A közösségi fogadóóra most az Orczy úton a Gólya Presszó alter terében kapott helyett. Túl sokan nem vettek részt rajta személyesen, de a Facebookon online is követhető volt – itt visszanézhető –, így összességében viszonylag sok kérdésre sor került.

Az eseményt Merényi Miklós, a Közösségi Részvételi Iroda vezetője moderálta, s a helyszínen Pikó András polgármester, Rádai Dániel és Sátly Balázs alpolgármesterek, Gutjahr Zsuzsanna és Oláh József önkormányzati képviselők, valamint az önkormányzat és cégeinek munkatársai válaszoltak a kérdésekre, a megbetegedett Udvarhelyi Éva Tessza alpolgármester pedig online figyelte a beszélgetést és a távolból szólt hozzá.

Merényi Miklós elmondta, hogy 2025-ben három ilyen közösségi fogadóóra lesz,

• a következő június 17-én a Palota-, Csarnok-, Népszínháznegyed és Kerepesdűlő lakóinak,
• majd szeptember 16-án a Corvin-, Losonci-, Orczy- és Magdolnanegyedben élőknek.

Most nem voltak bevezetők, egyedül a negyedek önkormányzati képviselői mondtak pár szót, akik ilyen fogadóórán illetékesként először vehettek részt. Gutjahr Zsuzsanna arról beszélt, hogy rendszeresen tart fórumokat, ahol az embereket érdeklő kérdéseket dolgozzák fel, Oláh József pedig arra emlékezett, hogy Setét Jenővel 20 éve kezdett a kerületben dolgozni, s hogy elindult a Századosnegyed fejlesztési koncepciójának társadalmi véleményeztetése, amihez egészen május 11-ig hozzá lehet szólni az online kérdőíven vagy e-mailben.

Happy problems

[1] Az első kérdést egy tisztviselőtelepi apuka tette fel, akinek ötéves kisfia a Vajda Péter utcai Katica óvodába jár, és légkondicionálót szeretnének az óvoda melletti építkezés miatt.

Kicsit szabadkozva megjegyezte, hogy a tisztviselőtelepieknek ilyen „happy problem”-jei vannak, „a saját szintjén mindenki nyomorog, mi így nyomorgunk”, de kevesebbet is kérnek, hiszen „pártunk és kormányunk azbeszttel teríti Józsefváros nagy részét a Rádió bontásakor, vagy einstandol házakat a Diószegi utcában”. A légkondira azonban azért van szükség, mert az óvodától két méterre folyik egy társasház-építkezés, ami „szeptember óta aktívan porral meg zajjal bombázza az óvodát”, emiatt a gyerekek egy része nem tud lemenni az udvarra, és „fönt nyeli a port a lapos tető alatt”. 

A szülők azonban az önkormányzattól azt a választ kapták, hogy van egy óvodai felújítási rend, és ebbe ők a nyárra már nem férnek bele.

Gutjahr Zsuzsanna: A műszaki osztály felmérte az óvodákat, a Katicában csak a tető felújítása után lehetne légkondicionálást kiépíteni a tetőn. Az építkezést egyébként már 33-szor ellenőrizte a közterület-felügyelet és más hatóságok, egyszer kényszerültek feljelentésre is.

Sátly Balázs: „Az óvodavezető asszonyt kértük, hogy haladéktalanul készítse el két légkondi beszerelésének költségtervét. Ha ez elkészül, akkor tudunk a költségvetésről döntést hozni, és ezt a pénzt az óvodának oda fogjuk tudni adni.”

A távolból Udvarhelyi Tessza is megerősítette, hogy a Katica óvoda két légkondija „minden valószínűség szerint belefér”.

[2] A kérdező szerint a tisztviselőtelepiek kevesebbet kérnek az önkormányzattól, „nekünk nem kell parkolóhely, zöld sáv, merthogy kertes házak vannak”, az évekig tervezett forgalomcsökkentést egy utca egyirányúsításával megoldották, de a társasházi programokban sem vesznek részt, mert családi házak vannak itt többségében.

Gutjahr Zsuzsanna: „Kérésemre módosult a rendelet”, már nemcsak társasház, hanem magánház is kérhet közterület-használati kedvezményt felvonulási területre, állványzatra. „Legalább ennyivel tudjuk támogatni a Tisztviselőtelepet, ha mással nem.”

[3] A Tisztviselőtelepen viszonylag kevesen élnek, emiatt kevés szavazatot kapnak a részvételi költségvetésben az ötleteik, „nem tudunk labdába rúgni egy szavazásnál a többi negyeddel szemben”.

Pikó András: Gondolkodni fognak azon, hogyan lehet orvosolni, hogy egy kisebb lélekszámú kerületrész ne kisebb esélyekkel induljon a részvételi költségvetésben. És olyan megoldáson is gondolkodnak, ami helyben lehetővé tenne célzott fejlesztéseket, amiket a „nagy kalapban nem tudunk értelmezni”.

[4] Lászlók Ildikó, a Tisztviselőtelepi Önkormányzati Egyesület (TÖE) elnöke a Bláthy Ottó utca 15. alatti TÖE-ház szigeteléséhez kért segítséget. „Sikerült annyira fölpörgetnünk az eseményeket, hogy gyakorlatilag szinte minden napra jut valami program a házban”, azonban kifűteni nem tudják, ráadásul a magas közületi tarifát fizetik a gázért. A tűzfalak szigetelése segítene.

Pikó András: Szörnyű igazságtalanság, hogy a közért dolgozó civil egyesületek ötszörösét fizetik a rezsicsökkentett rezsinek. „Most nem látom azt a pályázati lehetőséget, amibe ezt be tudnám tenni, ezért azt kérem, viszonylag részletes indoklással a polgármesteri címre írjanak egy levelet. Rendre érkeznek ilyen típusú támogatási kérelmek, amelyeket az alpolgármesterekkel közösen szoktunk elbírálni, és én a következő alkalomra bevinném ezt.”

Részvételi költségvetésből kihulló ötletek

[5] Az Orczy úton lakó idős hölgy nemrég jobb lakást kapott az önkormányzattól, és már mozog a konyhakő. De ő is légkondit szeretne, mert „tüdős, szívproblémás, beteg öregasszony vagyok”.

Pikó András: Az önkormányzatnak van orvosi segédeszköz támogatása, s szerinte, „ha nagyon-nagyon segítőkészek akarunk lenni” egy mobil klíma beleférne ebbe.

Sátly Balázs: „Még jobb hírem van. Az önkormányzatnak van Otthonfelújítási Támogatás programja, amit április 22-én fog az illetékes bizottság kiírni. Ezen lehet önkormányzati tulajdonú lakások felújítására pályázni, egy bérlő legfeljebb 500 ezer forint iránt nyújthat be kérelmet, ami a következő néhány hónapon belül kerül elbírálásra.”

[6] Szintén az idős hölgy kérdezte, hogy a MOL-kút előtt lévő buszmegállót nem lehetne-e fedetté tenni, sokan várnak ott esőben, hóban.

Rádai Dániel: Szerinte oda fedett várót telepíteni nem egyszerű. „Ennek az a pragmatikus oka, hogy a buszmegálló fővárosi terület, és a fővárosban az utasvárókat egy több évtizedes szerződés szabályozza, kerületi tulajdonú területként mi nem tudunk kvázi közterület-használattal megegyezni a céggel.” A fővárosi 917 utasváró kialakítását a JCDecaux privát cég menedzseli. Az önkormányzat egyik lehetősége, hogy „csal” egy kicsit, és egy kicsit kijjebb, a zöldfelületen épít fedett várót. Két fedett várót hoztak létre kísérletként a Mátyás téren és a Kálvária téren, ezeken két évet dolgoztak, „elég hülyén néz ki, hogy mi a francot csináltunk ennyi ideig, de az a helyzet, hogy ebben a témában nagyon bonyolult a jogszabályok egymást átszövő rendszere”. 

Gutjahr Zsuzsanna: „Igények mutatkoznak a 83-as külső vonalán is fedett várókra, ott azért már vannak saját kezelési utak, szóval az inkább rajtunk múlik.”

[7] A tisztviselőtelepieket izgatja a részvételi költségvetés. A kérdező ötlete nem nyert a kevés szavazat miatt, „s nyilván az önkormányzat sok erőt fordít arra, hogy a nyertes ötleteket tető alá hozza, de azért rengeteg ötlet leesik. Gondolom, ezeknek a gondozására azért van valami módszer.” Konkrét javaslatot is hozott, szeretne egy útmutatót a tisztviselőtelepi háztulajdonosok részére, amiből megtudnák, hogyan csináljanak energetikai felújítást, telepítsenek légkondit úgy, hogy a műemlék jellegű házakat se csúfítsák el.

Gutjahr Zsuzsanna: „A Vajda-kert is ilyen ötletből született, úgyhogy el lehet érni ezt a Tisztviselőtelepen is.” Szerinte a Kolóniával érdemes partnerkedni, mert ott viszont nagyon sokan laknak.

A műemlékvédelmi tájékoztató kapcsán megjegyezte: „Ha itt lenne Udvarhelyi Tessza, rögtön igent mondana, mert imádja a kisokosokat. Gondolkodunk majd rajta a főépítész úrral, hogy ha nem is nyomtatott formában, de elektronikusan, PDF-ben letölthető módon legyen ilyen.”

Rádai Dániel: „A polgármester úr most kért, hogy konkrétan ígérjük meg ezt a sillabuszt, úgyhogy én ezt most megteszem.” Azt javasolta, ebben legyenek benne a helyiek is, „a következő durván két hónapban összeállítjuk az anyagot, aztán elmegyünk önökhöz, és a visszajelzéseik alapján véglegesítjük, hogy a mindennapok gyakorlatára adjon választ”.

Pikó András tisztviselőtelepi lakosként szólt ezúttal hozzá, és javasolta a képviselőnek és a TÖE-nek, hogy kampányoljanak a jó ötletek mellett.

Merényi Miklós: Most zajlik az idei részvételi költségvetés ötletbeadási fázisa,

május 25-ig várják az ötleteket.

A TÖE-házban is lesz ötletelő műhely, kerületszerte 200 millió forint a tét.

Udvarhelyi Tessza a távolból jelezte, hogy több nem nyert ötlet is megvalósult egyébként, pl. akadálymentesítési témában. Megnézik, hogy a mostani keretrendszer alakítható-e úgy, hogy a kicsit különálló településrészek számára dedikáljon forrást.

Pikó András a Magdolnanegyedből idézett példát arra, hogy egy „leesett” ötlet mégis megvalósult. Anyukák javasolták, hogy a társasházak és önkormányzati házak kitört pinceablakainak pótlására legyen program. „És ha itt a leesett ötlet a kisokos volt, akkor most itt,

úgyhogy már megérte eljönni.”

Aldi, Lidl és gazdátlan területek

[8] Egy indulatos felszólalás következett a Századosnegyedből. Azzal indított a kérdező, hogy a Századosnegyed alapvetően rendezett környék volt, de most borzasztó állapotok uralkodnak. Mert a Lidl környékén a hajléktalanok egyre nagyobb gondot jelentenek, s nem az odatelepített nyilvános vécét használják: „nem oda van kakilva, hanem tele van szarva rendszeresen”. Az önkormányzat hiába takarít, amikor a Józsefváros appon, mobilon bejelentik. A rendőrség a bejelentésre nem reagál érdemben, a Lidl hosszú levélben ír vissza, hogy ők továbbították a panaszt. A helyzet leírásában odáig jutott, hogy azt mondta, „mi cserben vagyunk hagyva mindenkitől”, sem az önkormányzat, sem a képviselő nem segít. És ugyanez van a Kőbányai út 22-nél is, ott is gyűlik a szemét, a drogterjesztők meg a sínek között árulják a szert. A hosszú és elkeseredett panaszáradatot a moderátor sem tudta megállítani.

Sátly Balázs egyetértett vele, neki is hasonló tapasztalatai voltak az ottani közállapotokról. Az okok azonban messze vezetnek, „amit mi mindannyian megtapasztalunk együtt, az a magyar állam kudarca, a magyarországi közállapotok jellemzője. 15 évnyi Fidesz-kormányzás után

és a helyzet még szomorúbb, mint ahogy a kérdező leírta. Azt nem tudja megígérni, hogy mert valakinek a látvány nem tetszik, akkor amiatt akár a rendőrség, akár az önkormányzat majd gumibotos embereket küld ki. „Ilyet nem fogunk csinálni. Azt azonban meg tudom önnek ígérni, hogy a rendőrkapitány úrnak, az illetékes körzeti megbízottnak és mindenkinek, aki ebben a témában érintett, a nyakára fogok járni.”

Pikó András is azon a véleményen volt, hogy olyan soha nem lesz és nem is volt, hogy egy család személyes biztonságérzetére fókuszálva 0–24-es rendőrségi felügyelet legyen, ezt egyetlen állam sem tudja megoldani. Ő is egyetértett ugyanakkor abban, hogy a helyzet kritikus, és maga is indulatosan jelentette ki, hogy az önkormányzat a bot rossz végén van. „Ön senki mással nem kiabál, hanem az önkormányzattól kéri, hogy oldja meg egy ország teljes szociális válságának minden következményét.

Folyamatosan elvonják az összes pénzünket, s nem mi állítjuk elő ezeket az állapotokat, nem az önkormányzat tevékenysége szüli a droghasználatot. A szélsőséges szegénység az, ami miatt az ország összes szegénye ide jön föl, például akkor is, amikor a palackrendeletet bevezették.” Az önkormányzat évi 1 milliárdot fordít a rendészetre és több mint 500 millióval támogatja a rendőrséget. „Hát itt állunk, önnel együttérzünk, és kétségbe vagyok tőle esve, amikor ezt hallom, mert egyszerűen nem tudok vele mit kezdeni”, fakadt ki végül.

„Egyvalamit tudok ígérni. Igen, elmentünk alpolgármester úrral a fővárosi rendőrkapitányhoz, és azt mondtuk, hogy ide több rendőr kell, mert nem bírja tovább Józsefváros. Igen, folyamatosan verjük az asztalt azért, mert mélységesen igazságtalan, hogy Józsefvárosban annyi hajléktalanellátó intézmény van, mint a fél Dunántúlon. Több mint egy tucat. Ez mélységesen igazságtalan a józsefvárosiakkal.”

Oláh József cáfolta a kérdező állítását, hogy nem lehet őt elérni, mert négy elérhetőséget is megadott. A kapott jelzéseket pedig azonnal továbbította, neki az intézkedésre korlátozottak a lehetőségei.

Gutjahr Zsuzsanna számokkal egészítette ki az elmondottakat.

Gondoljanak bele, ebben a szabadnaposok és a betegek is benne vannak, és ha jön egy Fradi-meccs, akkor még húsz főt elvezényelnek a biztosítására. Ezek után hány járőr marad, ki az, akit ki tudnak hívni? Ez a Belügyminisztérium, a kormány, az állam felelőssége.” A Kőbányai út 22. fővárosi terület, „ott nekünk nincsen nagyon keresnivalónk, de tudom a hulladékgazdálkodás kezelőjétől, hogy rendszeresen besegítünk, amikor már tűrhetetlenek az állapotok”.

[9] Áldatlan állapotok vannak a Népligetben.

Pikó András: A Népliget már X. kerület, de gondozása a főváros dolga. Szerinte mint park rendben van, igaz, az utak szörnyű állapotban vannak, ám a növényeket, a füves területeket jól kezelik. Ami nincs rendben, azok a közállapotok. Mint mondta, ha a rendőrség kiszáll az Örs vezér térre vagy a Blahára, onnan eltűnnek a gondokat jelentő emberek, és sokszor megjelennek a Népligetben, ott élnek, aztán bejárnak a Pennyhez, ahol már komolyabb közbiztonsági problémát okoznak. „Ez már nem is kerületi rendőrségi ügy, hanem fővárosi.”

[10] A témához az egyik jelenlévő Orczy úti úr is hozzászólt. Szerinte az Orczy téren is gond a bűnözés, kábítószer-fogyasztás, „az ajtókat betörik, pedig ott van a sarkon a rendőrségi kiképzőközpont”, mondta, és hozzátette: „Nem a mi feladatunk, meg a tiétek sem, hogy ezt föntről koordináljuk.

Ha hidat mennek lezárni, ott van rendőr, a napi ügyekre meg nincs.”

Újra csendesebb vizeken

Az erős indulatokat kavaró témák után néhány kisebb izgalmat kiváltó kérdéssel zárult a közmeghallgatás.

[11] Hol vannak az Orczy úti Aldi parkolói, jött a kérdés.

Gutjahr Zsuzsanna: Próbált utánajárni, hogy hány parkolót kellene az Aldinak fenntartania, de a parkolóhely-létesítési dokumentációt nem lelte. 

Rádai Dániel: A sok panasz nem az önkormányzati területekre vonatkozik, amit pozitív visszajelzésnek vesz. „Most az fog következni, hogy összehívunk egy válságstábot az érintett gazdasági szereplőkkel, és kitaláljuk, hogyan lesznek a kérdések lerendezve”, utalt a Lidl körüli körülményekre is. Az Aldi parkolójának a kérdése bonyolult, mert az a volt Ganz-gyár 270 tulajdonosának osztatlan közös tulajdonán van, és

ők már „gond nélkül elszámolták a parkolóhelyeik létesítési kötelezettségüket”,

így ilyenformán az Aldi helyzete szabályos.

[12] Online kérdés a toklászmentesítésről. Egyes zöldek hegyes toklásza felsérti a kutyák lábát, ezért kell a mentesítés.

Rádai Dániel: A városüzemeltetés munkatársai két héten belül megoldják ezt a gondot, ami minden tavasszal felmerül a Századosnegyedben.

[13] Spórolhatna az önkormányzat a Tisztviselőtelepen, „ha nem gyalulnák le a fűkaszás kollégák a ház előtti előkerteket”. Az ott élők ugyanis szeretettel gondozzák a ház elejét, a „feleségem írta nekem, hogy mondjam be, már megint kiirtották az összes virágát”. A kérdező szerint az őszi levéltakarítást is megszervezi a TÖE, de előfordul, hogy az önkormányzat másnap szintén összetakarítja a leveleket.

Borbás Gabriella, JGK jelezte, szól a kertészeti irodának, hogy ezt ne csinálják.

[14] A századosnegyedi Atenor-beruházással kapcsolatos tájékoztatást hiányolta a kérdező, aki előbb hosszan panaszkodott a rossz közállapotokról. Most is indulatos volt, és azt mondta, már nem nézi a negyedek Facebook-oldalát, sem a Józsefváros Újságot, mert nem írnak semmiről.

For the record: 2021 óta legalább öt cikket írtunk erről a projektről, és arról a változásról is, amiről azt mondta, nem kapott tájékoztatást:

Rádai Dániel azonban egyetértett a felvetéssel, és azt mondta, az önkormányzat nem járt el megfelelően, és ezt orvosolni fogják. Az Atenor-beruházás megmaradt az eredeti szerződés keretei között, sőt kisebb épület valósul meg. „De azt gondolom, ez a kérdéskör jóval nagyobb társadalmasítást igényel, ezért ennek a projektnek a kapcsán

ugyanolyan társadalmasítási folyamatot fogunk levezényelni, mint ahogy azt a Semmelweis Egyetem orczynegyedi beruházása kapcsán tettük,

ami a projekt kérdéseit ki tudja nyitni.”

A kivágott virágokért pedig kárpótlást ígért, azonban a kérdező szerint erre nincs szükség, „mindenki megengedheti magának, hogy pótolja a virágokat, csak nem szeretnénk, hogy fölöslegesen csináljuk”.

[15] A Kolónián gond, hogy a kínai piacra érkezők elfoglalják a lakók parkolóhelyeit és túl gyorsan hajtanak a Kolónia körüli utcákon. 

Gutjahr Zsuzsanna: A Kolónia és a kínai piac is magántulajdon, az önkormányzat mediálni tud csak a felek között.

Rádai Dániel: Tisztázni kell, hol van szükség a forgalomcsillapításra, utána meg tudják terveztetni a sebességcsillapító párnákat.

[16] S végül, lehetne-e kamerát tenni az Orczy út 27. elé?

Sátly Balázs: A múlt héten döntött az önkormányzat a Pécsi Eszter társasházi támogatásokról, aminek keretében sok társasház belső kamerarendszer fejlesztésére vagy kialakítására pályázott, és  mindet tudta támogatni az önkormányzat. Ezen felül van a köztéri kamerarendszer, ami több százmillió forintjába kerül az önkormányzatnak, „megnézzük azt is, hogy ezen a területen milyen a lefedettség”.

Nyitókép és helyszínen készült fotók: Karancsi-Albert Rudolf. A buszmegállós akció fotóját Mile Máté készítette.