Sára Botond és a soroksári alpolgármester, Sinkovics Krisztián Ádám helyébe Gulyás Gergely Kristóf és Szepesfalvy Anna lépett a fővárosi közgyűlésben, írta meg a Magyar Nemzet, azaz eldőlt, Sára nem lesz mégsem közgyűlési tag, hanem marad Budapest Főváros Kormányhivatalában.

A 2018-as időközi polgármester-választáson Józsefváros élére került Sára Botond négy választási vereséget tudott felmutatni az elmúlt időszakban: 2019-ben és 2024-ben Pikó András verte meg a polgármesteri címért folytatott versenyben, 2022-ben parlamenti képviselőként próbálkozott, de Jámbor András legyőzte, és 2019-ben még a Századosnegyedet is elbukta Szarvas Koppány Bendegúzzal szemben.

Az idei önkormányzati kampány alatt egy kampányrendezvényen sikerült elcsípnünk az akkor éppen fizetés nélküli szabadságát töltő jelöltet, akit arról kérdeztünk, melyik pozíciót tervezi elfoglalni, mert a VIII. kerületi polgármesteri címért folytatott küzdelem mellett a Fidesz-KDNP fővárosi listáján is a második helyen szerepelt. Akkor így nyilatkozott: 

„Felkértek arra, hogy ha megnyerem a polgármester-választást a VIII. kerületben, dolgoznék-e politikai színtéren a fővárosiakért is, tehát hogy bemennék a listára. És azt mondtam, igen, nagyon szívesen. Hogy miért én vagyok a második, ezt nem tudom, nem én kértem.”

Arról is kérdeztük áprilisban, hogy melyik pozíciót tervezi elfoglalni, képes-e a fővárosi közgyűlésben és Józsefvárosban is párhuzamosan dolgozni. Az előző időszakban egyébként ez a gyakorlat általános volt, ugyanis a közgyűlésben ott ültek a kerületek polgármesterei, ám a Fidesz által beterjesztett választási törvénymódosítás után már külön kellett szavazni a budapesti képviselőkről. (A törvényt egyébként 2014-ben épp a Fidesz javaslatára változtatták meg úgy, hogy a polgármesterek alkossák a közgyűlést, ezt most ismét a régi rendszerre állítottak vissza.)

Amikor arra kérdeztük rá, részt venne-e a főváros és Józsefváros irányításában is egyszerre, Sára Botond akkor azt felelte:

„Mind a kettőben, de alapvetően a fő feladatom az az, hogy a józsefvárosiakat polgármesterként szolgáljam.”

Amikor rákérdeztünk, hogy amennyiben nem választják meg Józsefvárosban polgármesternek, akkor elfogadja-e a fővárosi képviselőséget, vagy marad a kormányhivatalnál, ezt mondta:

Úgy tűnik, ez nem jött össze, és marad a köztisztviselői állásban Budapest Főváros Kormányhivatalánál.

A június 9-i választások után Sára Botond elfogadta a képviselői helyet, átvette megbízólevelét a Fővárosi Közgyűlésben, ez a helyzet azonban összeférhetetlen főispáni pozíciójával. Október 1-ig kellett meghoznia a döntést, hogy lemond-e a főispáni tisztségéről vagy visszaadja közgyűlési mandátumát.

Szentkirályi Alexandra, a Fidesz-KDNP 10 fős budapesti frakciójának vezetője három kulcsfontosságú javaslatot terjesztett elő a legsürgetőbb kérdésekben:

1. A közbiztonság javítása érdekében növelnék az önkormányzati rendészek és a rendőrök közös járőrözését, sőt kiemelt helyszíneken 24 órás jelenlétet biztosítanának.
2. Kezdeményezik, hogy Karácsony Gergely polgármester szereltesse vissza azt a 3000 kukát, amelyeket négy évvel ezelőtt távolítottak el a közterületekről.
3. A hajléktalanság problémájának alaposabb megértése céljából átfogó felmérést javasolnak.

A Fővárosi Közgyűlés pénteken tartja alakuló ülését az önkormányzati választások után. Bár Karácsony Gergely megtarthatta polgármesteri pozícióját, a korábbi baloldali többség megszűnt, mivel új politikai szereplőként megjelent a Tisza Párt is. A Fidesz-KDNP-nek és a Tisza Pártnak 10-10 helye van, 7 a DK-MSZP-Párbeszéd közös frakciónak (a főpolgármesterrel együtt), 3-3 a Magyar Kétfarkú Kutyapártnak és a Vitézy Dáviddal Budapestért–LMP formációnak. Az egyes frakciók közötti együttműködési lehetőségektől hangos a sajtó egy ideje, de pénteken, az alakuló ülés után talán okosabbak leszünk, és kiderül, lesz-e állandó együttműködés vagy ügyek mentén létrejövő alkalmi szövetségek jönnek létre. Egyelőre még a főpolgármester-helyettesek személye is kérdéses.

A hajléktalanság kérdésében tett Szentkirályi-féle javaslat gyors visszhangra talált. A Menhely Alapítvány bejelentette, hogy október 3. és 11. között átfogó felmérést végeznek a budapesti hajléktalanok körében. Ez a „népszámlálás” nemcsak demográfiai és egészségügyi adatokat gyűjt, hanem azt is vizsgálja, hogy maguk a hajléktalanok és szociális segítőik hogyan látják a helyzetük javításának lehetőségeit. A felmérést önkéntesek segítségével végzik, és kiterjed a hajléktalan szállókon lakókra, a családok átmeneti otthonaiban élőkre, a nappali melegedőket használókra, valamint a közterületeken éjszakázókra is.

A hajléktalanság felmérésére irányuló vizsgálatot több szervezet együttműködésében valósítják meg. A projektben részt vesz a Városkutatás Kft., a Menhely Alapítvány, a Budapesti Módszertani Szociális Központ (BMSZKI), valamint a Fővárosi Önkormányzat és több budapesti hajléktalanellátó szervezet. A kutatás anyagi hátterét az Európai Unió biztosítja. Ez a kezdeményezés egy szélesebb körű, nemzetközi vizsgálat része, amelyben az EU tíz országából összesen tizenöt város vesz részt.

Nyitókép: Kovács Tamás / MTI