Nem szüntette meg, hanem felfüggesztette a szolidaritási hozzájárulás ügyében a főváros által az állam ellen indított pereket a Fővárosi Törvényszék hétfőn. A bíróság egyedi normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól: azt kéri, mondja ki, hogy a kormányrendelet alkotmányellenes.

A februárban megjelent, 15/2026. (II.3.) számú kormányrendelet visszamenőleges hatállyal megtiltotta, hogy az önkormányzatok a szolidaritási hozzájárulás jogszerűségét bíróság előtt vitassák, és elrendelte a folyamatban lévő perek megszüntetését – miközben az ügyek alperese maga a kormány.

A hétfői tárgyaláson Tóth-Lakos Fruzsina tanácselnök hosszan sorolta az alkotmányossági aggályokat. A bíróság álláspontja szerint

A végzés megállapítja: a kormány visszamenőleges hatállyal avatkozott be folyamatban lévő eljárásokba, megfosztva a bíróságokat attól, hogy az alperes állam eljárásának jogszerűségét egyáltalán megvizsgálják. Mindez „a jogállamiság érvényesülésének normatív tagadását jelenti”, hiszen „alkotmányos jogállamban egy kormányrendelet nem állhat az Alaptörvény rendelkezései felett”.

Hasonló döntést hozott a Budapest Környéki Törvényszék is, amely a Szigetszentmiklós által indított pert szintén nem szüntette meg. Az Alkotmánybíróságnak 90 napja van elbírálni az indítványt; a felfüggesztés azonban csak az indítványt benyújtó bírói tanács előtt folyó ügyekre vonatkozik.

Karácsony Gergely főpolgármester győzelemként értékelte a döntést, szerinte „az Alkotmánybíróság aligha tehet mást”, mint hogy hatályon kívül helyezi „ezt a nyilvánvalóan alkotmányellenes rendeletet”.

A szolidaritási hozzájárulás jogszerűsége évek óta perek tárgya: a Fővárosi Törvényszék 2025 januárjában jogerősen kimondta, hogy a kormány jogellenesen vont le 28,3 milliárd forintot, plusz mintegy 6 milliárd forint kamatot Budapest számlájáról. Az ítéletet a Kúria helybenhagyta, a pénzt azonban a főváros azóta sem kapta vissza.

A szolidaritási hozzájárulás eltörlése Józsefváros 12 pontjában is terítékre került.

Fotó: Huszár Boglárka