Csakugyan

csakugyan69
2025. március 23.

„Az uniónak sem jó, ha a belsejében van egy oroszbarát lyuk”

Trump ámokfutásával az EU nem számolt, de még lehet remény egy erőteljes Európa számára. Kérdés, mi lesz Magyarországgal, és jó-e valakinek, ha kilép a szövetségből – politikai elemzés Jávor Benedekkel.

Powered by RedCircle

„Európának új utakra kell lépni, hogy biztosítsa a saját geopolitikai biztonságát és gazdasági stabilitását”, mondja Jávor Benedek volt EP-képviselő, Budapest brüsszeli képviselője, a főváros környezetvédelmi- és európai-politikai szakértője a Csakugyanban. 

Jávor Benedek

Jávor Benedek szerint azonban az, hogy az európai stabilitás ilyen nyilvánvalóan meginogni látszik, a legkevésbé sem váratlan. „Egyfajta tanúsítvány a világ döntéshozóinak rövidlátásáról az, hogy ennyire váratlanul érte őket az amerikai kormányzat ámokfutása. Erre sokkal hamarabb fel kellett volna készülni. Ráadásul egy olyan folyamat zajlik, aminek évtizedekkel korábban meg kellett volna történnie: az, hogy Európa a 89–90-es átmenetet követően nem állt neki egy önálló geopolitikai pozíció elfoglalásának, hibának tekinthető, hiszen akkor kevésbé drámai körülmények között végre lehetett volna hajtani az átalakulást.” 

Az európai-politikai szakértő szerint már Oroszország krími megszállásakor kiderült, hogy mekkora igény lenne arra, hogy Európa egyedül is hatékonyan és proaktívan fel tudjon lépni. Mindeközben viszont részben Magyarország mutatta meg, hogy mennyire működésképtelen az EU cselekvési rendszere, hiszen egyetlen ország, például éppen Magyarország, az egész unió külpolitikai cselekvőképességét meg tudja bénítani. 

Ennek ellenére Jávor Benedek Európa jövőjét tekintve optimista. 

„Én egyébként elég pesszimista vagyok a világ folyását illetően, de az európai együttműködés tekintetében van bennem bizonyos szintű optimizmus”, mondja a Csakugyanban. „Európa átlépte a saját árnyékát a covid alatt a közös hitelfelvétellel, Ukrajna esetében pedig közös fellépésre volt képes: komoly katonai, gazdasági, pénzügyi támogatást nyújt az országnak majdnem teljes egyetértésben. Ez a fellépés is meglepően erős és hatékony.” 

Az unió és Magyarország együttműködését tekintve azonban nem ennyire bizakodó a képviselő. „Jelenleg az unió azokat az eszközöket keresi, amelyekkel meg tudja kerülni a magyar kormányt, ahol pedig ez lehetetlen, megpróbálják belekényszeríteni az egyezségbe”, mondja. Ez azonban taktikai működésmód, hosszú távon nem ebben gondolkoznak az uniós vezetők, hanem vagy kétsávos EU-ban, vagy abban, hogy Magyarország előbb-utóbb ki fog pörögni az uniós együttműködésből. 

„A kilépés a magyar gazdaságot megfektetné”, állítja Jávor Benedek. „A magyar gazdasági modellnek az az alapja, hogy részei vagyunk az egységes európai piacnak, és

az EU-nak sem érdeke, hogy a külső sötétségbe és semmibe lökjék ki Magyarországot.” 

„A ‘Huxitot’ senki sem akarja. Az uniónak sem jó, ha a belsejében van egy oroszbarát lyuk, meg Magyarországnak sem érdeke, de a politikai machinációk elvezethetnek oda, hogy már nem tartják kezükben a folyamatokat a döntéshozók, és akkor születhetnek olyan döntések, amelyek ellentmondanak az eredeti célkitűzéseknek és érdekeknek. Ez borzasztóan hangzik, de radikálisan átalakuló világrendben élünk tíz-tizenöt éve. Ebben a helyzetben egy olyan helyzetű ország számára, mint Magyarország, egyetlen jó stratégia van, hogy minél szorosabbra húzzák a védőkordont, amit az EU jelenthet. Magyarországon ehhez képest tizenöt éve azzal foglalkozik a kormány, hogy hogyan tudja elmélyíteni a konfliktusokat az EU-val. Ez egy történelmi léptékű hiba szerintem.”

Hozzáteszi továbbá, hogy „azért kockázatos, amit a magyar kormány csinál, mert ezek a változások a világban olyan egyenletek újraírását jelentik, amelyek alapvetően változtatják meg azt a játékteret, amelyben a magyar miniszterelnök is játszik. A miniszterelnök egyszerűen úgy gondolja, hogy majd a kezében levő kártyákat megpróbálja ügyesen kijátszani, de jelen pillanatban a különböző szereplők kezében levő lapok kezdenek radikálisan megváltozni. Az eddigi, nyilvánvalóan meglévő pozíciók egyre kevésbé léteznek.” 

Jávor Benedek kimondja továbbá, hogy „majdnem biztos vagyok benne, hogy fegyveres konfliktusok eszkalációjának nézünk elébe. Egy teljesen képlékeny világban élünk teljesen új szabályok szerint. Nem azt mondom, hogy küszöbön áll a világháború, de azt, hogy komoly kockázatai vannak ennek, azt biztosnak látom”, hozzátéve, hogy „vannak a történelemben olyan időszakok, amikor alapvető kérdések kerülnek terítékre. Magyarország általában hagyományosan rosszul veszi ezeket az akadályokat. Szerintem

most olyan pillanatban élünk, amikor akár évtizedekre előre eldőlnek dolgok.

Itt amit meg lehet tenni, az a szavazás, politikai aktivizmus, a helyi szintű aktivizmus, hogy Magyarország ebben a történelmi kereszteződésben ne rossz irányba vegye a kanyart.”

Az adásból kiderül még, hogy 

  • melyek ezek az eddig mindent vivőnek tekintett, de elértéktelenedő „lapok”;
  • a Fidesz leváltható-e törvényes választáson Jávor Benedek szerint; 
  • mi volt a NER életben maradásának kulcsa mindeddig; 
  • melyek azok a feszültségek, amelyek a közeljövőben háborúvá eszkalálódhatnak.

Ha tetszett a beszélgetés, iratkozzon fel csatornáinkra, hogy mindig értesüljön az újabb adásokról. Megteheti kedvenc platformján: Spotify / Apple Podcasts / YouTube

Fotók: Járdány Bence

Kapcsolódó cikkek

2026. október 13.
Október 15-én, csütörtökön este 9 órától a cseh Viktoria Plzeň csapatát fogadja a Ferencváros a Groupama Arénában, az Európa-liga alapszakaszának második fordulójában. A mérkőzés miatt már reggeltől parkolási tilalmakra, délutántól pedig időszakos útlezárásokra kell számítani a VIII. és IX. kerület határán.
2026. október 13.
A 71. Országos Függetlenfilm Fesztivált Egerben rendezték meg, a díjakat, díjazottakat azonban Budapesten, méghozzá Józsefvárosban is megünneplik. A fővárosi díjátadónak a Baross utcai Főfotó Galéria ad otthont, a szervező pedig a kerületben működő, idén 95 éves Magyar Független Film és Video Szövetség (MAFSZ).
2026. október 13.
Miért látunk jóval kevesebb hajléktalan nőt az utcákon, mint férfit? Miért maradnak sokan bántalmazó kapcsolatban akkor is, ha menekülni szeretnének? És mit ér a szociális munkások erőfeszítése, ha a szállón élő embernek még arról sincs lehetősége dönteni, kivel osztja meg a szobáját? Ezekről a kérdésekről beszélgettek szociális szakemberek és feminista aktivisták a Józsefvárosi Múzeumban. A kerekasztalon az is kiderült, hogy a női hajléktalanság jóval összetettebb jelenség annál, mint amit az utcán látunk belőle.

További cikkek

2026. október 11.
Félszázadik jubileumát ünnepli Fábri Zoltán filmklasszikusa, amelynek több ikonikus jelenetét is Józsefvárosban forgatták.
2026. október 10.
A Friedrichshain–Józsefváros-tengely márpedig létezik, és nem csak Borges Bianka fejében.

Weboldalunk a felhasználói élmény javítása, valamint a zavartalan működés biztosítása érdekében sütiket (cookie-kat) használ.