Tízből hét ember már legalább egyszer szembesült a vártnál hosszabb, akár hónapokig tartó várakozási idővel az állami egészségügyi ellátásban. Az Economx számára készített friss Pulzus-kutatásból – amit július 15. és 17. között végeztek országosan, ezer fő megkérdezésével – az is kiderül, hogy a megkérdezettek 38 százaléka többször is megtapasztalta ezt, további 14 százalék pedig legalább egyszer találkozott a problémával.
A felmérés szerint a 60 év felettiek 62 százaléka mondta azt, hogy többször is hosszabb várakozási idővel szembesült az elmúlt egy évben. Ez több mint kétszerese a 40–59 éves korosztályban mért aránynak. Arra a kérdésre, hogy mi volt a leghosszabb idő, amit az elmúlt két évben állami egészségügyi vizsgálatra vagy műtétre vártak, a válaszadók több mint fele egy és hat hónap közötti időszakot jelölt meg. További 13 százalék fél évnél is többet, 6–12 hónapot várt, míg 2 százalék több mint egy évig nem jutott hozzá a szükséges ellátáshoz.
A Pulzus kutatásából az is kiderül, hogy a magyarok jelentős része a magánellátásban látja a menekülőutat.
A válaszadók 31 százaléka mondta, hogy inkább a magánellátást venné igénybe,
ha hónapokat kell várnia egy időpontra. További 19 százalék másik állami intézményt keresne, míg 25 százalék kivárná az időpontot. A fiatalok körében még erősebb a magánrendelők vonzereje: 18–39 évesek 55 százaléka választaná a magánellátást, ha hónapokat kellene várnia az állami rendszerben.
Nincs orvos, akár 3 hónapot is várhat a beteg
A Medicina 2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetség idei felmérése szerint a leghosszabb várakozási idő az endokrinológián van, ahol átlagosan 85,4 napot kell várni egy vizsgálatra. A második legrosszabb helyzet a bőrgyógyászatban alakult ki, ahol 56,5 nap az átlagos várakozás. Az angiológiára 55 napot, kardiológiára 54 napot, diabetológiára és szemészetre pedig nagyjából 50 napot kell várni.
A diabetológián egyetlen év alatt 21 nappal nőtt a várakozási idő, a nefrológiában 19 nappal, a bőrgyógyászatban közel 18 nappal, a gasztroenterológiában 13 nappal, a pszichiátriában pedig csaknem 12 nappal lett hosszabb a betegutak első szakasza, vagyis az időpont megszerzése.
A szakrendelők vezetői szerint a helyzet első számú oka továbbra is az orvoshiány. A Medicina 2000 felmérésében részt vevő intézmények 56 százaléka ezt nevezte meg a várakozási idők növekedésének legfontosabb okaként.
Fotó: Huszár Boglárka
