„Azt tanultam, hogy jobban ki tudjak bontakozni. És azt, hogy ne legyek gyáva vagy félénk, hanem igenis álljak ki magamért, magunkért. És hogy tehetek azért, hogy mások ne éljék meg azt, amit mi kicsiként megéltünk.” Az idézet a Kesztyűgyár Galéria legújabb vendégkiállításának, a február 22-én nyílt Szemtől szemben – hétköznapi szuperhősök tárlatnak egy „darabja”. Aláírója Dzsínó, aki vélhetően maga is hétköznapi szuperhős.
A Szemtől szemben – hétköznapi szuperhősök kiállítás a VI. kerületi Élményakadémia Egyesület Tőlünk nektek projektjét, annak fontosabb állomásait tárja a nagyérdemű elé. A látogatók közelebb kerülhetnek a fiatal hétköznapi szuperhősök életéhez, betekintést nyerhetnek kihívásaikba, gondolataikba. A kiállítás mottója: „Több van benned, mint gondolnád”.
De mi is az a Tőlünk nektek projekt, és kikből is lesznek a hétköznapi szuperhősök?
Az Élményakadémia Egyesület jövőképében egy
sokszínű, elfogadó, nyitott társadalom
dereng fel, amely képes az esélyegyenlőség megteremtésére, és amelyben így mindenki számára biztosítottak az önmegvalósításhoz és a közösségi léthez szükséges feltételek.
A Tőlünk nektek programjában hátrányos helyzetű fiataloknak ad lehetőséget arra, hogy az élménypedagógia módszerén át olyan tudásra, ismeretekre, tapasztalatokra és élményekre tegyenek szert, amelyek révén – résztvevőkből aztán közösséggé válva – ők maguk is képessé lesznek arra, hogy önkéntesként segítsék a hozzájuk hasonlóan nehéz sorsú, nehéz körülmények közül induló gyerekeket, fiatalokat. A programban résztvevők tehát
fejlődésük és tevékenységeik által válnak hétköznapi szuperhősökké,
egyúttal kortársaik követendő példaképeivé.
„Ha a fiataloknak megfelelő körülményeket, tápanyagot biztosítunk, akkor ki tudnak virágozni. A kiállítással arra hívjuk fel a figyelmet, hogy milyen sok szuperhős van szerte az országban” – mondta el a kiállítás megnyitóján Csapi Andris, az Élményakadémia Egyesület vezetője. „A programunkba a fiatalok az ország különböző pontjairól érkeztek, közösen hoztak létre értéket, miközben rengeteget tanultak. Az, hogy ők erre képesek voltak, az számomra rendkívül reménykeltő.”
A programban résztvevők „egy kicsit jobbá teszik a világot” – véli Czinger Erzsébet projektmenedzser. Elmondta, hogy a Tőlünk nektek projekt több mint 10 éve indult, megvalósulását az Európai Unió az Erasmus+ pályázat keretében támogatta. Az egyesület csapata az elmúlt 3 évben több országból – köztük Lettországból, Németországból, Romániából és Spanyolországból – is toborzott szakmai partnereket a projekt kiszélesítéséhez, a jógyakorlatok megosztásához, az ifjúsági önkéntes munkások képzése módszertanának kidolgozásához.
„Engedték, hogy felnőtté váljunk. Sok mindent ránk bíztak, főleg mikor önkéntesek lettünk. Nekünk adták a felelősséget, persze támogattak, segítettek minket, ha elakadtunk. Ott volt az a pont, amikor
megéreztük, hogy egyébként mi is vagyunk valakik,
figyelnek ránk, gondoskodnak rólunk és még tanulhatunk is” – mondta a programban résztvevő Ádám. A fiatal férfi azzal folytatta, a Tőlünk nektek projekt segített számára érettebbé válni, ez adott számára erőt, hogy megállja a helyét a nagyvilágban. „Szóba tudok állni felnőtt emberekekel, le tudok ülni beszélgetni bárkivel. Ez tényleg ennek a programnak köszönhető. Utat mutattak ott nekem. Most bárhová elmegyek, akár egy új munkahelyre, sokkal jobban be tudok illeszkedni a közösségbe.”
„Ránk hagyták a felelősségét, hogy megszervezzünk egy egyhetes tábort. Nekünk kellett eldönteni, hol legyen, mikor és milyen programokkal” – kezdte Eszter, a program egy másik résztvevője a beszámolóját. Ő úgy véli, annyit tanult, hogy már önállóan is meg tudna szervezni egy tábort.
„A mi csapatunk Ózdon tartott tábort a cigánytelepen élő gyerekeknek. Rengeteget játszottunk, programoztunk, közben szemetet szedtünk, kifestettük a közösségi helyet. És új látképet próbáltunk adni a gyerekeknek arról, hogy merre tudnának haladni, hogy meglássák, van kiút. Emlékszem, hogy az utolsó napon, amikor elköszöntünk tőlük, a gyerekek már saját maguktól játszották azokat a játékokat, amiket mi tanítottunk nekik. Annyira erőt adott ez ahhoz, hogy igenis, érdemes csinálni, van értelme” – mesélte.
Eszter 5 évvel ezelőtt táborozóként került a programba, mára már ifjúsági trénerré vált. Eszter gyermekotthonban nőtt fel, most 20 éves, informatikusként dolgozik. Úgy gondolja, az Élményakadémiának köszönheti, hogy ki tudott költözni az otthonból és önálló életet kezdett. „Nem tudtam korábban, hogy létezik az országban olyan mélyszegénység, mint amilyet Ózdon tapasztaltam. Ott értettem meg, mennyire jó helyzetben vagyok én, mennyi lehetőségem van, és hogy milyen sok támogatást kaptam az egyesülettől. Nagyon hálás vagyok azért, hogy ebben részt vehettem. Ha megkérdeznék, mennék-e újra, az lenne a válaszom, igen, mert mindig lehet újat tanulni, minden egyes alkalom teljesen új élmény.”
Eszter úgy véli, bárkiből lehet szuperhős, bárki utána csinálhatja azt, amit ő véghez vitt, ha megkapja ugyanazt a lehetőséget, ami neki megadatott.
Fotók: Huszár Boglárka
