A beszélgetés előtt levetített Feldolgozatlanul című, Fuchs Máté rendezte, az eseményekkel és feldolgozhatóságukkal foglalkozó filmben többek között olyan prominens személyiségek szólaltak meg, mint Vágvölgyi B. András újságíró, Joka Daróczi János újságíró, Fliegauf Bence, a témát boncolgató Csak a szél című film rendezője vagy Tódor János újságíró.
Itt megtekinthető a film:
A film utáni beszélgetés kérdése a romákat ért tragédia társadalmi feldolgozásának lehetősége volt. A Polgár Alapítvány szakmai vezetője, Rézműves Szilvia moderálta eseményen Váradi Éva gyermekvédelemre szakosodott szociális munkás, Kadét Ernő újságíró, a Roma Sajtóközpont vezetője, Vágvölgyi B. András író, újságíró, filmrendező, Pócsik Andrea független kultúrakutató, filmtörténész és Halmos Ádám filmrendező, dokumentarista és reklámfilmes vett részt.
Halmos Ádám azt az álláspontot képviselte, hogy a világ szélsőségesebb lett, és a ma Magyarországán jelen van a cigányellenesség. Felidézte, milyen félelmetes volt, amikor a Magyar Gárda egyenruhába bújt tagjai vonultak olyan időket idézve meg, mint a harmincas évek hitleri Németországa. Úgy vélte, hogy az állam felelőssége nem csekély, jobban figyelhetne a kommunikációjára.
Váradi Éva arra emlékeztetett, hogy amikor megszületik az újév első babája, és történetesen cigány származású, micsoda gyűlöletet képes kiváltani egyes emberekből. Megrendítő érzést keltett benne, amikor Gulyás Gergely az oktatásban fellépő problémákért a roma gyerekeket tette felelőssé (2023-ban egy Kormányinfón a miniszter azt mondta, hogy a kompetenciamérésben a szövegértési vizsgálatok gyenge eredményét, amikor a diákok 40 százaléka átlag alatt teljesített, a roma gyerekek okozták – a szerk.).
Vágvölgyi B. András a 2011-től 2016-ig tartó a bírósági eljárást személyesen követte, az Élet és Irodalomba közölt bírósági riportokat, majd a Harcvonal keleten című könyvében foglalta össze az eseményeket. „Három éve Kiss Árpád, az elsőrendű vádlott megkeresett engem. Azóta többször beszéltünk, s érdekes dolgokat sikerült megtudnom finanszírozóról, lőszerellátóról,
akik nem jelentek meg a bírósági ítéletben.
Egy dokumentumfilm összeállításán dolgozom, eddig hat órát forgattam Kiss Árpáddal” – mondta. Meglátása szerint Miszori László bíró minősíthetetlenül viselkedett a beidézett romákkal, viszont jogilag vitathatatlan érdemeket is szerzett azzal, hogy egy rossz nyomozást próbált meg korrigálni. „Ő hozta be az aljas indokot, ami a rasszista indítékot jelenti, és a bűnszervezetben való részvételt” – magyarázta.
Kadét Ernő arra jutott, hogy amikor romagyilkosságnak nevezünk valamit, annak tudat alatt van egy olyan konnotációja, mintha a romák lennének a bűnösök azért, hogy megölték őket.
Halmos Ádám tizenhárom éves volt a romák ellen elkövetett terrorcselekmények idején, és tudta, hogy ez nem helyes, valami nincs rendben a világgal. Egyetért azzal, hogy ez terrorcselekmény volt, embereknek a bőrszínük miatt kellett meghalniuk.
Váradi Éva kifejtette, hogy a gyerekvédelemben egy nagyon kiszorított réteggel dolgozik, s a gyerekek nem tudnak arról, hogy ez megtörtént, ezért nagyon fontos, hogyan tobánnadjuk nekik a történteket. „Ugyanolyan ívet kell bejárnia a romáknak, mint a nem romáknak, hogy eljussunk oda, hogy
ez egy országos gyász legyen”
– állapította meg.
„Nem az történt, hogy a centrumban élő politikai erő magához húzta a szélsőséget, hanem a szélsőség került be a centrumba. Azok az identitást adó követelések, amelyek korábban a szélsőjobbot jellemezték, mára a Fidesz fősodrához tartoznak” – fogalmazott Kadét Ernő.
Vágvölgyi B. András kifejtette, hogy 2015-ben, a menekültválság idején a Fidesz politikájának kulcskérdése a menekültellenesség volt, s az egyik Orbán-beszédben elhangzott, hogy
egyszer valakik úgy döntöttek,
hogy nekünk nagy számú roma kisebbséggel kell együtt élnünk. A Kiss Árpáddal való beszélgetésekben pszichikai bűnsegédként előkerült egy ember, aki a Fidelitas elnökségi tagjaként tevékenykedett, és ma is kormányzati állásban van.
Vágvölgyi megerősítette, hogy a szélsőjobb szerepét átvette a kormánypárt Magyarországon. „Ez aggasztó, ahogy az is, hogy egy volt titkosszolgálati vezetővel folytatott beszélgetésen jutott a tudomásomra, hogy ő azért körülnézne a debreceni orosz konzulátus környékén is ezzel az üggyel kapcsolatban” – közölte.
Halmos Ádám döbbenten áll az előtt, hogy ez a szörnyű esemény nem a közbeszéd része. Az állam szerepét abban látja, hogy segítse az emlékezést, viszont a kormányzat részéről nem ebbe az irányba halad a dolog. Pócsik Andrea meglátása, hogy ami jelenleg Magyarországon zajlik, az
az irányított felejtés,
azzal, hogy a közoktatásban, a kultúra különböző területein nincs erről szól. „Fontos, hogy ez a téma ne sikkadjon el, ne legyen a felejtés tárgya, és nagyon fontos az is, hogy újabb és újabb filmek készüljenek. Ezt a történetet folyamatosan életben kell tartani” – mondta a beszélgetés végén Vágvölgyi B. András.
Fotók: Karancsi-Albert Rudolf
Az est a Józsefvárosi Önkormányzat és a Február 23-a Emlékbizottság szervezésében valósult meg.
