„Más volt a helyzet, amikor még úgy éltek az emberek, hogy nem volt lift, mozgólépcső, föl kellett cipelni a dolgokat, a tüzelőt, az élelmiszert a lakásba, el kellett gyalogolni messzebbre, mire eljutott az ember valahova, vagy biciklire kellett üljön – ezek a mozgások ma nincsenek meg, de a szervezetünknek attól még szüksége van rá. Sajnos ezért is van, hogy Magyarországon veszedelmesen növekszik a cukorbetegek száma.”
Tímea röviden felvázolja: kétféle cukorbetegség létezik, az egyes, és a kettes típusú. Az egyes típusú ellen nem tud senki tenni, mert az egy autoimmun betegség: a szervezet tönkreteszi a hasnyálmirigyben az inzulintermelő sejteket. Általában csak akkor szokták észrevenni, amikor már súlyos a helyzet. Jellemzően gyerekkorban, de van, hogy csak felnőttkorban derül ki, hogy valaki diabéteszes. Gyakran egyből kórházi kezelés szükséges.
Ami kalóriát beviszünk egy nap, égessük is el
Egy laborvizsgálattal elkülöníthető, hogy egyes vagy kettes típusú cukorbetegség áll fenn. Az egyes típus tünetei, hogy a beteg nagyon sokat iszik, akár 4-5-6 litert egy nap, emiatt sokat jár a mosdóba, sokat is eszik, ennek ellenére fogy. Kezelhető inzulinnal – és azt kiegészítve megfelelő étrenddel és mozgással –, de nem gyógyítható.
Szerencse a szerencsétlenségben, hogy az egyes típusba a diabéteszesek mindössze 5-10 százaléka sorolható, a nagy többség a kettes típusú csoportba sorolható, tehát 90-95% gyógyítható. „Ez egy olyan betegség, ahol az együttműködés elhagyhatatlan. Nem úgy megy, hogy valaki besétál, adunk rá gyógyszert vagy kezelést, és kész. Itt kell hozzá az akarat, hogy változtasson az életmódján”, világít rá Tímea. A lakosság arányában körülbelül 10 százalék diabéteszes, de a betegek fele nem is tud róla. Gyakran előfordul, hogy valaki szívinfarktust kap, beviszik a kórházba, és így derül ki, hogy már cukorbeteg.
A 2-es típusú diabétesznél csak a súlyos esetekben van szükség gyógyszeres kezelésre. Ha az illető megváltoztatja a szokásait, akkor megmenti az életét. Sok ember azt hiszi, hogyha nem érez panaszt, akkor nincs baja – pedig amikor már jelentkezik a panasz, akkor már nagy a baj. Oktatni is kellene a megelőzést iskolában, és a családi étkezési szokások is sokat számítanak.
A szegényebbeknek sem muszáj a leghizlalóbbat enni
„Idejön a rendelésre az elhízott cukorbeteg, majd komolyan életmódot tud váltani, elkezd mozogni, sportolni és figyelni arra, hogy mit és mennyit eszik, ezáltal visszafordul a betegsége, és átkerül újra a nem cukorbeteg kategóriába”, mondja Tímea. A hangsúly a rendszeres mozgáson és a minőségi étkezésen van, ami nem jár túlzott kalóriabevitellel. „Én azt szoktam mondani, hogy nincs semmi, ami tilos.” De ha gyorséttermi ételt, vagy édességet eszünk, akkor azt még a héten le kell törleszteni: vagy többet kell mozogni, vagy kicsivel kevesebbet szabad enni az utána következő nap. Az a lényeg, hogy heti túlevés ne legyen, amit megeszünk egy nap, azt a kalóriát el is kell égetni.
„Szerintem bár milyen ételt el lehet készíteni egészségesen, vagy ha nem, akkor lehet belőle keveset enni”, oszlat el egy tévhitet az egészséges étkezésről Tímea. Ugyanakkor a szegényebb rétegekre inkább jellemzőbb a cukorbetegség, ahogy a dohányzás is jellemzőbb ennél a csoportnál. De inkább a tudatosság hiánya befolyásolja ezeket, mintsem a pénztelenség.
„Azt gondolom, hogy akinek rosszabbak az anyagi képességei, az is meg tudja találni, hogy ne a leghizlalóbbat egye.” Itt van télen a káposzta, cékla, sütőtök, fagyasztott zöldségfélék. Lehet főzni főzelékeket, de a töltött káposztát is el lehet készíteni jól, hogy ne legyen túl zsíros.
„Ami a mozgás idejét csökkenti, a halál felé visz”
A romák körében jellemzőbb a cukorbetegség, ez a személyes tapasztalata. Ennek van genetikai háttere is, és a szegénységre jellemző egészségtelenebb életmód is ott van az okok között. „Sajnos kevés sikeres esetem van, ahol a páciens hajlandó megváltoztatni az életmódját.”
Minden személyre szabott, korra, életstílusnak megfelelően vannak ajánlások mozgásra. A 150 perc hetente, tehát ötször 30 perc mozgás naponta a minimum, ez lehet szobabiciklizés a tévé előtt is. Nagyon szép eredményeket lehet elérni. „Minden ami a mozgás idejét csökkenti, a halál felé visz.” Minden lépést ki kell használni, amit meg lehet tenni, és tudatosan be kell tervezni azt az időt, hogy ami kimarad, azt pótoljuk. A napi 10 ezer lépés például ugyanígy fontos.
Szűrővizsgálatokra kell járni célzottan, a háziorvosnak is lehet mondani, hogy ilyen igényünk van, ő pedig be fog utalni. Különösen azoknak fontos ez, akiknél magas a kockázati tényező, például aki kövér, akinek a családjában van cukorbeteg, vagy más olyan betegsége van, ami gyakran szövődik cukorbetegséggel, például magas a vérnyomása, magas a vérzsír értéke. A veszélyeztetett kategóriába tartozóknak huszonéves koruktól érdemes járni évente egyszer szűrésre, mindenki másnak 40 év felett ajánlott. Terhesgondozásban mindenképp szűrik a nőket a terhesség 20. hetében. A terhes nők cukorbetegsége fokozott kockázatú állapot mind az anyára, mind a babára nézve.
Jelenleg a diabetológiára 3-4 hónapot kell várni, hogy időpontot kapjunk. Vércukorszintmérésre a háziorvos szinte bármikor tud adni beutalót.
Fotók: Mile Máté
