Beszámoltak róla a döntéshozók, képviselők, hogy mi történt az elmúlt egy évben a Magdolnanegyedben, és miket terveznek a körzetben. Rádai Dániel (Momentum) alpolgármester arról beszélt, hogy jól halad a Lujza utca régóta kért fásítása. „Egy sikeres közbeszerzési eljárás után most már a szerződéskötés előtt állunk a kivitelezővel” – mondta. A nyár elején a forgalomcsillapítást is megvalósítják. Erről a lakók véleményét is kikérték, „sok visszajelzést kaptunk, ezeket beépítettük a tervekbe, a Budapest Közút jóváhagyta, kiviteli-beszerzési eljárás előtt állunk még”. A Százszorszép Óvoda felújításáról Rádai azt mondta, a tervezési folyamat végén járnak, a kivitelezés nyáron indul. A Dankó 18 Sportudvar fejlesztésére már a részvételi költségvetésben is sokan szavaztak, a jelentős fejlesztésre eddig egy előzetes tanulmányterv készült.
Sántha Péterné (Fidesz) megjegyezte, hogy hívő katolikusként a húsvéti időszakban nem a közösségi fogadóórákkal foglalkozik, de illőnek érezte eljönni, jelen lenni. „Azt is kell tudni, hogy nem vagyok semmilyen döntéshozói helyzetben, nem tudok szép, nagy ívű tervekről beszámolni, de feladatom az itt élő emberekkel találkozni és beszélgetni.”
Nyilvános illemhelyek, postabezárás, öntözőrendszer
Camara-Bereczki Ferenc Miklós (MSZP) önkormányzati képviselő azt mondta, hogy a Koltói Anna tér villamosmegálló mögötti részénél gyalogátkelőhelyet létesítettek, a helyszínen a kertészeti részleg „komoly zöldítést” fog végezni szárazságtűrő, a városi körülményekhez jól alkalmazkodó növényekkel. A további zöldítésekről pedig azt mondta, hogy a múlt év végén a Teleki téren és a Koltói Anna téren japán díszcseresznye sort telepített a kerület. (2022-ben az egész kerületben kb. 120 fát ültetett az önkormányzat, a Főkert pedig 110-et.) A Csobánc utcában a tavaly nyári nagy viharban kidőlt fák helyébe is újakat telepítenek, a Kálvária téren pedig pótolták a cserjéket a kutyafuttató mentén és a harangláb környékén.
A két bezárt postahivatalról Camara-Bereczki azt mondta, tárgyalnak a Postával, valamiféle megoldás látszik is körvonalazódni. Ám a két posta valószínűleg nem fog újra kinyitni, alternatív megoldást kell találniuk.
A közösségi részvételi költségvetésben felmerült az igény egy közvécére, ezért létesül egy nyilvános illemhely az Orczy téren, a Remíz oldalában. A Mátyás téri vécé üzemeltetését pedig május 1-től a Fővárosi Csatornázási Művektől átveszi az önkormányzat. Rádai azt mondta, hogy a Teleki téren is lesz egy vécé (ez már nem a Magdolnanegyed, de a közvetlen szomszédságban van). Ez ún. smart, öntisztító vécé lesz, a ToiToi pedig várhatóan 2-3 hónap múlva eltűnik.
A Mátyás téri növények tavaly kiszáradtak a kánikulában, ezért eldöntötték, hogy oda öntözőrendszert telepítenek. A kiépítés megtörtént, idén már működni fog.
Köztisztaság
Bihari Mátyás, a Józsefvárosi Gazdálkodási Központ (JGK) köztisztasági irodájának vezetője szerint a csikkmentes kampányban a Magdolnanegyedben felszereltek 5 darab álló csikktartót, 22 műanyag közterületi szemetesedényre pedig csikktartókat szereltek. Folyamatosan „bővítik a takarításokat”, már külön járatot is indítottak a fertőtlenítésre, mert sok az otthagyott kutyaürülék – mondta Bihari.

Bajusz Ferenc, a Közterület-felügyeleti Ügyosztály vezetője azt mondta, „fokozottabban figyelünk, kaptunk egy kutyakaki-térképet a JGK-tól, minden hónapban célirányos akcióval lépünk fel ez ellen, a kamerákat is igénybe vesszük, de csak tettenérés esetén bírságolhatunk, ez pedig szinte lehetetlen. Ha kötelező lenne a kutyakaki-gyűjtő zacskó használata, az már egy konkrétabban számonkérhető dolog lenne, mert ha valaki nem tart ilyet magánál, akkor büntethető lenne.”
Lomtalanítás
A közös képviselő a lomtalanításról azt mondta, kihelyezésük csak este hattól engedélyezett, de sok ház alvállalkozókkal végezteti el a munkát, ők viszont nem mindig állnak rendelkezésre este hat után. „Ez mindig probléma, erre a néhány napra nem lehetne egy kis észszerű tűrést megengedni, hogy aznap, korábban is ki tudják rakni a lomokat?” – kérdezte. Bajusz azt válaszolta, hogy a kérdést törvény szabályozza, de nem a bírságolás a céljuk, „nem kell attól félni, hogy szankciók érik a házat”.
Bérlakáspályázatok kínaiul
Budaházy Gusztáv a kerületi közélet aktív szereplője, azt kérdezte, mik a hírek az áprilisi bérlakáspályázatokról. A válasz szerint készülnek az űrlapok, íródnak a szövegek. A pályázatot április végén írják ki, azaz két hetet csúszik. Budaházy szerint közvetlenebb tájékoztatást kellene nyújtani a pályázatokról. „Nem lehetne kijelölni egy megnevezhető egységet vagy egy segélycsoportot a kommunikációra? Hiszen sokaknak már az űrlapok letöltése is gondot jelent.”
Udvarhelyi Tessza, a fogadóóra koordinátora megnyugtatta Budaházyt: „Erre a pályázati körre két nagy fórumot tartunk a Kesztyűgyárban, ahol szakemberek tájékoztatják a pályázni kívánókat, és segítenek értelmezni az űrlapot, kitölteni, átbeszélni, tisztázni, hogy milyen igazolásokat kell hozni stb. Ezen kívül a polgármesteri hivatalban is lesz egy erre dedikált csapat, ahol a lakáspályázattal kapcsolatban lehet majd kérdezni, nyomtatványokat kitölteni.”
Gosztonyi Géza, a szociális és lakásügyi bizottság külsős tagja szerint is jelentős probléma, hogy a pályázatok zöme rosszul van kitöltve. „Én se tudom kitölteni őket a három diplomámmal, kell az embereknek segítség, mivel átlagosan a pályázatok 60 százaléka hibás, tehát így ezek kizáródnak a pályázatból, és ez sok. Nem arról van szó, hogy buták lennének az emberek, csak eddig nem kaptak segítséget hozzá” – mondta. Pikó András polgármester azt mondta, hozzákezdtek egy nagy fokú
bérlakás-felújításhoz, ez 210–250 lakást jelent ebben a ciklusban. A ciklus 5 évében összesen 170–180 lakás pályáztatása zajlik, amiből 80 van már hátra, a túljelentkezés hatalmas, hússzoros. Érzékeny a téma tehát, de a pályáztatás anonimizált módon, objektív pontrendszerek szerint zajlik: „az esélyeket kiegyenlítve pályáztatunk”.
Parkolásgátló, örökbefogadás
Egy fiatalember elpanaszolta, hogy a házuk előtt elterülő zöld sávba mindig felállnak az autók, ezért a lakókkal egy olyan oszlopot vagy tereptárgyat szeretnének oda kihelyezni, ami meggátolná a parkolást. Camara-Bereczki a „Fogadj örökbe egy közterületet” nevű pályázatot ajánlotta a kérdező figyelmébe, „így tudnánk támogatni a lakóközösséget abban, hogy a ház előtt levő zöld sávot gondozhassák, ehhez pénzügyi támogatást is adnánk, amiből tudnak venni eszközöket”.
Gyönyörű parkjaink
Egy hölgy szerint gyönyörűek a parkjaink, és meg kellene őrizni a zöldterület értékét: „Jövök át rajtuk tejes flakonok, eldobált üvegek, mindenféle szemétkupac és cigicsikkek között, azt szeretném, ha lennének parkőrök. Ez munkahelyet is teremtene, és megőriznénk vele az egészségünket. Ha már ennyit áldoztunk rájuk, akkor óvjuk meg a parkokat!”

Bihari azt mondta, hogy bár a Kálvária téren a szemetesedények kapacitását duplájára bővítették, a parkok alapvetően azért szemetesek, mert a használók nem képesek 10 métert megtenni és kidobni a kukába a szemetet. „Délelőtt és délután is ismétlődően meg szoktuk takarítani a parkokat, vannak kerületőrök, akik figyelmeztetik a szabálysértőket, de jogkörük nincs arra, hogy megbüntessék ezeket az embereket, csak figyelmeztetni áll módjukban. Kapcsolatban vagyunk a közterülettel, és ha csoportosan szemetelnek, akkor a felügyelet a rendőrséget is értesíti. Mindenképp történik intézkedés, ezeket napi jelentésbe foglalják és elküldik a felügyelet részére, azért, hogy ők ebből egy statisztikát csináljanak, így tudnak arra rálátni, hogy mely parkokban milyen anomáliák vannak.”
Alkoholfogyasztás a köztéren
Egy középkorú hölgy felvetette a közterületi iszogatások témáját: „Jön a jó idő, ez a jelenség biztosan felfut, mi a terv, hogy ezt visszaszorítsák?” – kérdezte. Pikó azt válaszolta, hogy az egyik megoldás az lenne, ha az önkormányzatok hatósági ellenőrzési jogokat kapnának a dohányboltok és a nonstop üzletek felett. Minden önkormányzatnak van felterjesztési joga az Országgyűléshez, és az áprilisi képviselő-testületi ülésen határozni fognak majd egy ilyen tartalmú felterjesztésről.
Az ötlet egyébként még Kocsis Máté idejében fogant meg, és Pikó szerint előremutató volt: „A területileg illetékes önkormányzatok jogkörei most eléggé korlátozottak, az egyik oldala, ahol ezt a problémát meg lehet fogni, az a közterület általi ellenőrzés és büntetés, a másik pedig az, hogy azoknál a gócpontoknál, ahol ez a probléma rendszeresen felmerül, nemcsak a fogyasztói, de a kínálati oldalról is tudunk pressziót gyakorolni, amivel mederben lehet tartani ezt a jelenséget. Most ezért az eszközért fogunk folyamodni az Országgyűléshez.”
Bajusz szerint is visszatérő probléma ez, 28 éve dolgozik a kerületben, azóta tapasztalja. „Aki azt mondja, hogy ezt megoldja, az vagy naiv, vagy nem teljesen mond igazat. Többezres ügyszámunk van ezzel kapcsolatosan, ezt a rendőrségnek fel kell dolgozni, ez egy igen nagy munkateher az igazgatásrendészeti osztályuk részére, és ami még probléma, hogy az elkövetők igen nagy százalékánál azt látjuk, hogy az alkalmazott büntetés nem éri el a hatást, mert nem visszatartó erejű. Van olyan állampolgár, akit tizenkettedjére jelentünk fel, de nincs foganatja. Az önkormányzat egyébként tavaly 4 hónapra erőforrásokat biztosított arra, hogy pluszszolgálattal menjenek mind a rendőrök, mind a közterület-fenntartók, mégsem sikerült teljesen megoldani a problémát” – mondta Bajusz.
Nyitókép: Markos Viktor / Józsefvárosi Önkormányzat
