A Fővárosi Közgyűlés júniusi rendes ülése a Fidesz- és a Tisza-frakció távolmaradása miatt lehetetlenült el, emiatt kell összehívni rendkívüli ülést június 30-án, hétfő este 6 órára – tudta meg a Józsefváros Újság Kiss Ambrustól, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatójától.

ha hétfő éjfélig nem sikerül elfogadni Budapest költségvetését. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a teljes összeomlás sincs kizárva.

„Ha nem megy át éjfélig, vagy este 11-ig, akkor július elsejétől a fővárosnak nincs költségvetése, nem emelkedik meg a folyószámla-hitelkeret és nincsen elfogadott kötelezettségvállalása az engedményezésre a közösségi közlekedés területén. Ha egy városnak nincs költségvetése, akkor a fedezetek kiadása, illetve a normatív finanszírozás nem biztosított. Hogy egy város vagy egy település költségvetése egyértelműen megszűnt volna,

Mi ezt a helyzetet – ha bekövetkezik – nem látjuk megoldhatónak” – mondta Kiss Ambrus. A főigazgató reméli, hogy a képviselők eltekintenek a politikai cirkusz újbóli megrendezésétől és átérzik a helyzet komolyságát.

A közgyűlés rendes ülése azért hiúsult meg, mert a Fidesz igyekezett elérni, hogy minden egyes előterjesztés a Pride-ról szóljon és állásfoglalásra kényszerítse a Tiszát, amely a távolmaradással akart kibújni az alól, hogy megosztó és szimbolikus ügyben kelljen megnyilatkoznia.

A Pride-csapda elől viszont egy egészen másfajta csapdába sikerült menekülnie Magyar Péter pártjának: jelenleg úgy fest,

azért, hogy kerüljék a kényes, megosztó ügyeket a jövő évi választások előtt. Igaz, a Fidesz felelőssége nagyobb: még a képviselőjüknek, Radics Bélának a Budapesti Cigányzenekar létrehozásáról szóló előterjesztésébe is belevették azt a módosítót, hogy Budapesten ne lehessen Pride-ot rendezni.

Csőd a csőben

A Józsefváros Újság kérdésére, hogy mégis milyen következményei lehetnek, ha július 1-én sincs még érvényes, tartható költségvetése a Fővárosnak – leállhat-e a tömegközlekedés és az összes közszolgáltatás, államosíthatják-e a BKV-t, megkapja-e a fővárost működtető cégek alkalmazásában álló 27 ezer ember a fizetését? – a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója úgy válaszolt: „bármi megtörténhet, amit csak el tudunk képzelni és még azon túl is”.

„Ez egy járatlan út, minden megtörténhet innentől kezdve és a sorsunk nem a saját kezünkben van.” Ha nem tudják fizetni a közösségi közlekedést, nem tudják fizetni a BKM-et (a Budapesti Közművek a közterületek takarításáért, a szemétszállításért, a távhőszolgáltatásért, kertészeti munkákért, temetkezésért és kéményseprésért felelős összevont fővárosi szolgáltató vállalat), „ha egyébként nincsen egy finanszírozási háló, akkor a tárgyalások, amit a kormánnyal elkezdtünk, nevetségessé válnak”. Kiss Ambrus szerint a kormány jogosan mondaná, hogy

és utána jöjjön a tárgyalóasztalhoz. Az a horror forgatókönyv, amit az azonnali jogvédelem meg nem adása esetére felvázoltunk, be fog következni, hiszen kihúzzuk magunk alól a finanszírozott lábat.” Szerinte, ha egy városnak nincs költségvetése, azt januárban, februárban még tudja kezelni, erre van szabályozási rendszer, 1/12-del mennek tovább az önkormányzatok.

„De olyan még nem volt, hogy év közben szűnik meg a költségvetés. Ha a város nem tud fizetni, a közszolgáltatások addig működnek csak, amíg az üzemanyagot szállítják nekik ingyen vagy hitelbe, vagy nem tudom miért, buszjegyért cserébe; de mi akkor nem tudunk fizetni ezekért. Ugyanez a metróban a villany, és ha a dolgozókat nem tudom fizetni… Röviden: onnantól kezdve a csődeljárási folyamat kezdődik.”

Más döntések is húzódnak

Meghiúsulhat a BDK (Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft.) költségracionalizálási célú beolvasztása a Budapesti Közművekbe, és milliárdos károkat okozhat a Fővárosi Csatornázási Műveknek (FCSM) is – sorolta Kiss Ambrus, milyen döntéseket kellene még meghozni lehetőleg ebben a hónapban. Mindezek mellett eltörpül, hogy a színházigazgatókról sem tud saját hatáskörben dönteni a főpolgármester.

„Ha kollektívan beleugrottunk a szakadékba, akkor mindegy is, mi lesz a BDK-val vagy az FCSM-mel. A valóság az, hogy ha nincs költségvetés – márpedig mi nem tudjuk hatályban tartani, ez egy rendelet, rendeletet pedig csak közgyűlés módosíthat –, akkor a történet véget ért. Akkor legalább eldőlt, hogy felszámolót keresünk a BKV élére, nem pedig vezérigazgatót” – mondta Kiss Ambrus.

Nyitókép: Szigetváry Zsolt / MTI