Szerdán tiltakozó nyilatkozat jelent meg az ELTE-sek az egyetemi oktatás jövőjéért Facebook-oldalon, a 2022 novemberében 650 ELTE-s dolgozó által megfogalmazott, és az egyetem vezetésének eljuttatott állásfoglalás szövegét tették közre.

Ebben az szerepel, hogy az oktatói alapbérek mind európai, mind közép-európai, sőt a magyar mezőnyhöz képest is alacsonyak, és ez már az ELTE működését fenyegeti: nem elegendőek a megélhetéshez, a színvonalas oktatás és kutatás előfeltételeit sem teremtik meg, és megnehezítik az utánpótlás biztosítását. A bértábla nem követi az infláció emelkedését, nincsenek ilyen automatizmusok. Az oktatók azt várják az ELTE vezetőitől és az államtól, hogy ezen változtassanak.

„A közvélemény tájékoztatása céljából írjuk: míg 10 éve egy adjunktus bértábla szerinti alapbére (jelenleg bruttó 277.200 ezer Ft) a nemzetgazdasági átlagbér körül mozgott, mostanra annak 60%-a alá csökkent. A jelenlegi bértábla szerint az új minimálbérnél (bruttó 232 ezer Ft) alacsonyabb a tanársegédi alapbér (bruttó 221.800 ezer Ft), és az új garantált bérminimum (bruttó 296 ezer Ft) még az egyetemi adjunktusi alapbérnél is magasabb”, olvashatóak konkrétabb összegek a közleményben.

Valamint „Magyarország százalékosan is lényegesen kisebb részét (0,9%) költi eleve alacsonyabb GDP-jének felsőoktatásra, mint a legtöbb fejlett ország; az arány alacsonyabb nemcsak Ausztriáénál (1,7%) vagy Németországénál (1,3%), hanem Lengyelországénál (1,3%), Csehországénál (1,2%) és Szlovéniáénál (1,1%) is (OECD Education at a Glance (2022), C2.1-es tábla, 2019-es összehasonlító adatok)”.

A dolgozók a(z alap)bérek megháromszorozását követelik, és azt, hogy az alapbérek mindenkori bérminimumhoz viszonyított arányát törvény garantálja.

Az ELTE nem került alapítványi fenntartásba, így forrásbővülés sem érte, mint a fideszes politikusokkal teli kuratóriumok által vezetett (és jelenleg épp emiatt EU-s forrásblokkolást elszenvedő) alapítványi egyetemeket.

Az ELTE érezhetően nem a kormány szíve csücske: elhalasztották Józsefvárosban az ELTE-t érintő ingatlanfejlesztéseket, miközben a (tervek szerint) 150 milliárdos Pázmány Campus fejlesztése nem állt le. Az ELTE a magas energiaárak miatt kénytelen volt a vizsgaidőszakot is átszervezni, sok vizsgára az egyetemen kívül, például a Trefort Gimnáziumban került sor.

Érdeklődtünk az ELTE-nél, hogy várható-e reakció az oktatók követeléseire, „nem hiszem”, válaszolta a sajtókapcsolati munkatárs.