A könyvtár tematikus oldalt hozott létre a képeknek

2026. július 22.

Böngészhető Ráday Mihály fotóhagyatéka

A városvédő Ráday Mihály öt éve hunyt el, fényképfelvételeit a Szabó Ervin könyvtárra hagyta, ami most elérhetővé tette mindenki számára.

Ráday Mihály még 2012-ben nyolcezer fotóját adományozta a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) Budapest Gyűjteményének. Az 1985 és 2005 között készült képek Budapest építészeti emlékeiről, ötszáz helyszín épületeit, jellegzetes részleteit örökítik meg – ezek jó részét ma már hiába keressük.

Ráday Mihály művészcsaládban nőtt fel a nagyszerű Ráday Imre színész fiaként, így életútja szinte törvényszerűen vezetett a filmhez. Operatőr lett, számos filmet és tévéjátékot készített, a Keménykalap és krumpliorr tévéjátékra mindenki emlékszik, aki a 70-es, 80-as években gyerek volt. A filmezés mellett ugyanakkor művészettörténetből is diplomázott, és érdeklődése egyre inkább az épített örökség védelme felé fordult. Nevét széles körben az 1980-ban indult Unokáink sem fogják látni… műsor készítőjeként ismerte meg az ország. 1982-ben alapította meg a Budapesti Városvédő Egyesületet.

Ráday Mihály nevéhez eposzi jelzőként ragadt, hogy „városvédő”, és ennek a küldetésnek élt öt évvel ezelőtt bekövetkezett halála napjáig. Az FSZEK által elindított Nem fekete-fehér oldal ezt a bő fényképhagyatékot teszi hozzáférhetővé az évfordulóhoz is igazodva. A kollekció Ráday saját képei mellett másoktól kapott és gyűjtött képeket is tartalmaz.

Ráday képe a Horváth Mihály téri volt telefonközpont egy részletéről 1998-ban

Az oldalon huszonöt helyszín fotóiból készült válogatás szöveges kiegészítéssel, a teljes lista pedig letölthető formában tanulmányozható. Az FSZEK azt írja, azzal a nem titkolt szándékkal bocsátják közre ezt, „hogy felkeltsük az érdeklődést a képek iránt, és arra biztassunk mindenkit, hogy a korszak kutatása során mostantól erről az anyagról se feledkezzen meg”.

Az oldalon Józsefváros négy helyszínnel is szerepel.

Az egyik az Illés-kút az Orczy-kertnél, amiről 1994-ben és 1998-ban is készített képeket Ráday.

Illés-kút, mögötte a romos Ludovika-épület

A másik helyszín a Szentkirályi utca 30., ahol a volt Bucsánszky nyomda „királyok termét” – valójában lépcsőházát – mutatják be archív metszeten és Ráday 1999–2001-es fotóin.

A Rákóczi úti Haurer cukrászdát kőnyomaton és Ráday Mihály szomorú képein láthatjuk a pusztulás utáni állapotban 1999-ben.

A Múzeum utca 3. alatti lakóházat már nem láthatjuk, 2000-ben lebontották. Ráday Mihály végigkísérte a rombolást, ez látható az 1998 és 2000 közötti képein. Hosszas küzdelem után annyit tudott elérni, hogy a beruházónak legalább a homlokzatot vissza kellett állítania eredeti állapotában.

Múzeum utca 3.

Ráday Mihály gondolatait egy 2017-ben készült felvétellel idézzük meg, amikor a Civil Rádió Nagyvárosi dilemmák című műsorában az első rész vendége volt.

Nyitókép: Ráday Mihály 1983-ban – Képek forrása: FSZEK Budapest Gyűjtemény / Facebook

Kapcsolódó cikkek

2026. október 25.
A Blaha Lujza tér közbiztonsága a felújítás ellenére is rossz maradt, Pikó András polgármester és Paál Péter György rendőrkapitány új megállapodása tudatos lépés a biztonság megteremtésének irányába.
2026. október 25.
Ha a kortárs művészekre gondolunk, sokszor eszünkbe sem jut, hogy ezek az alkotók is kezdték valahol, arról azonban kevés szó esik, hogy egy, az egyetem kapuján friss diplomájával a kezében kilépő fiatal dizájner, formatervező, festő, vagy akár szobrász hogyan juthat el oda, hogy a szcéna biztos pontjává váljon, kiállíthasson, és fenn is tudja tartani magát az alkotásból.
2026. október 24.
Köztéri sírok emlékművei a városi tereken.

További cikkek

2026. október 24.
A harcokban elesetteket sokszor kényszerből közterületen, ideiglenes sírokba temették el a forradalom alatt. Mostantól különleges, korabeli fotókat tartalmazó kősztélék állítanak nekik emléket.
2026. október 23.
Az 1956-os forradalom leverését követő szovjet megtorlásban hat tűzoltót öltek meg Józsefvárosban, ötöt a tűzoltóállomáson, egyet a Nemzeti Színházban.
2026. október 23.
Szobra áll a kerületben, a kalandos élete és halála filmre kívánkozik, mégis alig ismeri valaki a nevét. Jean-Pierre Pedrazzini sorsa az 56-os forradalomban fonódott össze végzetesen Józsefvárossal.

Weboldalunk a felhasználói élmény javítása, valamint a zavartalan működés biztosítása érdekében sütiket (cookie-kat) használ.