Havi 10 ezer forintról 12 ezerre emelte a Józsefvárosi Önkormányzat a Bursa Hungarica ösztöndíj maximális összegét, a döntést a szeptember 27-i képviselő-testületi ülésen fogadták el. Erőss Gábor alpolgármester úgy véli, az összeget még bőven lehetne tovább növelni, de ez is segíti a kerületben élő hátrányos helyzetű érettségi előtt állókat és egyetemistákat, hogy továbbtanuljanak, és ne kelljen anyagi kényszerből lemondaniuk a diplomáról. Éppen ezért arra törekszenek, hogy minden pályázó a megemelt, maximális összeghez férhessen hozzá, az ehhez kellő forrást meg is teremtették – mondta el lapunknak az alpolgármester.

Így jön ki a matek

A Bursa Hungarica ösztöndíj egyik része önkormányzati támogatás, további 5 ezer forinttal az állam egészíti ki, így a pályázaton maximális összeget elnyerő józsefvárosi lakosok havi 17 ezer forintra lesznek jogosultak a következő félévtől. A támogatást a diákok által látogatott felsőoktatási intézmény utalja havonta, 10 hónapon át.

„Sokat számított”

Első hallásra nem tűnhet túl soknak havi 17 ezer forint plusz, s hogy megtudjuk, mégis mire elég, korábbi Bursa Hungarica-támogatottakat kérdeztünk meg.

Egy egyetemistának, ha kollégiumban él, a szülei pedig nem igazán tudják finanszírozni a tanulmányait, nagyjából 60-80 ezer forintra van szüksége ahhoz, hogy fenn tudja tartani magát – mondja saját tapasztalatai alapján a SE orvostanhallgatója, Jákim. Elég lehet egy kicsit kevesebb is, és ennél jóval többet is el lehet költeni, ám nyújtózkodni addig lehet, amíg a takaró ér. Jákim ezért leginkább a legszükségesebbekre költ: kollégiumra, tankönyvekre, fénymásolásra, étkezésre és az edzése díjára. Az egyetemen tanulmányi ösztöndíjban is részesül, valamint igényelt szociális ösztöndíjat is. A tanulmányi ösztöndíj az átlagtól függ, neki jellemzően 20-30 ezer forint közötti összeg jön össze. A szociális ösztöndíjának összege is változó, nagyjából 30 és 50 ezer forint között mozog. „Ezekhez jött pluszba a Bursa Hungarica, ami 15 ezer forint. Sokat számított, jelentős segítség, főleg, ha az egész évet nézem, nem pedig egy-egy hónapra leosztva.”

Valaki még spórolni is tud belőle

Más a helyzet akkor, ha egy egyetemistának nem kell lakhatásra költenie, mert otthon él a családjával. Lászlónak, aki az ELTE Bölcsészkarán tanul, jobbára csak a ruházkodását, a tanszereit kell saját zsebből finanszíroznia, illetve a szórakozás költségeit. Tanulmányi ösztöndíjat épp nem kap, mert osztott képzésre jár, idén szeptemberben kezdett mesterszakon. Ugyanakkor neki a havi 15 ezer forintos támogatás bőven elég egy hónapra, feleslegesen nem költ, még félre is tud rakni belőle, minden forintot megfog. Szabadidejét is leginkább tankönyvei mellett tölti, néhanapján ül be barátokkal meginni valamit, de az szóba sem jöhet, hogy elfesztiválozza az összekuporgatott pénzét. Nyáron diákmunkát végzett, azt a keresetét is félretette.

Van, akinek cigarettára több megy el

Havi 15 ezer forint nem valami sok, mégis jól jön, mert például lefedi az egyetemi bejárás útiköltsége – mondja Annabella, aki idén másodéves Gödöllőn a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen, ahová első körben még önköltséges képzésre vették fel, így tanulmányi ösztöndíjjal nem számolhatott. Otthon él, szülei betegségük miatt alkalmi munkából élnek, ahogyan ő is csak azt tud vállalni a tanulás mellett. A szülei támogatják, amennyire tudják, a tandíjat is közösen oldották meg, időben elkezdtek rá spórolni. Így nagy könnyebbség, hogy idén szeptembertől átvették államilag finanszírozott képzésre. Szerinte elég sokba kerül az egyetemista lét, főleg, ha a kötelességek mellett némi közösségi szórakozásra is van igény. Tanszerre, jegyzetre, fénymásolásra 25-30 ezer forintot elvitt ez a félév, aztán ott van extra kiadásként a telefonköltség internettel, tizenezer havonta, időnként áldozni kell egy-egy divatosabb ruhadarabra és cigarettára is, majdnem 20 ezer megy el egy hónapban, ráadásul időnként eljár szórakozni, azt sem lehet megúszni 10 ezer forint alatt.