Jelentős élelmiszer-inflációs visszaesést mért a G7 szubjektív mérése. A kerületünkben székelő gazdasági lap három és fél éve nézi 42 termék árát az Aldi, Lidl, Penny és Tesco átlagában. Gyakorlatilag alapélelmiszereket figyelnek, mint a tej, kenyér, liszt (itt olvasható a cikk, benne a teljes listával és a módszertannal), és 1-2 olyan kevésbé alapélelmiszerrel, mint a zabtej, kávé. Fajlagos árat néznek, a legolcsóbb termékeket, az akciókat nem veszik figyelembe, hogy ne okozzon kilengést.

A konkrét számok: 2022 júniusának végén a 42 terméket 21 579 forintért tudták megvenni átlagban, idén június végén 25 325 forintért. Éves szinten ez 16,4 százalékos emelkedés. Tavaly októberben, a nagy felfutás idején 55 százalékot mértek az egy évvel korábbi árakhoz képest, az volt a legtöbb.

Ha az egyhavi átlagos árat nézzük, az 2023 februárja óta csökken kisebb mértékben, 28 222 forintról.

Júniusban pár cikk drágult csak, 20-nál csökkenést tapasztaltak, a paprika-paradicsomnál pl. 34–35 százalékosat, ami logikus, mert beérkeztünk a szezonba, de a tej is 10 százalékkal lett olcsóbb.

Az éves infláció hivatalos mértéke a KSH közlése alapján júniusban 20,1 százalék volt, ami minimális csökkenés a májusi 21,5 százalékhoz képest. A csúcs januárban volt 25,7 százalék, azóta látható csökkenés. A G7 szerint ennek oka a csökkenő élelmiszer-infláció és a fűtési szezon utáni alacsonyabb energiaszámlák. A forintárfolyam is stabilabb volt, nem nőttek a tartós fogyasztási cikkek árai olyan nagyon. Viszont az üzemanyagok havi alapú áremelkedése emelte az inflációt.

A cikk szerint biztos meglesz az év végére a most még nehezen látható egy számjegyű infláció – egyre inkább a tavalyi magas szinthez képest mérik a drágulást, ami kisebb mértéket hoz majd ki, ez a bázishatás. Jövőre pedig az elemzők szerint 4–5 százalékos infláció lesz, a jegybank 2–4 százalékot tűzött ki.

Nyitókép: Pixabay