Áprilisban a képviselő-testület elfogadta azt az eljárásrendet, ami rögzíti, milyen sorrendben és milyen keretek között zajlik majd az állam által a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE)-féle tanárképzéshez kisajátított Diószegi utcai házak kiürítése. Az önkormányzat erről tájékoztató levelet küldött minden érintett lakónak. Május 6-án este 6 órától pedig fórumot is szervezett a Kálvária téri könyvtárban, hogy ismertesse az eljárásrendet és választ adjon a felmerülő kérdésekre.

Az esten részt vett Pikó András polgármester, Udvarhelyi Tessza, Rádai Dániel és Sátly Balázs alpolgármesterek, Gutjahr Zsuzsanna és Kecskeméti László területileg illetékes egyéni képviselők, Jámbor András országgyűlési képviselő, Kerékgyártó Anna, az önkormányzat lakáspolitikai és vagyongazdálkodási ügyosztályvezetője és Borbás Gabriella, a JGK Zrt. vezérigazgatója.

Pikó azzal indított, hogy a 130 család átköltöztetésének folyamatát akkor tudják elkezdeni, ha megérkezik a kártérítés az önkormányzat számlájára. De hogy mikor érkezik meg a pénz és egyáltalán, mekkora összegű kártérítést kap az önkormányzat, arról

Pikó szerint, ha a kormány tisztességesen jár el, nemcsak az épületekért fizet, hanem a lakók elhelyezésének költségeit is állja. Az önkormányzat 13-17 milliárd forintos összegre tart igényt, az állami költségvetésben azonban jelenleg mindössze 5,25 milliárd van elkülönítve erre a célra.

Bár ez csupán a szűk harmada annak, ami járna az önkormányzatnak, ha megérkezik, megkezdik a lakók elhelyezését mindamellett, hogy küzdeni fognak a jogosan járó összegért, mondta Pikó. „Legfeljebb a végén az lesz, hogy az önkormányzatnak el kell viselnie egy körülbelül 8-10 milliárdos vagyonvesztést, de

Az eljárásrend megvalósításához külön stábot vettek fel. Az ideális az lenne, ha mielőbb megérkezne a kártalanítás összege, ám a törvény szerinti kifizetési határidő 2025. szeptember 27. Ez azt jelenti tehát, hogy szeptember 27-e és január 31-e között kell megoldani a lakók elhelyezését, a költöztetések 2026 tavaszán indulhatnak.

Pikó kitért arra is, hogy július 9-én kerülnek a lakóépületek az állam kezébe, ám a kormány arról sem egyeztet az önkormányzattal, hogy a tulajdonosváltás után ki felel az épületek karbantartásáért, ki látja el a kötelező szolgáltatásokat, kinek fizetik a bérlők a lakbért.

Az önkormányzat erre irányuló kérdéseire sem a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), sem az Építési Minisztérium, sem a Nemzeti Vagyonkezelő nem adott választ. Ezért úgy döntöttek, az önkormányzat továbbra is ellátja ezeket a feladatokat, amiért a számlát majd annak idején benyújtja az új tulajdonosnak, az NKE-nek. „Szerintem elfogadhatatlan magatartás, hogy szóba sem állnak velünk. Pár hónappal július 9-e előtt nem tudjuk, hogy mi fog történni, de lehet, hogy (ebben) változás lesz.” Pikó azt ígérte a lakóknak, hogy az önkormányzat nem engedi el a kezüket.

Mielőtt ismertette az eljárásrendet, Kerékgyártó Anna összefoglalta a kisajátításokkal kapcsolatos korábbi önkormányzati intézkedéseket:

• Tavaly nyáron a JGK Zrt. készített előzetes igényfelmérést arról, ki az, aki cserelakást szeretne, és ki pénzbeli térítést.
• A nem önkényes jogcím nélküli lakáshasználókat egy évre jogcímesítették. Akinek ilyen egyéves bérleti szerződése van és kapott felszólítást, hogy hosszabbítsa meg a bérleti szerződését, az minél előbb intézze azt, július 9. előtt van rá lehetősége.
• Szintén tavaly nyáron készítettek egy elemzést arról, milyen lakások vannak a józsefvárosi lakáspiacon. (Az alapján egyértelműen látszott, van elegendő lakás. Most újabb elemzést végeznek, még nem értek a végére.)
• A múlt évben módosították a lakásrendeletet, ennek köszönhetően azoknak a lakóknak, akik pénzbeli térítést kértek, még a kiköltözés előtt meg is kaphatják ennek nagyobb részét – minimum a 25 százalékát. Továbbá, a kisajátítással érintett lakóknál nem fogják vizsgálni, rendelkeznek-e egyéb ingatlannal, az nem akadálya a meglévő jogviszony folytatásának.
• Idén márciusban létrehoztak egy projektirodát a Diószegi utca 18-ban a lakók minél zökkenőmentesebb elhelyezésének érdekében.

Az eljárásrend lényege, hogy világosan meghatározza az ütemezést, azaz a lakók elköltöztetésének sorrendjét, mondta Kerékgyártó Anna. Azért van rá szükség, mert egyszerre nem tud az önkormányzat 130 családot kiköltöztetni, így 15-20 családból álló csoportokat határoztak meg. A csoportokban jobbára vegyesen vannak azok, akik cserelakást vagy pénzbeli térítést kértek. Közbiztonsági szempontból úgy látták jónak, ha előbb a kisebb házakat ürítik ki, a kiköltöztetések után pedig azonnal lezárják azokat.

Az elköltöztetéseket tehát csoportonként, sorrendben hajtják végre, csoportos lakógyűléssel és a lakók egyenkénti tájékoztatásával indítják a folyamatot minden esetben. A lakók akkor ismét nyilatkoznak arról, hogy cserelakást vagy pénzbeli megtérítésre tartanak igényt, majd megkezdődik a cserelakások kiajánlása. Felújított önkormányzati, még felújítás alatt álló önkormányzati, vagy pedig a piacról vásárolt lakások közül lehet majd választani. Legfeljebb három cserelakást ajánl fel az önkormányzat, aki egyiket sem tartja megfelelőnek, választhatja a pénzbeli megtérítést.

Aki a pénzbeli megtérítést választja, ahhoz független értékbecslő érkezik, hogy felmérje a lakása értékét. Akinek határozott idejű bérleti szerződése van, annak az értékbecslés által megállapított forgalmi érték 60 százalékát fizeti ki az önkormányzat, határozatlan idejű szerződés esetén pedig a 100 százalék jár a lakónak. Aki az értékbecslés alapján megajánlott összeget alacsonynak találja, dönthet amellett, hogy mégis inkább cserelakást kér. „Az a célunk minden esetben, hogy megfelelő elhelyezést találjunk, és az önök lakhatási problémái hosszú távon megoldásra kerüljenek, és ebben a lehető legjobban szeretnénk önökkel közreműködni” – mondta Kerékgyártó.

Lakossági kérdések

A(z állami szándék szerint nem kisajátítandó) Diószegi utca 20-ból érkezett lakó nehezményezte, hogy velük senki nem foglalkozik, semmilyen támpontot nem kaptak, mi lesz a házuk sorsa, bizonytalanságban élnek. Szerette volna tudni, mégis mik a kilátásaik. Jámbor András elmondta, bár a törvényben nem szerepel a Diószegi utca 20.,

minthogy a 18. és a 22. számú házak között foglal helyet.

Az elmúlt egy évben, ahogyan az önkormányzat vezetése, ő maga is többször feltette a kérdést az NKE vezetésének, a Nemzetgazdasági Minisztériumnak és az Építési és Közlekedési Minisztériumnak is, hogy mi fog történni az érintett házzal, de választ ez idáig ő sem kapott. Szerinte azért nem, mert nincs terv arra vonatkozólag, mihez kezdenek a területtel. Ebből pedig az következhet, hogy nincsen bontási terv még a kisajátítási törvényben szereplő házakra. Ami pedig azt jelentheti, még a kormányzat nem mérette fel azt sem, mi lenne a következménye annak, ha a 18-at és 22-t elkezdenék bontani. Ezért ő sem tud választ adni arra, mi lesz a Diószegi 20-szal.

Legkésőbb akkor kell tájékoztatnia a kormányzatnak az önkormányzatot, amikor a bontási engedélyt megkapják a Diószegi 20-at határoló épületekre – egészítette ki Pikó. Most az a legfontosabb dolguk, hogy kiderítsék, mennyi kártérítést kap az önkormányzat, ezért folyamatosan döngetni kell a kapukat, emellett azonban igyekeznek találkozót szervezni az illetékes döntéshozókkal a Diószegi utca 20. alatti épületről, s

„Megszervezzük, úgy fogjuk kérni a találkozót, hogy önök is ott legyenek, és az önök szemébe mondják, hogy mi a helyzet a Diószegi utca 20-szal. Másképp egyébként nem fog történni semmi ebben a dologban.”

Pikó szerint súlyos közbiztonsági problémát vet fel, hogy a kiköltöztetések után a Diószegi 20. lakói ott maradnak a kiürített házak között. Tárgyalt a kerületi rendőrkapitánnyal, hogy készítsenek közös intézkedési tervet arról, hogyan fogják őrizni az üres házakat, hogy azokba illetéktelenek ne tudjanak beköltözni. Biztos benne, hogy jövő tavasszal nem lesz bontás. Kerékgyártó Anna hozzátette, az önkormányzat arra törekszik, hogy találjon megoldást a Diószegi utca 20. szám alatt lakók problémájára.

– ígérte. Sátly arról beszélt, hogy előbb az önkormányzatnak információt kell arról kapnia, mit tervez a kormányzat, megoldást ahhoz mérten tud a 20-ban lakók problémájára keresni.

Kérdésként merült fel, hogy lakásvásárláshoz köti-e az önkormányzat a pénzbeli megtérítést. Amennyiben a lakó elfogadja a felkínált összeget és a normál kifizetési ütemezést, akkor megállapodást ír alá az önkormányzattal, amiben vállalja azt is, hogy ki fog költözni. Az önkormányzat pedig kifizeti a térítés 25 százalékát, a kiköltözést követő 15 napon belül pedig a maradékot. Ebben az esetben az önkormányzat nem kér biztosítékot arra, hogy a lakó lakhatása megoldott lesz-e a továbbiakban. Abban az esetben viszont, ha a lakó másféle pénzbeli térítési ütemezést szeretne kérni, akkor be kell mutatnia az újonnan kötött bérleti, vagy lakásvásárlásra vonatkozó szerződését, fejtette ki Kerékgyártó Anna.

Egy idősebb hölgy azt szerette volna tudni, igényelhet-e összkomfortos lakást, ha jelenleg alacsonyabb komfortfokozatúban lakik.

a kiköltöztetésben érintett lakók lakhatási körülményeinek minőségi javítása cél, ezért összkomfortos cserelakásokat biztosítanak, válaszolta Kerékgyártó Anna.

Arról is beszámolt, hogy aki nagyobb lakást szeretne kapni, annak az önkormányzat 15 négyzetméterrel nagyobbat díjmentesen biztosít, 15 négyzetméter felett viszont 150 ezer forintot kell fizetni négyzetméterenként. Ha valaki egyedül lakik, csak egyszobás lakást igényelhet.

További kérdés mentén kiderült, hogy a bérlő halála esetén, ha van bérlőtárs, az továbbra is jogviszonyban marad. A jogszerűen befogadott személy is folytathatja a jogviszonyt, ha a befogadáshoz az önkormányzat nem is járult hozzá, ám kizárólag abban az esetben, ha életvitelszerűen az érintett lakásban él és a halálesettől visszaszámolva legalább 1 éve is ott élt, különben elutasítják a bérleti jogviszony meghosszabbítására vonatkozó kérelmet.

A kérdésre, hogy mennyi pénzre számíthatnak azok, akik pénzbeli térítést kérnek, Kerékgyártó Anna azt válaszolta, a tavaly készített piacelemzés alapján

Ez az árváltozások miatt módosul, az elemzést most készítik. A kifizetett összeget jelentősen befolyásolja a lakás állapota is.

Az egyik lakó kevesellte az 5,25 milliárdot. Pikó azt mondta, az akkora összeg, amiből még épp meg tudják oldani a kiürítést. Ha ennél kevesebbet fizet az állam az önkormányzatnak, mert az is előfordulhat, akkor nem tudják egyelőre, hogyan tovább. Azt igazságtalannak tartják és ezért nem is teszik meg, hogy egyes családokat kiköltöztetnek, amíg futja a kártérítésből, másokat pedig otthagynak a kisajátított épületekben. Mindenki ugyanolyan joggal rendelkezik, hangsúlyozta Pikó. „Addigra aválasztások előtt leszünk. Szerintem iszonyatosan nem kell senkinek sem egy ekkora botrány. De ha kell, azt fogom kérni önöktől, hogy legyenek szívesek, jöjjenek velem, és csináljunk minél nagyobb balhét, akkor másképp nem lehet ezt megcsinálni.”

Az is elhangzott, hogy új építésű lakásokat valószínűleg nem fog vásárolni az önkormányzat, mert nincs rá keret, azok sokkal drágábbak ugyanis, mint a használt lakások. Viszont nagy többségében

Senkinek nem kell felújítás alatt álló lakásba költöznie, de értelemszerűen az átköltözési idő egy ilyen lakás esetében hosszabbra nyúlik, mint egy vásárolt lakás esetében, ami azonnal költözhető.

A lakások kiajánlása úgy zajlik, hogy az első körben megmutatott lakásnál hagy az önkormányzat gondolkodási időt. Amennyiben a bérlő elutasítja, kiajánlanak egy másikat, ha azzal sincs megelégedve, egy harmadikat is. Ha a bérlő elutasította valamelyik cserelakást, nincs lehetősége később mégis azt választania, mert az ingatlanpiac gyorsan pörög, ezért kiajánlja az önkormányzat másnak.

hogy hátha a második vagy harmadik körben kiajánlott lakás jobb lesz.

Aki egyik lakást sem fogadja el, kérhet pénzbeli térítést, ha azt is elutasítja, akkor megszűnik a jogviszonya az önkormányzattal. Arról, hogy ezek a bérlők milyen feltételekkel, meddig lakhatnak tovább a lakásokban, az önkormányzat nem tud tájékoztatást adni, nem ismeri a jövőbeni új tulajdonos, az NKE szándékait. A kisajátítási törvény mindenesetre azt mondja ki, hogy az NKE-nek folytatnia kell a jogviszonyt, a bérleti jogviszony pedig nem változik. Arról sem tud beszámolni az önkormányzat, hogy az állam mikor és milyen lakásokat ajánlana ki.

Az önkormányzat által történt lakóelhelyezések előnye, hogy a jelen szerződések szerinti bérleti jogviszonyt fenntartja.

Az önkormányzat a lakásokat a Középső-Józsefváros területén vásárolná, azaz a Csarnok-, Népszínház-, az Orczy-, a Magdolna- és a Corvinnegyedben. De igyekeznek figyelembe venni az olyan preferenciákat is, ha valaki nem szeretne túl messzire költözni jelenlegi lakóhelyétől, és azt is, ha valamelyik utcába végképp nem szeretne beköltözni. Mindezekre az igényekre a lakáspiac alakulásának függvényében tud tekintettel lenni.

Az időseknek és betegeknek a költözésben besegít a családsegítő szolgálat is. Arra is figyelni fognak, hogy a poloskafertőzött lakásokból kiköltözők cserelakása ne fertőződjön át, támogatást biztosítanak a bútorcseréhez is, ha szükséges.

Nyitókép: Huszár Boglárka