brüsszel és az ukránok után a különféle megbetegedésekért felelős valódi ellenség, az elhízás ellen vegyük fel a kesztyűt. Az volna a komolyan vehető, a társadalom életminősége érdekében megalakult Harcosok klubja.
Azoknak, akik most ismerkednek a török konyha rejtelmeivel, s idáig a baklava-falafel-gyros (csípős, nem csípős) szentháromságától nem szakadtak el, jó szívvel ajánljuk az évtizedek óta Magyarországon élő Tarik Demirkan újságíró, műfordító – ő A Pál utcai fiúk fordítója is – szerkesztette Türkinfó oldalt, ahol recepteket találhatunk a pörköltön, lecsón edződött magyar ízlést kielégítő ételektől a könnyedebb ételkülönlegességekig.
Egyszer azt a megfontolásra érdemes tanácsot kaptam, abba a kínai étterembe érdemes bemennem, ahol a vendégek közt kínaiakkal is találkozhatom. Akkor tehát a budapesti török, pakisztáni vagy arab üzletek autentikusságát nem lehet megkérdőjelezni: a hazánkban élő törökök, pakisztániak, arabok rendszeres vásárlók.
Akárki akármit mond, mint mindenhez, a jó török–magyar barátság további elmélyüléséhez is a gyomron át vezet az út.
Fotók: Huszár Boglárka
