Április 7-én elindult a 2025-ös részvételi költségvetés, idén már 200 millió forintról dönthetnek a kerületi lakosok. Az ötleteiket május 25-ig adhatják be online vagy személyesen az önkormányzatban és a részvételi pontokon. Ezután következik a tervek megvalósíthatósági szűrője, amikor az önkormányzat munkatársai átnézik a beérkezett terveket, melyek aztán helyi lakosokból álló munkacsoportokhoz érkeznek be.

Ötletet beadni úgy érdemes, hogy közérdekű legyen, a tágabb közösség számára teremtsen értéket, és mivel a kerület közös vagyonából valósul meg, semmilyen formában ne legyen kirekesztő. Fontos a pénzügyi megfelelés: az ötlet megvalósítása nem kerülhet többe ​30 millió forintnál. Az ötletek nem ütközhetnek jogszabályba, és nem járhatnak jogszabály-módosítási igénnyel. Fontos, hogy újdonság legyen, olyan, ami eddig nem volt és jelenleg nincs is az önkormányzat tervei között, és nem karbantartásra irányul. Elengedhetetlen még, hogy az ötlet megvalósítása az önkormányzat hatáskörébe és illetékességébe tartozzon (ne fővárosi vagy a kormány hatásköre legyen). Ötletet bárki beadhat, aki Józsefvárosban él, dolgozik, tanul, vagy csak itt tölti a szabad idejét és elmúlt 16 éves. A beadott ötletek száma sincs korlátozva.

Ihász Patrik kerületi lakos munkacsoporttag volt a 2024-es józsefvárosi részvételi költségvetésben, ő maga is adott be több ötletet. Egy hozzávetőleges költséget kell minden ötlethez hozzárendelni, amit aztán szakemberek vizsgálnak meg. Zöldítésre vonatkozó és közvilágítással kapcsolatos ötletei voltak, melyekből végül a közvilágításos lett befutó.

A munkacsoportokba külön kell jelentkezni. Patrik úgy emlékszik, tavaly mintegy 60 munkacsoporttag volt, akik lakóhely szerint lettek elosztva, hogy mindenki a hozzá leginkább közel eső projektekről tudjon gondolkodni. Egy munkacsoportban körülbelül 15-en voltak. A munkacsoportok 3 alkalommal találkoztak, ez idén is így lesz. Szombati napokon találkoztak 8 és 15 óra között. Az első nap a szűrésről szól, ilyenkor bemutatják az összes projektet, átbeszélik őket részletesen. Kialakítottak egy pontrendszert, ez alapján értékelték a beadott ötleteket. A második találkozón már a beadott előszűrt ötletekről egyeztetnek a tagok. Ekkor még tovább szűkítették az ötletek listáját, hogy elérjék a szavazólapra kerülő 10 ötletet, néhány tartalékkal. A harmadik körre az önkormányzat már a véglegesített projektköltséget is az ötletekhez rendelte.

Így a munkacsoporttagok végül a már szinte kész állapotban lévő ötletlistát kell hogy jóváhagyják a szavazólap nyomtatása előtt.

Patrik szerint a munkacsoport-események konstruktív, jó hangulatú, nem locsifecsizésbe menő alkalmak, ahol érdemi, szakmai vitát lehet folytatni. A csoportokat városüzemeltetéssel foglalkozó szakemberek segítik, moderálják.

Patrikot több dolog is motiválta, amikor tavaly először jelentkezett munkacsoporttagnak. Az egyik, hogy lássa az egész folyamatot, mi történik az ötletbeadástól az ötletek szavazólapra kerüléséig. „Szerettem volna, ha nekem is van valamennyi beleszólásom az egészbe.” Szerinte az ötletbeadás és munkacsoporttagság jó lehetőség azoknak, akik aktívabban alakítanák a környezetükben zajló városfejlesztéssel kapcsolatos eseményeket. És jó lehetőség arra is, hogy betekinthessünk az önkormányzat működésébe, rálássunk bizonyos tevékenységekre.

Szerinte bizonyos szakmák gyakorlóinak, akik valamilyen szempontból közel állnak az ilyesféle projektek kivitelezéséhez, külön is érdekes lehet a részvétel munkacsoportban.

Mindezek tetejébe sok érdekes emberrel lehet találkozni ezeken az eseményeken, jó emberi kapcsolatokat lehet kiépíteni. Patrik a közéletben aktív, és a korábban az interneten megismert emberekkel itt személyesen is találkozhatott, amiből sok érdekes beszélgetés kerekedett. „Örültem, hogy van lehetőségünk beszélni az online téren kívül is, ezért nagyon ajánlom mindenkinek, hogy jelentkezzen, mert jó tapasztalat az egész.”

Nyitókép: Huszár Boglárka