Végső esetekben a legsúlyosabb szanckiót kell alkalmazni az együttélés szabályai ellen vétő bérlővel szemben: fel kell bontani vele a bérleti szerződést. Erre azonban jelenleg nincs lehetőség: a kormány 2021. december 18-ig meghosszabbította a járványügyi készültséget és az azzal együtt járó egészségügyi válsághelyzetet.
Ez alatt az idő alatt nem lehet kilakoltatásokat foganatosítani.
Ráadásul ez egy „dupla” moratórium: a téli időszakra egyébként is vonatkozik egy tiltás a kilakoltatásokat illetően. Az esetleges normaszegéseket azonban mégis tanácsosabb jelenteni, csak úgy tud indulni bármilyen eljárás, ha ezt a lakók jelzik. „Meg kell tanítani a lakókat arra, hogy tegyenek bejelentést, ha szükséges. Ha valaki visszaeső jelleggel súlyosan sérti a lakóközösség nyugalmát valamilyen cselekedettel, vagy akár a közös tulajdonú részek kisajátításával, eltorlaszolásával, akkor kell a vagyonkezelőnél bejelentést tenni, aki a Józsefvárosi Gazdálkodási Központ Zrt (JGK)” – mondja Bényei Zoltán, az önkormányzat hajléktalanügyi referense.
A JGK Zrt. Ingatlanszolgáltatási irodájának honlapján lehet bejelentést tenni, és ha olyan a helyzet, akkor ők el fognak járni, tartanak egy soron kívüli bérleményellenőrzést, amiből jegyzőkönyv készül, ebből már tud egy eljárás indulni.
Azonban abban az esetben, ha veszélyeztetés, bántalmazás történik a házban, vagy akár éjjel van hangos dajdajozás, akkor már a rendőrséget is lehet értesíteni.
„Ha ez ismétlődik, kimennek kétszer-háromszor és mégsincs változás, akkor már látható, hogy az egyszerű figyelmeztetés nem elegendő, s el kell, hogy indítsanak valamilyen eljárást a rendbontó lakóval szemben”
– mondja Bényei.
A lakásrendelet megalkotását megelőzte egy egyeztetési folyamat különböző szervezetekkel. Akkor az Utcajogász Egyesület – ők ingyenes jogi segítséget nyújtanak lakhatási problémákkal küzdő rászorulóknak – javaslata az volt, hogy ne ad hoc módon történjen egy ilyen felmondás: „az, ha a szomszéd néni haragszik valakire, és mindenféle tücsköt-bogarat mond róla a vagyonkezelőnek, ne teremtsen alapot szerződésbontásra, egy ilyen döntésnek normatívnak kell lennie” – mondja Bényei. „Ekkor került be a lakásrendeletbe az, hogy a közösséget zavaró magatartás vagy egyéb grimbuszok (fölfordulás, hangos veszekedés, botrány) miatt
bérleti szerződést csak úgy lehet felbontani, ha az illető személy vagy család ellen indult már valamilyen eljárás”
– folytatja a hajléktalanügyi referens. Ez lehet szabálysértési, büntetőeljárás vagy birtokvédelmi eljárás. Tehát, ha valakit elmarasztalnak egy ilyen eljárás során, csak akkor jogosult a tulajdonos a bérleti szerződést felbontani. Ezután megy bíróságra az ügy, ahol majd születik egy végzés, és ennek értelmében lesz jogosult az önkormányzat a lakáskiürítés végrehajtását kérni.
Ennek állja most útját a moratórium, ami a veszélyhelyzetre való tekintettel ki van terjesztve december 18-ig, de a végrehajtási törvény alapján novembertől március végéig egyébként sem lehet senkit kitenni a lakásból. Ez utóbbi korlátozás egyébként az önkényes beköltözőkre nem vonatkozik, őket (később) ki lehet rakni a moratórium ellenére is.
„Ha valaki jogellenesen beköltözött más tulajdonát képező ingatlanba, jelenleg a járványhelyzet moratórium miatt nem lehet őket kitenni a lakásból, de
ha a kormány nem hosszabbítja meg a veszélyhelyzetet, akkor már fel lehet lépni velük szemben, ugyanis a téli kilakoltatási moratórium őket nem védi”
– mondja Bényei Zoltán. Ezekben az esetekben azonban van az önkormányzatnak egy vállalása: megfelelő elhelyezést kell biztosítania ezeknek az embereknek. Ahol kiskorú gyerekek vannak, azok családok átmeneti otthonába kerülhetnek, ahol egy szóló pár van, azokat párosan helyezik el egy hajléktalanellátó intézményben, aki pedig egyedül él és nincs szüksége speciális gondozásra, őt el lehet helyezni egy hajléktalanszállón. „Ez utóbbi két megoldás a leggyorsabb, de a családok átmeneti otthonára elég sokat kell várni. Így áll össze ez a rőzseköteg, és bár most nehezebb az ilyen ügyekben eljárni, de ha ilyeneket szenvednek el a lakók, ezeket a bejelentéseket akkor is meg kell tenni. Ha normaszegés van, akkor léteznek jogszabályok erre vonatkozóan, ami alapján el lehet járni most is, a JGK bérleményellenőrei pedig képesek gyorsan reagálni”–zárja gondolatait Bényei Zoltán, az önkormányzat hajléktalanügyi referense.
Címkép: Nagy Dániel
