„Egy igazi aranyifjú volt” – kezdte Trom András, amikor arra kértük, beszéljen az édesapjáról. A magas, jó kiállású Trom Aladárt fia szerint imádták a nők. Rendszeresen sportolt, bálokra járt, bohém életet élt.
A család története Józsefvárosban kezdődött. A Magdolna utca 6-ban (ahol az emléktáblája található) éltek Trom András apai nagyszülei, anyai nagyszülei pedig a Népszínház utca 19-ben. A Trom családnak a Népszínház utca 40-ben volt trafikja, ott találkozhatott Trom Aladár és későbbi felesége, Bokor Erzsébet zongoraművész. Hiába végzett a Zeneakadémián,
a zsidótörvények miatt
nem léphetett fel. Bokor Erzsébet támasza ezért a józsefvárosi katolikus temetkezési vállalkozó fia, Trom Aladár lett, akivel 1941-ben titokban keltek egybe.
Nem sokkal később a katonaság elől megszökő Trom Aladár már bujkálni kényszerült, családjával együtt Pécsett és Zalaszentgróton is élt. A német megszállás már Budapesten érte őket, átmenetileg a csillagos ház, majd a gettó látszott a legbiztonságosabbnak Trom Andrásnak és édesanyjának.
Trom Aladárnak a Szent Rókus Kápolna plébánosa segített családja, a zsidó rokonság és barátok mentésében: igazolta, hogy Trom Aladár úgynevezett „pápai védettségben” részesül. Az igazolvány szabad mozgást biztosított neki, és hamis papírokkal Budapestről Balatonlellére menekítette feleségét, fiát, valamint sógornőjét a gyermekeivel.
A család mára szétszóródott. Trom András fia a feleségével és két gyermekével Tokióban él. A megmentett nővér rokonai Washingtonban és Düsseldorfban telepedtek le, de a család egy része Magyarországon maradt. Összesen tíz dédunoka van már, ők viszik tovább a Trom család történetét.
Trom Aladár bátor és példaértékű tettéről születésének 111. évfordulóján emlékeztek meg. Az eseményen részt vett Szili-Darók Ildikó és Erőss Gábor alpolgármester, Camara-Bereczki Ferenc Miklós képviselő, Hanti Vilmos, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének (MEASZ) elnöke, valamint Trom András.
Sokasodnak a reményt adó emlékhelyek a kerületben, három éve az Üllői úton Raoul Wallenberg emléktáblát avattak, két éve pedig a Scheiber Sándor utcában Komoly Ottónak állítottak emléket, mondta Erőss Gábor.
„A vészkorszak idején a politikai ellenállás egyik formája volt a zsidó polgárok mentése” – mondta a MEASZ elnöke. Trom Aladár a saját életét kockáztatva tette ezt, hiszen így ő maga is kiszolgáltatottá vált, mondta Hanti Vilmos.
Trom Aladár életmentő tevékenységét 2004-ben a jeruzsálemi Yad Vashem Holokauszt Emlékközpont is elismerte a Világ Igaza emlékéremmel.
Fotók: Huszár Boglárka
