Egy általunk megkérdezett, névtelenséget kérő egészségügyi szakértő szerint nehéz lenne felsorolni a kata változása által érintett szakmákat, de például azok a gyógytornászok, védőnők vagy altatónővérek, akik vállalkozóként dolgoztak több helyen, nagyon nehéz helyzetbe kerülnek a változtatások miatt:

Ezeknek a szakembereknek korábban végre lehetőségük nyílt arra, hogy vállalkozhassanak, hiszen minden kritériumnak megfeleltek, mind szakmailag, mind a kamarai törvényeknek. Egy gyógytornásszal például, aki rendszeresen kijár házakhoz dolgozni, vagy rehabilitációs intézetnél, szociális otthonnál dolgozik, eddig az intézmény szerződést kötött – ugyanúgy, mint a vállalkozó orvosokkal –, hogy ellássa azt a feladatot, melyet az állami szféra nem tud ellátni, ez kerül most veszélybe a szakértő szerint.

Gulyás Gergely mondására, miszerint „a kata átalakítása nem okoz zavart az egészségügyben” a szakértő annyit mond:

Szerinte maximum az orvosoknál nem jelent majd problémát az adószabály megváltoztatása, mert az orvosok bérét korábban nagyon felemelték, és sok orvosnak, aki eddig vállalkozó volt, jobb volt visszajönnie egészségügyi szolgálati jogviszonyba, mert lehet, hogy annyit, vagy többet meg tud keresni egy egészségügyi intézmény alkalmazásában, mint amit vállalkozóként megkeresett. Emellett, ha engedi neki az Országos Kórházi Főigazgatóság, nyugodtan vállalkozhat is, ezért az orvosoknál ebből a szempontból nincs probléma 1,5-2 milliós kereset mellett, de a szakdolgozóknál igen. De még az orvosoknál sem ilyen tiszta a helyzet, mert van egy-két intézmény, szakrendelő, kórház, ahol vállalkozó orvossal töltenek be az olyan hiányszakmákat, mint a gasztroenterológia, endokrinológia vagy a röntgenorvos. „Ők katás vállakozóként szaladgálnak egyik kórházból a másikba, itt rendelnek négy órát, ott hatot. De most az adózás változása őket is teljes mértékben elszakítja, pedig ők tudják betölteni az intézményi ellátatlanság lyukakat. Nem véletlenül háborodott fel a Magyar Orvosi Kamara.”

A szakértő úgy látja, hogy a helyzet csak rosszabb lesz:

Szerinte az, hogy a szakrendelőket államosítani akarják, elvenni az önkormányzatoktól, nagyon nagy arcul ütés lesz az önkormányzatoknak és a szakrendelőknek is. „Eddig az volt, hogy mondjuk az Egészséges Budapest pályázat keretén belül, vagy a Fővárosi Önkormányzattól kapott egy rendelő különféle eszközöket, legyen az akár ultrahang, hűtő, ágy vagy röntgengép. Ennek köszönhetően egyes szakrendelőknek olyan jó gépeik vannak, hogy egyik-másik kórház is megirigyelhetné.” Szerinte az államosítás arra megy ki, hogy mindent centralizáljanak: „például azt mondják, itt van a Bajcsy kórház mellett a XVII. kerületi rendelő, elveszünk tőle ezt-azt, de hopp, ott van a másik rendelő is, attól is elveszünk, összesítjük őket,

és átpakoljuk őket innen-oda”.  A tervezhetőség is elveszne az államosítással: „eddig úgy volt, hogy az önkormányzat kigondolta, hogy vesz új egészségügyi eszközöket, és ezekhez épít, fejleszt, öl bele pénzt. Rövid vagy középtávú egészségügyi tervet készítettek, amiben szerepel például egy rendelő felújítás, s most ezeket a terveket egy tollvonással keresztülhúzzák”.

A kérdésre, vajon mi lehet az államosítás magasabb célja, a szakértő csak tippelni tud: „szerintem az egészségügy gazdasági oldalát akarja minél erősebb kontroll alá vonni a kormányzat, de ennek az lesz az eredménye – úgy, ahogy a közoktatás centralizálásánál is láthattuk –, hogy ha mondjuk elromlik egy számítógép egere, az új egér beszerzését engedélyeztetni kell az Országos Kórházi Főigazgatósággal, ezer aláíráson megy végig a kérés, majd két hónap múlva meg is lesz – az egyébként ezer forintos – alkatrész”. Szerinte sem a kata-szabályok megváltoztatásáról, sem a tervezett államosításról nem lehet tudni, mi célt szolgál:

A szakértő borús képet fest: „a katázásból kieső egészségügyi szakdolgozók magából az egészségügyből is ki fognak esni, és ha az önkormányzatok is elveszítik a szakrendelőiket, nem adok rá két évet, összeomlik az egészségügy”.

Nyitókép: Huszár Bogi