A BKK most közzétett jelentése szerint 2025-ben már 257 ezer esetben szabtak ki pótdíjat az ellenőrök, ami 4-5 százalékos emelkedés az előző évekhez képest. Összesen 3,85 milliárd forintot szedtek be – ez szintén rekord –, 176 ezer esetben a helyszínen, 81 ezer esetben utólagos befizetéssel. A helyszíni bírságot 89 százalékban bankkártyával fizették ki.

A 2010-ben bevezetett pótdíjasszisztens rendszert minden 12. fizetésre kötelezett használja. Ennek lényege, hogy aki az ellenőrnek az adatai mellett megadja az e-mail-címét is, az 30 napon belül 3 alkalommal kap a BKK-tól fizetési emlékeztetőt e-mailben, így nehezebb megfeledkezni róla.

Az utólagos bérletvásárlással 2025-ben minden 5. pótdíjazott élt, ezzel jelentősen – akár 1000 forintra – csökkenthető a büntetés mértéke, a részleteket a BKK pótdíj-tájékoztatójában megtalálja. 

Vannak azonban, akik nem törődve semmivel, nem reagálnak éveken át, de egy hosszas jogi eljárás után mégis fizetni kényszerülnek. 2025-ben az utólagos pótdíjfizetés kétes rekordját egy 36 éves nő nyerte el, aki

Itt az első 10 „versenyző” eredménytáblája:

A pótdíjbehajtás örvényében

A BKK arról nem írt, hogy mennyi ilyen notórius nemfizetőt tartanak nyilván. Csak sejteni lehet, hogy sokat, vagy legalábbis sokaknál sok-sok évig elhúzódik a fizetés halogatása.

A BKK pótdijszabályzata szerint egy bliccelést bérletvásárlással meg lehet úszni 1000 forint eljárási illetékkel, de az összeg felmehet 50.000 forintra is, ha 30 napon túl sem fizet valaki. Itt az érvényes pótdíjtábla:

De hogyan lesz ebből milliós adósság?

Aki 30 nap után sem fizet, az ellen elindul egy beszedési eljárás, és az 50 ezer forint hamarosan megsokszorozódik jogi költségekkel (fizetési meghagyás, közjegyző, ügyvédi munkadíj), majd még drasztikusabban a végrehajtás költségeivel tetézve. És aki azt hiszi, hogy sunyítással megúszhatja, téved: amíg a behajtó nem hibázik, és nem felejt el évenként felszólítást küldeni, addig az adósság nem évül el.

Kérdés, mennyire jó egy olyan rendszer, ahol nincs felső határa a büntetésnek (és végül maga a pótdíj már szinte semmi a teljes követeléshez képest)? A magyar rendszer nem veszi figyelembe sem az arányosságot, sem a fizetési képességet, sem a lélektani szempontokat –

A végtelenségig emelkedő büntetés egy ponton elveszíti visszatartó erejét. A büntetés célja, hogy az elkövetőt visszatartsa a nem kívánt magatartástól, és hogy kárpótolja az általa okozott veszteséget. Erre az 50 ezerig emelkedő pótdíj alkalmas (már ekkor is busás a kárpótlás mértéke), de amikor tovább növekszik, előbb-utóbb ellenállást vált ki.

A viselkedéspszichológiával foglalkozó szakértő szerint Magyarországon a lélektani határ 50 és 100 ezer forint közé esik, mert ez már meghaladja az átlagos havi jövedelemből szabadon elkölthető pénz mértékét. De tömegeknek nincs még ennyi félretehető pénze sem, „a társadalom alsó tizedeiben sem pénzügyi, sem nem pénzügyi vagyon nem mutatható ki számottevő mennyiségben”, állítja a Bankmonitor tanulmánya.

Ha túl kicsi lenne a büntetés mértéke, megérné kockáztatni, de

Ha a havi jövedelem 2-3 szorosa, az már totális ellenállást vált ki, és az adós már meg sem próbálja kifizetni a büntetést.

Végtelenített adósságspirál

A nemzetközi gyakorlat eltérő, de sok helyen felismerték már, hogy ez a végtelenített adósságspirál rossz mindkét félnek, és összességében ráfizetés a közlekedési vállalatnak. Egy végrehajtónak átadott, majd faktoringcégnek továbbpasszolt pótdíjkövetés töredéke jut el a BKK-hoz, sikeres eljárás esetén lényegében csak a behajtóknak hoz hasznot.

A berlini S-Bahn-on a pótdíj 60 euró, ha 14 napon belül megfizetik, az ügy lezárul, de ha nem, akkor sem nő az egekbe. De nem is polgári eljárásban hajtják be, hanem csalásként, bűncselekményként kezelik, aminek börtön is lehet a vége. A rendszer nem hozza lehetetlen helyzetbe az adóst, de

Ausztriában és Svájcban is gyors és szigorú a behajtás. Svájcban az ismételt bliccelést növekvő pótdíjjal büntetik, de van felső határ. Közlekedési bírságoknál az Egyesült Királyságban is jellemző a felső plafon (fine cap), hogy a költségek ne szállhassanak el még bírósági szakaszban sem.

Finnországban és Svédországban a bírság mértéke a jövedelemtől függ, aki jobban keres, többet fizet, aki szegény, nem kerül csapdába emiatt.

Az USA-ban és Izraelben időnként amnesztiát adnak a pótdíjakra, az alapbüntetést be kell fizetni, de a kamatokat, egyéb költségeket elengedik. Ez nem tűnik kiszámítható megoldásnak, de alkalmas arra, hogy a közlekedési vállalat megszabadulhasson a behajthatatlan követelésektől.

A magyar rendszer

s ezt talán a baloldalinak mondott fővárosi vezetésnek is érdemes lenne átgondolnia. Az 500 forintos csalásból százezrekre-milliókra növő adósság sem méltányosnak, sem arányosnak nem nevezhető, sőt rendkívül káros, ha emiatt valakinek elárverezik a lakását, vagy anyagilag lenullázzák, s például a lakbért sem tudja kifizetni.

Nyitókép: BKK