A józsefvárosi Mandák-házban folytatja menekülteket segítő tevékenységét Ujhelyi Sándor, a Migration Aid alapítója, miután a BOK-csarnokból kitiltották.
Ujhelyi elmondta, hogy az Élelmiszerbank által küldött adomány a szállítólevél szerint egy egymillió forintos szállítmány, melynek hozzávetőleges tartalma
300 l tej, 700 db 75 grammos kukoricakonzerv, forró csoki, zabkása és pelanka.
Újhelyi azt tapasztalta, hogy lankadt az adakozási kedv, főleg azóta, hogy az állam megkapta az Európai Uniótól azt a 110 milliárd forintnyi támogatást, melyet az ukrán menekültekre kell fordítani: „amikor felrakunk egy posztot, akkor mindig az a hozzászólás,
hogy miért mi tartsuk el őket, hiszen most már ott van az államnak a pénz, menjetek oda.
Szóval, a segítési hajlandóság jelentősen visszaesett, mivel kevesen tudják, hogy nekünk az állam írásba is adta, hogy mi nem kapunk ebből az összegből”.
A Magyar Élelmiszerbank Egyesület egy non-profit szervezet, mely felkutatja és összegyűjti az élelmiszeripari cégektől és kereskedelmi láncoktól az élelmiszerfelesleget, és eljuttatja a rászorulókhoz, egyszerre csökkentve ezáltal az élelmiszerpazarlást és a nélkülözést.
Az állam hat kiemelt, menekültekkel foglalkozó szervezeten keresztül támogatja a menekülteket, – Katolikus Karitász, Magyar Református Szeretetszolgálat, Magyar Máltai Szeretetszolgálat, Ökumenikus Segélyszervezet, Baptista Szeretetszolgálat, valamint Magyar Vöröskereszt –, és minden segíteni szándékozónak azt javasolja, keressék meg ezeket a szervezeteket igényeikkel. Újhelyiéknek is van egy hosszú kívánságlistájuk, amit el is küldtek a fenti szervezeteknek, de egyelőre csak a baptisták válaszoltak, ők vállalták, hogy a felsorolt listából valamit átadjanak a Mandák-háznak.
Ez múlt hét csütörtökön történt, és Ujhelyi szerint holnap-holnapután már illene konkrét választ kapniuk. Egyébként végignézte az összes weboldalt, és azt látta, sehol nem volt feltüntetve, hogy konkrétan kihez fordulhat a menekült, hogyan kaphat kézzelfogható segítséget, kivéve – ezúttal is – a baptistákat, akik kirakták az összes szervezet segélykérő számait a saját oldalukra. Eközben a menekültek továbbra is nagy számban jönnek:
gyengébb napokon 30-40, erősebbeken pedig akár 70-80 család is érkezik, ezt a számot azonban meg kell szorozni még 5-tel, vagy akár 7-tel is, ha a létszámról akarunk fogalmat kapni, mivel nagycsaládokról beszélünk.
Korában azt tervezték, hogy a Mandák-ház túlterheltsége miatt megszüntetik a nyitott kapus rendszert, eddig bárki bejöhetett, de ezt végül mégsem tudták megtenni. Ujhelyi szerint azért, mert „nem tudjuk kizárni az embereket, önkéntesekkel pedig a portaszolgálatot megszervezni nagyon nehéz”.
A Migration Aid alapítója szerint már terjengenek olyan információk, hogy a Belügyminisztérium létrehoz a Mandák-házhoz hasonló intézményt, ahol az információellátástól kezdve sok mindent biztosítanak a menekülteknek: „de hogy ez tényleg megvalósul-e, vagy megvárják vele a háború végét és utána jelentik be, hogy megnyitották, hogy aztán megint lehessen pénzt kérni Brüsszeltől, nem tudom. Mi mindenesetre próbáljuk állni a sarat, nagyon nehéz”.
Ha már szóba kerültek a nagycsaládok, Ujhelyi elmondja, ezek zömében kárpátaljai romák, akikkel kapcsolatban az a tapasztalata, hogy velük senki nem áll szóba, és senki vagy csak nagyon kevesen nem segítik őket: „Iványi Gábort kivéve nagyon kevesen vannak, akik hajlandók bármit segíteni.
Egyszerűen a rasszizmus kitör az emberekből. Volt olyan adományozó, aki bejött, meglátta, hogy romák, és majdhogynem visszafordult az adományával, minek szült annyi gyereket, ilyen beszédek vannak.
Pedig nagy részük dolgos család, Beregszász környéki bádogos dinasztiák, akik évszázadok óta ezzel foglalkoznak, az egész volt Szovjetunió területén ők csinálták ezeket a munkákat” – mondja.
Ezek az emberek nem akarnak hosszabb távon Magyarországon tartózkodni: „amikor kérdezem tőlük, akarnak-e maradni, azt válaszolják, dehogyis, megyünk vissza, nekünk ott palotánk van, hatalmas házunk, életünk”.
Az Ukrajnából elmenekült állampolgároknak nem jár automatikusan a menekültstátusz, kérniük kell. A menedékes státusz megítélése után a menekült jogosulttá válik a havi létfenntartási támogatásra, ennek összege 22.800 Ft, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság 45 napon belül hoz döntést a kérelmekről (és egyben a fenntartási segély megítéléséről).
A háború több, mint 70 napja tart, de Ujhelyi még nem találkozott olyan menekülttel, aki magkapta volna ezt az egyébként is igen szerény támogatást:
„mi még eddig nem láttunk olyan embert, aki kapott volna egy fillért is.
Ma bejött egy egyszerű kijevi nyugdíjas házaspár. Amikor megtudták, hogy Orbántól havi 62 euró (ennyi kb. a 22.800 Ft) segélyre számíthatnak, akkor csak annyit mondott az öreg, hogy »Addig miből együnk? Ukrajnában a hajléktalan több támogatást kap«” – idézi fel Ujhelyi.
A Budapesten és hazánkban maradt menekültek ellátásának megszervezésével kapcsolatosan egyébként Karácsony Gergelynek is írt levelet még március 25-én, de erre mind a mai napig nem kapott választ: „természetesen nem válaszolt, pedig személyesen ismerjük egymást, lehet, hogy az ilyen hozzáállás miatt veszítették el a választást,
az ember javaslatokat, észrevételeket tesz, de semmire nem érkezik reakció.
Voltam olyan ellenzéki kampánymegbeszélésen, ahol egyszerűen szóba se került a háború, lesöpörték az asztalról az olyan felvetéseket, hogy esetleg kezdeni kellene valamit a háború tényével” – mondja.
A kerülettel való együttműködésről annyit mond Ujhelyi, hogy kaptak egy videókonferenciára meghívást, ahol azok a kerületi intézmények fognak részt venni, akik valahogyan köthetőek a menekült kérdéshez: „gondolom, ez arról fog szólni, hogy az itt elhelyezett menekültek ügyében mit kell esetleg segíteni. Ez az egy hivatalos felkérés volt a kerület részéről” – mondja Ujhelyi Sándor.
Nyitókép: Takács Mari
