A tanácsterem székein most nem képviselők, a polgármester és az alpolgármesterek ültek – Erőss Gábor kivételével, aki vendég volt az ünnepségen –, hanem a helyi bolgárok, jó néhányan népviseletben, valamint rokonaik és barátaik. Az alkalmat Bulgária 1885. szeptember 6-i egyesítése adta, ami az ország hivatalos ünnepe.
-min.jpg)
A kétnyelvű ünnepi beszéd után Kalicov Gizella, a Józsefvárosi Bolgár Önkormányzat elnöke a meghívott művészeknek adta át a szót.
-min.jpg)
Először a Zornica Bolgár Hagyományőrző Együttes adott elő népdalokat (címképünkön). Az együttest 20 éve Magyarországra házasodott bolgár asszonyok alapították, hogy életben tartsák a hagyományaikat, és azóta sokfelé jártak szép sikert aratva.
-min.jpg)
Az asszonykórushoz nemsokára csatlakozott a Falkafolk Zenekar is, akik négy évtizede elkötelezett művelői a balkáni népzenének. Csak eredeti hangszereken, régi stílusban játszanak, és komoly kutatási, gyűjtési múlt is áll mögöttük
-min.jpg)
Hamar felmelegedett a hangulat, a kórus tagjai lejöttek a színpadról, és körtáncba kezdtek, amihez lassan csatlakoztak a közönség tagjai közül is számosan. A másnap reggel itt ülésező képviselők nem sejtették, milyen vidám táncház volt is itt még este.
-min.jpg)
Kalicov Gizellától megtudtam, hogy a bolgár közösségnek komoly múltja van Józsefvárosban. Erről Bolgárok Józsefvárosban címmel könyvet is adtak ki, amit ezen az estén mutattak be a közönségnek. A bolgár és magyar nyelven írt tanulmánykötet számos eredeti dokumentummal idézi fel a helyi bolgárság történetét.
-min.jpg)
Mint elmondta, Józsefvárosban a bolgár értelmiség jelenléte erős, sok az orvos, pedagógus, mérnök közöttük. Két helyen is működött bolgár iskola a kerületben, 1941-ig a Rökk Szilárd utcában, majd a József utcában. Bolgár egyesület pedig 1914 óta működik Budapesten, ennek a képviselői a bolgár önkormányzatok is.
-min.jpg)
A tánc után az asztal köré csoportosultak a vendégek, ahol volt sopszka saláta és más bolgár finomság is. Az is kiderült, hogy a sopszka a Szófia körül élő sop népcsoporttól ered, akik olyan keményfejűek, mint a székelyek.
A közönség többnyire idősebb urakból és hölgyekből állt, egyetlen kisgyerek volt ott a mamájával. A helyi bolgároknak már a sokadik generációja él itt, bár házasságok révén mindig jönnek újak is, mint a fiatal anyuka, de a nyelvet főleg már csak az idősebbek beszélik, mondta Kalicov Gizella.
Az iskolai oktatásból is kifogytak a gyerekek az utóbbi évtizedekben, de a bolgár egyesület Vágóhíd utcai székhelyén, ahol templom és művelődési ház is van, továbbra is tanítják a gyerekeket. Kalicov Gizella beszélt arról is, hogy Pest neve is bolgár eredetű – kemencét jelent, az ezer év előtti időkben itt működő szénégető kemencék után.
Képek: Huszár Boglárka
