Elkészítette javaslatát a Józsefvárosi Önkormányzat a rövid távú szálláskiadás szabályozásáról, amit most társadalmi egyeztetésre bocsát. A felhívás szerint az elmúlt években jelentősen nőtt a rövid távú szálláshelyek száma Józsefvárosban, főként a belsőbb városrészekben, ami egyre több lakhatással, közösségi élettel és városüzemeltetéssel kapcsolatos problémát hozott felszínre. Az önkormányzat témába vágó kérdőívét itt találhatja meg.
2026 márciusában összesen 1760 regisztrált rövid távú szálláshely működött, melyből 53 szálloda, panzió vagy szálló és 1707 magán- és egyéb szálláshely (mint az Airbnb) volt. A rövid távú lakáskiadás a lakások körülbelül 3,5%-át érintette (összesen 48.444 lakás van Józsefvárosban).
Az érdekes adatokat – például, hogy a legnagyobb arányban a Palotanegyedben vannak Airbnb-típusú lakások, ez 7,9 százalék, míg a legkisebb arány a Tisztviselőtelepé 0,08 százalékkal – tartalmazó javaslat egyik legfontosabb eleme, hogy a rövid távú lakáskiadást nem egyetlen „plafonnal” szabályoznák, hanem két külön szinten, az egyik a kerület egészére vonatkozik, a másik pedig az egyes társasházak belső működésére.
A tervezet szerint a városrészek terheltségétől függően a teljes kerületi lakásállomány
1–6 százaléka lehetne rövid távú kiadásban,
attól függően, mennyire terhelt az adott környék. A jobban érintett belső területeken (Corvinnegyed, Palotanegyed) alacsonyabb, a kevésbé frekventált részeken magasabb arány lenne megengedhető. Az 1–6 százalékos korlát tehát városrészenként eltérően érvényesül.
Ezzel párhuzamosan a társasházakra is külön korlát vonatkozna: egy épületen belül
legfeljebb 10–20 százalék lehetne Airbnb-lakás.
Ez azt jelenti, hogy például egy 40 lakásos házban 4–8 lakás működhetne rövid távú szállásként, de a pontos arány a városrésztől függően változna.
A bevezetni kívánt rendszer célja, hogy ne alakulhassanak ki olyan épületek, amelyek gyakorlatilag
apartmanházként működnek,
de eközben a kerület egészében is kontroll alatt tartanák a rövid távú kiadás mértékét. A két szint tehát eltérő logikát követ: az egyik az összmennyiséget szabályozza városrészi szinten, a másik a koncentrációt a társasházakon belül.
Első ránézésre akár felmerülhet a kérdés, hogyan fér meg egymás mellett a kerületi 1–6 százalékos plafon és az egyes házakban akár 20 százalékos arány.
A válasz az eloszlásban rejlik:
a szabályozás nem egyenletes eloszlással számol, hanem azzal, hogy az Airbnb-lakások néhány épületben sűrűsödnek, miközben a legtöbb társasházban egyáltalán nincsenek jelen. Így az átlagos kerületi arány továbbra is alacsony marad, még akkor is, ha egyes házakban magasabb a koncentráció.
Ez a megközelítés olyan kompromisszumot tükröz, ahol ugyan
az önkormányzat nem szeretné teljesen megszüntetni a rövid távú lakáskiadást,
de korlátozni kívánja annak terjedését és esetleges negatív hatásait.
Szigorúbb szabályokat hoznának arra is, hogyan kell feltüntetni és ellenőrizni az Airbnb-lakásokat: kötelező lenne egyértelműen feltüntetni, ha egy lakás rövid távú szálláskiadásra szolgál (kiírás a bejáratnál, regisztrációs szám, üzemeltető adatai), valamint szigorúbban ellenőriznék a működés jogszerűségét, beleértve az engedélyek meglétét és a szabályok betartását.
A javaslat része az is, hogy új rövid távú szálláshely csak a társasház közösségének hozzájárulásával indulhatna.
Udvarhelyi Tessza alpolgármester a március 26-i képviselő-testületi ülésen elmondott felszólalása szerint azonban nem csak kerületi szinten szükséges hozzányúlni a rendszerhez: „Kicsi a mozgásterünk, hogy korlátozni tudjuk ezt a jelenséget, miközben a lakhatási problémák mélyülését és egyéb bosszúságokat is okoz. Arra kérjük a kormányt, legyen országos szintű szabályozása a rövid távú szálláskiadásnak, intézkedjen arról, hogy a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ az önkormányzatoknak is kiadja a nála levő adatokat, alkosson jogszabályt, ami kötelezővé teszi, hogy rövid távú lakáskiadást csak akkor lehessen létesíteni, ha megfelelnek az építési és települési követelményeknek – ez sajnos most nincs így –, tegye kötelezővé a társasházak hozzájárulását, emelje az építményadó felső határát, és tegye lehetővé az idegenforgalmi adó mértékének differenciált szabályozását, hogy mi mint önkormányzat is jobban tudjuk ezeket adóztatni.”
A tervezet jelenleg társadalmi egyeztetés alatt áll, a végleges szabályok kialakítása pedig további döntéseket és jogszabályi egyeztetést igényelhet.
A szakmai szervezetek képviselői véleményüket a tarsadalmiegyeztetes@jozsefvaros.hu címre küldhetik el.
A témában lakossági fórum is lesz, melyen részt vesznek Udvarhelyi Tessza, Rádai Dániel és Sátly Balázs alpolgármesterek. Az esemény május 26-án 18 órakor lesz a H13 Kultpontban (1085 Budapest, Horánszky utca 13.).
Társasházi fórum is lesz, ahová a kerületi társasházak közös képviselőit, számvizsgáló bizottsági tagjait és intéző bizottsági tagjait várják, ez is a H13-ban lesz, május 20-án 17–21 óráig, ide regisztrálni kell, ezt itt lehet megtenni.
Fotók: Mile Máté
