A döntést a színpad felújítási munkálataival indokolták, ami különösen érzékenyen érinti a fesztivál programját, hiszen olyan világsztárok koncertjeit kell áthelyezni vagy lemondani, mint Avishai Cohen, Dhafer Youssef és az e.s.t. zenekar.

A szervezők közleményükben keményen fogalmaztak az új üzemeltetővel kapcsolatban. Mint írják, az Erkel Nonprofit Kft. mint jogutód „nem foglalkozik a szerződéses sérelmekkel, nem foglalkozik azzal, hogy a nemzetközi produkciók megvalósítása évekre előre zajlik, hogy az milyen költségekkel jár”. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a külföldi produkciók esetében a gázsi minimum 50 százalékát már a szerződéskötéskor ki kell fizetni – ha nem sikerül megfelelő helyszínt találni, ezek az összegek elveszhetnek.

Az ügy hátterében egy jelentős intézményi átalakulás áll. 2024. november 28-án jelent meg a Magyar Közlönyben a döntés, mely szerint 2025. január 1-jétől a Magyar Állami Operaház már nem üzemelteti az Erkel Színházat. Egyes hírek szerint az Operaház főigazgatója, Ókovács Szilveszter is két nappal korábban értesült erről, de dátumot vele sem közöltek. A kormány több milliárd forintos beruházással új zenés-táncos színházat hoz létre, amelyet egy nonprofit kft. működtet. Az első sajtóértesülések szerint az új intézményt Cseke Péter, a Kecskeméti Katona József Színház igazgatója és Szente Vajk rendező vezették volna, ám a helyzet azóta változott, de tiszta kép azóta sincs erről, a szóba hozott vezetők nem kívántak nyilatkozni lapunknak, amikor megkerestük a kecskeméti színház kommunikációs osztályát.

Cseke Péter december végén a Kecskeméti Televíziónak nyilatkozva tisztázta szerepét: bár Szente Vajk felkérte az együttműködésre, ő továbbra is a Kecskeméti Nemzeti Színház igazgatója marad. Szente Vajk az Erkel helyén létrejövő új intézmény ügyvezetői feladatait látja el, miközben kecskeméti munkáját is folytatja. Hogy Cseke Péter pontosan milyen minőségben – művészeti vezetőként vagy művészeti tanácsadóként – segíti majd az új budapesti teátrum működését, nem tisztázott. Az érintettek egyelőre nem kívánnak további részleteket elárulni a tervekről.

A kultúrpolitika háttérfolyamataira rálátó források szerint eredetileg 2026. január 1-jére tervezték az átállást a minisztériumnál, és egy adminisztratív hiba miatt került egy évvel előrébb a dátum (elnézték az évet), de ez csak spekuláció. A bennfentesek azt is megjegyzik, hogy a megbízott új vezetőséget is váratlanul érte a helyzet, ami további károkat okozott a már leszerződött programoknak.

Noha március elején még műsoron szerepel a Kacsóh Pongrác-féle János vitéz, az Operaház február 15-én, Arnold Schönberg Gurre-dalok című drámai kantátájával hivatalosan is elbúcsúzik az Erkel Színháztól – írta meg a Fidelio.hu. Az új vezetés pedig, úgy tűnik, tiszta lappal kíván indítani – sajnos a már leszerződött programok rovására. Nem tudták vagy nem akarták megvárni a nyári szünetet, amikor amúgy sincsenek előadások.

azonban a feladat rendkívül összetett. Budapest kulturális infrastruktúrájának hiányosságait jól mutatja, hogy mindössze két olyan helyszín található a fővárosban, amely ezer férőhely feletti kapacitással rendelkezik: az Erkel Színház és a Budapesti Kongresszusi Központ. A többi lehetséges helyszín jelentősen kisebb: a RaM-ArT Színház 620, az Eiffel Műhelyház 580 férőhelyes, míg a további helyszínek maximum 2-300 fős befogadóképességgel rendelkeznek, mondta el Kleb Attila, a JazzFest Budapest Alapítvány létrehozója, a hazai jazzélet egyik legnevesebb koncertszervezője.

A szervezők már felvették a kapcsolatot a Budapesti Kongresszusi Központtal az Avishai Cohen nyitókoncert ügyében, a másik két produkció esetében azonban valószínűleg időpont-módosításra is szükség lesz. A helyzetet tovább nehezíti, hogy ilyen rövid határidővel a legtöbb szóba jöhető helyszín már foglalt. Például a kapacitásában szintén megfelelő Zeneakadémia is, amely májusban már teljesen foglalt a vizsgakoncertek miatt.

A JazzFest Budapest az elmúlt években tudatosan építette fel programját. A tavaszi szezonban általában a kísérletezőbb, egyedi projekteknek adnak teret, amik gyakran alkalmi együttműködéseket, magyar zenészek bevonását is jelentik. Ezeket általában kisebb helyszíneken rendezik meg, így a jazzel szoros kapcsolatot ápoló Józsefvárosban is voltak a korábbi években jazzkoncertek és kiállítások a Mixátban, a Lumenben, az Olasz Intézetben vagy a Turbinában. Az őszi program ezzel szemben a műfaj legnagyobb sztárjait vonultatja fel – tavaly például olyan gitáros világsztárok léptek fel, mint Pat Metheny, Al Di Meola és Mike Stern. Egyébként ezek azok a nagyobb projektek, amiknek a bevételéből az alapítvány tudja finanszírozni a gazdaságilag nem megtérülő kisebb rendezvényeket.

A fesztivál nemzetközi megítélése kiemelkedő, amit jól mutat az a támogatói hullám, amely a nehézségek hírére érkezett. Olyan világsztárok álltak ki a rendezvény mellett, mint Herbie Hancock, aki a Nemzetközi Jazznap programsorozat fontos partnereként méltatta a fesztivált. Simon Phillips legendás dobos külön kiemelte, hogy „az ilyen bizonytalan és háborús időkben különösen fontos, hogy ragaszkodjunk olyan kulturális eseményekhez, mint a JazzFest Budapest”. Megidézi Winston Churchillt a második világháború idején érkezett felvetésre, hogy csökkentsék a művészetek finanszírozását: „… akkor miért is harcolunk?”

Magnus Öström, az e.s.t. dobosa pedig hangsúlyozta, hogy „egy olyan gyönyörű városban, mint Budapest, amelyet évszázadokon keresztül áthatott a nagyszerű kultúra és a csodálatos zene, szükség van egy jazzfesztiválra”.

A jelenlegi helyzetben a szervezők felfüggesztették a jegyértékesítést és minden energiájukkal az érintett koncertek megmentésén dolgoznak. Bár jogi lépéseket is fontolgatnak, tisztában vannak vele, hogy ez hosszadalmas folyamat lesz, ami nem oldja meg az azonnali problémákat.

A kialakult helyzet rávilágít arra az égető problémára is, hogy míg

Ez nemcsak a JazzFest Budapest, hanem általában a főváros kulturális életének fejlődését is gátolja.

A fesztivál jövője most bizonytalanná vált, pedig Gary Husband nemzetközi előadóművész szavaival élve, a JazzFest Budapest „rövid története alatt a világ legelismertebb és legünnepeltebb jazzfesztiváljai közé emelkedett”. A következő hetekben dől el, sikerül-e megmenteni a tavaszi programot, és hogy ez a váratlan helyzet milyen hosszú távú hatással lesz a fesztivál jövőjére.

Fotók: Kleb Attila