December végével lezárult a Józsefvárosi Lakásügynökség programjának másfél éves – sikeresnek mondható – kísérleti szakasza. Míg korábban az önkormányzat városfejlesztési cége, a Rév8 Zrt. foglalkozott a Lakásügynökséggel, a feladat idén januártól az önkormányzat Lakásügyi Irodájához kerül, mondta lapunknak Schanz Judit, a Lakásügynökség vezetője.
A tapasztalatok alapján több ponton is változtatnának a pályázati szabályzaton: érdemesnek látják a bérlők felső jövedelemhatárának emelését és a szobaszámok tekintetében is nagyobb rugalmasságra törekszenek. „Volt olyan eset például, amikor a 2 gyermekét egyedül nevelő édesanya kivett volna egy nagyobb alapterületű egyszobás, 40 négyzetméteres, galériás lakást, mert az elosztása megfelelne a családjának, ám az előírások szerint jelenleg egy ilyen lakásba nem engedhetünk be 3 főt.” Az ügynökség szakmai javaslatáról az illetékes bizottság január folyamán dönt.
A névjegyzékes rendszerbe történő jelentkezéskor előnyben részesítik azokat, akik az önkormányzat vagy az ahhoz tartozó intézmények munkatársai: a Lakásügynökség bérlői körének egyharmadát ezek a dolgozók teszik ki.
„Így ez egy munkavállalókat támogató programnak is tekinthető.”
Az ügynökség mára 30 lakást kezel. A magánpiacról eddig 13 lakást vontak be, ami a programhoz kötött célkitűzéssel összhangban van. A 30-ból a további 17 önkormányzati tulajdonú lakás, és a hivatal ennél többet nem is szándékozik a programba integrálni.
Az idei évben újabb 10 magánlakás-szerződéssel számolnak, mondta Schanz Judit. „Legalább kétszer annyi tulajdonos keresett meg minket, mint ahánnyal szerződtünk. Jellemzően azért nem jött létre az egyezség, mert túl nagy, 80-100 négyzetméter alapterületű lakásokat ajánlottak, ám azokat a mi ügyfélkörünk nem tudná fenntartani. Továbbra is keressük az 1-1,5 szobás, maximum 50 négyzetméter körüli alapterülettel rendelkező lakásokat.”
A Lakásügynökséggel az önkormányzat
10-25 százalékkal a piaci ár alatt
bérel magánlakásokat. A lakásokat a bérbevétel díjánál olcsóbban adja tovább albérletbe, erre minden év április 1-vel határozza meg az infláció függvényében a négyzetméterárat – tavaly ez 2363 forint volt. Tehát egy 50 négyzetméteres lakás kevesebb, mint 120 ezer forintos kiadást jelent a bérlőnek. „Ez nagyjából ötször magasabb díj, mint egy szociális bérlakásé, ám a piaci alapú bérleti áraknak mintegy kétharmada” – mondja a Lakásügynökség vezetője.
A tulajdonosoknak az önkormányzattal kötött 3 éves szerződés miatt
adómentes a bevétel, és még a lakáskezeléssel sem kell foglalkozniuk,
hiszen a vállukról minden terhet – a bérlő felkutatását, a befizetett számlák ellenőrzését, a lakás felügyeletét – leveszi az ügynökség. A szerződés lejárta után a lakást eredeti állapotában adja vissza a tulajdonosnak.
A magánpiacról bérelt lakások előnye, hogy azonnal költözhetők, ám ezekre csak 3 éves szerződés köthető. Az önkormányzati lakások 10 évre bérelhetők, ám felújításra szorulnak: a munkálatok megtervezését, a kivitelezés költségeinek 75 százalékát az önkormányzat magára vállalja, a maradék 25 százalékot a bérlőnek kell állnia.
A 17 önkormányzati lakás is bérlőre talált már a névjegyzékes rendszer alapján, a felújítások zajlanak, több lakás már az év elején beköltözhető lesz, mondta el Schanz Judit.
Azt látják, hogy az a pluszmunka, amit a bérlemény ellenőrzésébe fektetnek – havonta kimennek a bérlőkhöz, ellenőrzik a lakás állapotát, átnézik a rezsiszámlákat és az egyéb kiadásokat –, nagyon értékes mind a bérbeadóknak, mind a bérlőknek. „Egyfelől a szociális munka, amit elvégzünk, segíti a bérlői kört, hogy hosszú távon, tartozásmentesen bent tudjon maradni a magántulajdonú lakásokban, ugyanakkor a tulajdonosok is méltányolják, hogy kiszámíthatóan érkezik a bérleti díj a számlájukra és a lakásuk karban van tartva. Az is mindkét oldal számára hasznos, hogy egy csöpögő csap vagy egy ázásfolt nem éveken át húzódó, lesepert probléma.”
Fotó: Huszár Boglárka
