Miután meghosszabbította a főváros a részvételi költségvetés szavazási határidejét, július 30-ig van lehetősége a Budapesten élőknek és dolgozóknak beleszólni abba, milyen fejlesztések valósuljanak meg a kiírt összegből.
Már korábban írtunk arról, hogy a szavazatokat három kategóriában gyűjtik.
Az Egész Budapest elnevezésű csoport csupa olyan felvetéseket tartalmaz, amelyek komplexen vonatkoznak az egész városra, éppen ezért erre a kategóriára költik majd a legtöbbet, az összköltség felét, kerek félmilliárd forintot.
A projektek közt a Fák ültetése a Rákóczi útra című. Az előbbi összeg felét, azaz 250 milliót adna ki rá a főváros, ha éppenséggel ez lenne az egyik győztes. Az Egész Budapest kategóriában összesen 13 ötletpályázat versenyez egymással, ezek közül még 5 olyan van, amire negyedmilliárdot adnának. A Rákóczi úti fásítás egyelőre az utolsó helyen áll a maga 1341 voksával, az élen a „Budapest Peremén” rehabilitációs otthon terve 1714 szavazattal, sereghajtó még a Kevesebb eldobott szemét, 1519-en áll a számláló szerint, és a Megfizethető lakhatás teremtése 1520-on van. (Az adatok a 2021. július 28. délutáni állást mutatják, itt vannak a legfrissebbek.)
Az ötletek között még a Népliget fejlesztése és a Felnőtt Autista Szabadidős és Kulturális Központ is.
„Azért kerülhetett az Egész Budapest csoportjába, mert óriási forgalmat bonyolít le nap mint nap” – kezdi mondanivalóját a Rákóczi úti fák ötletgazdája Király Zsuzsanna, környezetvédelmi projektek kommunikációjával foglalkozó szakember, egyébként a szomszédos VII. kerület lakója. Naponta sétál a városi autópályaként szolgáló út mentén. Gyakorta ábrándozik arról, mennyivel barátságosabbá, élhetőbbé tenné egy fasor a Rákóczit, de legalább olyan, mint az Üllőinek van, hiszen az alatt is ott húzódik a metró, mégis megoldották a zöldítést. „Nehéz városba fának lenni, de nem lehetetlen” – összegzi.
A Rákóczi út mentén egy szakaszon éppenséggel vannak planténerekbe ültetett ginkófák, de Zsuzsa szerint ezeket a forgalom leuralja, nehéz őket életben tartani. Szerinte talajkapcsolatos, szárazságtűrő növények, cserjék, bokrok, kúszónövények kellenének, amik nemcsak az árnyékolásban segítenének, hanem természetesen a levegő minőségének javításában is. Ezt le is írta a javaslatában, amint annak idején a főváros ötletpályázatára beküldött. Azt mondja, szerinte a 250 millió sokra nem elég, bár az út teljes hosszán és mindkét oldalán szükség lenne növénytelepítésre. „De kezdhetjük egy kisebb próbaszakaszon, mondjuk a VII. kerületi oldalon, a Szövetség és a Huszár utca között. Itt a járda elég szélesnek tűnik a növényesítéshez. Ezen a 200 méteres szakaszon simán elférne 15-20 fa, körülöttük, mellettük pedig társulhatna bokorcsoport, sövénysor. Támrendszerre futtatott lugasokkal is megbékélnék: vadszőlővel, trombitafolyondárral, loncfélékkel.” Úgy véli, ez lehetne egy olyan próbaszakasz, amit úgy tesznek rendbe, hogy közben mutatják és magyarázzák a lakosságnak, milyen növényzet telepítésére van lehetőség, vagy épp miért nem megvalósítható egy laikus szemmel egyértelműnek tűnő ültetés.
Szükség volna az ötletek mindegyikének a megvalósítására, hiánypótlók lennének valamennyien, ám most mégis választani kell és dönteni.
Ha már van lehetőségünk, szóljunk bele, hallassuk a hangunkat!
Szöveg: Kolonics-Imre Zsófia; Kép: Huszár Boglárka
