„A javítóvizsgán még utánaszóltunk a diákoknak, hogy hétfőn fehér ingben jöjjenek, de aztán nem lett hétfő” – mondta a volt Lakatos Menyhért iskola egyik tanára, kérésére nevét nem közöljük.
„Elképesztő, ami történt, és az is, ahogy történt.”
A szülőket megdöbbentette a hír, a gyerekek sem voltak elragadtatva, hogy új iskolába kerülnek, nem készültek a váltásra.
„Azt gondolom, voltak olyan diákjaink, akiknek mégiscsak a javára válik, hogy másik iskolába kerültek. Nálunk nem lehetett fölfelé igazodni, hiába volt rá képessége egy-egy gyereknek, az új közegben viszont megvan rá az esélyük. Van, aki már most azt jelezte vissza, hogy jó helyen van.” Tíz évnyi pereskedés után, 2019 februárjában született meg az ítélet: az Emmi a felelős, amiért 28 általános iskolában, köztük 2 józsefvárosiban is – a Lakatos és Németh iskolákban – szegregáltan oktattak roma tanulókat. Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány által az egyenlő bánásmód követelményeinek megsértése miatt indított per másodfokú ítéletében a Fővárosi Ítélőtábla többek között deszegregációs intézkedési terv elkészítésére kötelezte az érintett iskolák fenntartóit. A Belső-Pesti Tankerületnek 5 intézménye volt érintett a perben, a dokumentumot 2019 áprilisában el is készítette. Az intézkedéseknek a lemorzsolódás megelőzését, a szegregáció csökkentését kellett volna szolgálniuk. Ez a Lakatosban nem valósult meg, évek óta csökkent a létszám, folyamatosan mentek el, morzsolódtak le a diákok: iskolaelhagyók lettek.
A Belső-Pesti Tankerület augusztus 31-én, egy nappal az iskolakezdés előtt döntött, hogy megszünteti a Deák Diák Ének-zenei Általános Iskola és Gimnázium Bauer Sándor Utcai Tagintézményében (a korábbi Lakatosban) a nappali tagozatos, általános iskolai feladatellátást. „Az alsó tagozat első 3 évfolyama felmenő rendszerben már az előző tanévekben megszűnt, az általános iskolai feladatellátás megszűnése tehát felmenő rendszerben mindenképpen bekövetkezett volna. A tanulólétszám a nyár folyamán csökkent le valamennyi osztályban a jogszabályokban előírt 14 fő alá. A létszámcsökkenés mértéke az előző tanév végén még nem volt látható” – írták lapunknak. A gimnázium, az esti általános iskola és a nappali gimnázium zavartalanul működik, az épület továbbra is oktatási célokat szolgál, az érintett tanulók elhelyezéséről pedig gondoskodtak a szabad iskolaválasztás jogának biztosítása mellett.
Az intézkedési terv magában foglalta többek között egy antiszegregációs munkacsoport működtetését. Évente kétszer kell összeülnie, és a tervben foglaltak megvalósulását, bekövetkezett hatásait folyamatosan figyelemmel kell kísérnie. „A problémás helyzetet hosszú évek óta ismerte a tankerület vezetése, több egyeztetésen vettünk részt, ahol jeleztük, hogy ebbe az iskolába már a környékbeli gyerekek sem nagyon járnak, tehát be kellene zárni vagy feljavítani. Vagy megváltoztatni az iskola pedagógiai programját, és nagyon sok erőforrást rászánni, hogy csináljanak belőle egy jobb hírű és integrált intézményt” – nyilatkozta az iskola megszüntetése után Erőss Gábor oktatásért felelős alpolgármester az ATV-nek.
Erőssék azt is javasolták a tankerület vezetésének, hogy a befogadó óvodák mintájára kövessék a jógyakorlatot. „A Csobánc utcai ovi kimondottan szegregált óvoda volt, ahol mostanra többségbe kerültek a nem roma gyerekek. Ez nem azt jeleni, hogy nincsenek már roma gyerekek, hanem azt, hogy nagyjából beállt a kerületi átlagra. A program lényege épp az volt, hogy kiegyenlítsük a különbségeket” – mondta lapunknak Erőss.
Megtehette volna a tankerület is, de nem tette meg sem a Lakatosban, sem a Németh iskolában,
a nagyobbik jó helyett a kisebbik jót választotta, mondta Erőss, aki szerint botrányos, hogy a döntést a nyár utolsó napján jelentették be.
Nem szűnt meg, hanem szünetel az általános iskolai oktatás, mondta az iskola vezetője, Farczádi Bencze Tamás, aki üdvözölte a köztudottan szegregált iskola felszámolását. Az intézmény mindent megtett, hogy minden gyerek biztos helyre kerüljön, senki ne essen ki a rendszerből, az iskola pedagógusainak pedig megmaradt az állásuk, megvan a kellő óraszámuk.
„Nem igazán nevezhető szabad iskolaválasztásnak, ha egyik napról a másikra kell megoldani a beiskolázást. Az íróasztal mögül döntöttek, és onnét nem nézték az embert” – mondta egy lapunknak nyilatkozó tanár.
Fotó: Huszár Boglárka
