Bajzáth Ferenc 1939. április 8-án született Kaposváron, 1962. június 17-én szentelték pappá Esztergomban. 10 év kápláni szolgálat után – amelyet az esztergomi Szent Anna-plébánián, a Budapest-Kőbányai Szent László plébánián, majd Budapest-Tabánban töltött – 1972-ben Győr-Bácsán lett plébános. 4 év múlva került a Józsefvárosi Szent József Plébániára, ahol először kisegítő lelkészként, majd plébánoshelyettesként szolgált, 1982-től pedig plébánosként vezette a közösséget egészen 2014-es nyugdíjba vonulásáig.

A rendszerváltás után újjáéledő egyházi életben kiemelkedő szerepet vállalt a karitászmozgalom megszervezésében, 1992 és 1997 között karitászigazgatóként, illetve karitászreferensként tevékenykedett. Munkásságát elismerve 1985-ben érseki tanácsos, 2014-ben címzetes esperes, 2020-ban pedig címzetes apát lett. Nyugdíjba vonulása után főpásztora kérésére még 6 évig plébániai kormányzóként szolgált az Óbuda-Hegyvidéki Szentháromság plébánián, 2020-tól pedig a Kövi Szűz Mária plébánián kisegítőként működött.

Bajzáth Ferenc különleges figyelmet fordított a társadalom perifériájára szorult emberekre. Már vidéki plébános korában felismerte a szétszóratásban élő szerzetesnővérek magukra hagyatottságát, és szisztematikus munkába kezdett köreikben. A józsefvárosi plébánián az 1980-as évek elejétől minden hónapban összejöveteleket szervezett számukra, ahol szentmisékkel, előadásokkal és lelki napokkal erősítette a különböző rendek tagjait. 1989-ben pedig szerzetesi reorganizációs irodát létesített plébániáján, amely az újrakezdés első lépéseinek színhelye lett.

Kapcsolata Kalkuttai Teréz anyával meghatározó volt életében és szolgálatában. 1986-ban találkozott először az először Magyarországra látogató szerzetesnővel. Teréz anya tevékenysége, szolgálata magát a római katolikus egyházat jelentette, mondta Bajzáth atya.

Teréz anya kétszer járt Magyarországon: 1989. június 16-án, Nagy Imre és mártírtársainak újratemetésekor is itt volt. Ekkor hozta az első 4 nővért, akik Érd-Parkvárosban, egy üres plébániaépületben telepedtek le. A rendszerváltozás idején Paskai László bíboros meghívására újabb 5 nővér érkezett.

Bajzáth Ferenc segített, hogy a Szeretet Misszionáriusai nővérei Budapestre jöjjenek. 1989 októberében Józsefváros ajándékaként telket kaptak a VIII. kerületben, a Tömő utca 19. szám alatt. Minisztériumi támogatással és sokak adományából 1990-re felépült az épület, benne a százfős ebédlővel működő konyhával, ahol naponta 250-300 rászorulót láttak el. Novemberben az egyházmegye hivatalosan is elismerte a közösséget, decemberben pedig az állam is elfogadta magyarországi jelenlétüket.

Bajzáth atya közreműködött a Tömő utcai telek megszerzésében és a rendház felépítésében, rendszeresen tartott szentmiséket és végezte a nővérek körében a gyóntatást.

A józsefvárosi plébános testközelből tapasztalhatta meg, milyen élesen látott túl Teréz anya a szocialista propaganda képmutatásán: séta közben sorra mutatott a helyekre, mondván, ide hajléktalanmelegedő kell, oda népkonyha és hajléktalanszálló. Egy Ladával járták az utcákat, amikor Teréz anya elővett rendi ruhája zsebéből egy apró, foszforeszkáló Mária-szobrocskát és egy tubus ragasztót, majd a figurát az autó műszerfalára erősítette. „Egy pap autója is kápolna” – mondta, a szobrocskát a plébános különös becsben kezelte.

Teréz anya hatására különös elkötelezettséggel fordult a hajléktalan emberek felé.

„Szidtam, szerettem és segítettem őket” – mondta. „A hajléktalanokat mindenki lenézi, ők azok, akikhez nem szól senki. Nekik van a legnagyobb szükségük a segítségre.”

Munkája azonban nem merült ki a rendszeres misékben. 2010-ben lelkigyakorlatot szervezett számukra az Illés utcai foglalkoztatóban, ahol beszélgetett, imádkozott és elmélkedett velük, hogy valóban megértse helyzetüket. „Velük laktam, a padlón voltam én is” – vallotta később erről a tapasztalatról, amely ugyan megviselte és egy fertőzést is kapott, de úgy érezte, megérte.

Aktív volt a templomon kívüli munkáiban is. Már győr-bácsai szolgálata idején is összefogta a fiatalokat plébánosként, kirándulásokat szervezett nekik. A budapesti időszak 38 éve során kereste a lehetőségeket a roma származású emberekkel való foglalkozásra is. A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége józsefvárosi csoportját is az ő kezdeményezésére és támogatásával alapították 1998-ban, a közösség 2023-ig működött. A Regnum Marianum közösségnek házigazdája volt, otthont biztosított számukra a plébánián, ahol a közösség tartotta nagy ünnepi miséit és vezetői értekezleteit. A Mária Rádióban örömmel vállalt önkéntes munkát, napindító műsorokat vezetett és Teréz anya életéről készített műsorokat.

Bajzáth Ferenc emlékére január 24-én, szombaton 14 óra 30 perckor szentmisét tartanak a Budapest-Józsefvárosi Szent József Plébániatemplomban, a Horváth Mihály téren. Temetése január 28-án 13:30-kor lesz a székesfehérvári Hosszú temetőben.

Nyitókép: Mile Máté