Pikó András: Nem lehet Pongrácz Gergelyéket ráretusálni a Corvin közt lövő tankokra
A Corvin mozi előtt tartott megemlékezésen a Vasas Művészegyüttes Vass Lajos kórusának előadása után a polgármester mondott rövid beszédet, melyben az 1956-os forradalom szellemére és legfontosabb kívánalmaira emlékeztette a hallgatóságot.
Elmondta, 1956 hősei olyan politikai berendezkedést akartak létrehozni, ahol valóban az emberek kormányoznak, demokratikus részvételen alapuló önigazgatási formákban. Olyan berendezkedést akartak, ahol az emberek nem függnek sem a mindenkori állampárttól, sem az államtól, de még a piactól sem, hanem maguk veszik kezükbe sorsuk irányítását.

Majd így folytatta: „Amikor a Corvin közben az egykor itt harcoló és vérüket ontó szabadságharcosokra emlékezünk, tudnunk kell: a méltó emlékezésnek és a történelmi hűségnek nincs két nyelve és nincs két üzenete, és
semmilyen retorikai és politikai bűvészkedés nem keverheti össze a megszálló agresszort a megtámadott ország honvédőivel és áldozataival.
Nem tehet közéjük a béke nevében sem egyenlőségjelet, nem mondhatja egy szuverén ország kegyetlen megtámadását katonai hadműveletnek, és parolázhat az agresszorral.
Nem retusálhatja rá Pongrácz Gergelyéket a Corvin közt lövő orosz tankokra.
Így a forradalom elárulói lesznek, és nem azok, akik hűségesen őrzik 1956 örökségét.”
Végül azzal zárta szavait, hogy a jelen mindig a túlélésről, a félelmek oldásáról szól, viszont 56-ban a jövő reményei valamiért mégis felül tudtak kerekedni a jelen félelmein, a mánál fontosabb lett a holnap. Azt reméli és kívánja a polgármester, hogy legyünk képesek ezt újra megtenni: legyőzni a jelen félelmeit a jövő reményeiért.

A program versfelolvasással és Az 56-os pesti srác emlékművének koszorúzásával zárult.
Jámbor András Angyal István példáját mutatta fel
Jámbor András (2022-től a Szikra Mozgalom, illetve az Párbeszéd országgyűlési képviselője a Budapest 6. számú választókerületben) Angyal István szobránál tartotta meg beszédét, és leginkább a nem hangoztatott és nem tipikus életutak, sorsok és történések kiemelésére tette a hangsúlyt. Elmondta, hogy ő sok politikussal szemben nem szeretné a múltat úgy magyarázni, hogy az a mai identitásokhoz illeszkedjen. Nem szeretné megmondani, hogy kik ma az örökösei 56-nak, hogy nekünk mit kell kezdenünk most abból kiindulva, ami akkor történt.
„Inkább azokról szeretnék beszélni, akik ebben a hamis valóságban, ami 56 után kreálódott, nem annyira férnek bele. Ilyen Angyal István, akinek a szobránál állunk.” Ő a Tűzoltó utcai 56-os felkelőknek volt a vezetője.
Angyal egyszerre volt szocialista és a Kádár-rendszer ellensége. Kivégezték.
Ez azért történt, mert nem volt hajlandó visszavonni azt, hogy amikor tárgyalt Kádár Jánossal, az megígérte neki, hogy a felkelőket bevonják majd a elkövetkezendő idők átmenetébe – ismertette Jámbor a forradalmár történetét.

Jámbor a forradalom hivatalos kezdetét (október 23.) és végét (november 4.) is vitatta: „Tudjuk, hogy decemberben még ott volt a nők menete, ahol több tízezer nő ment Budapesten a forradalom leverésének évfordulójára. Ott voltak a munkástanácsok, melyek december végén még általános sztrájkot tartottak. Februárban fejezték le ezeket úgy, hogy a vezetőiket letartóztatták. Decemberben ilyenről még szó sem lehetett volna, akkora tömeg állt mögöttük. A forradalom újraindítását jelentette volna, ha nekimennek a nagy budapesti munkástanácsnak.”
És ott vannak azok a cigány hősök, akikről szintén kevés szó esik. A Méltóságot a romáknak megemlékezésen is sok olyan történetet meséltek el, amik a forradalomhoz kapcsolódnak, mégsem tudunk rólunk. Ezek szereplői származástól és osztálytól függetlenül azt érezték, hogy a történet róluk szól, és a szabadság, igazság keresése kézzel foghatóvá vált a számukra.
Jámbor elmondta, nyolcadik éve jön ki az ünnep alkalmából Angyal István szobrához. Szerinte Angyal közel állhat mindazokhoz, akik baloldali emberként 56-ról gondolkodnak. Amikor Angyalt kirúgták az egyetemről, elment munkásnak. 56-ban előre megmondta barátjának, Eörsi István költő-írónak, hogy forradalom lesz Budapesten. És amíg le nem tartóztatták, azokat az embereket szervezte, akik csak szabadságot és jólétet akartak.
Jámbor azt mondta, mindenki gondoljon egy olyan képre 56-ról, ami számára a legfontosabb, mert sajnos és szerencsére bőven vannak ilyen képek, melyekből erőt lehet meríteni ma is ahhoz, hogy az ember a magáénak érzett igazságért küzdelmet tudjon folytatni.
Momentum: Senkit nem hagyunk cserben
„Egyetlen elnyomó sem érezheti, hogy sikerül a hazugságaival örök helyet szereznie magának nemzetünk nagyjai között. Dolgunk van tehát a jelenben a múlttal, hogy igazságosabb jövőnk legyen” – írta ki a párt a Facebookra.
„Arra emlékezünk, hogy a Szovjetunió 1956-ban a magyar néptől erőszakkal akarta elvenni a független létezést, az önrendelkezést. Nekünk, az első szabad nemzedéknek kiemelt felelősségünk szót emelni minden évben, beszélnünk kell erről és vállalnunk kell a feladatot. Mi egy igazságos rendszerért küzdünk, ahol senkit sem feledve emlékszünk meg a múltról, ahol emberséges politikát folytatunk és senkit nem hagyunk cserben.”
Mi Hazánk: Ágyútűz a Corvin közben
A párt hagyományosan elsütött egy löveget a Corvin közben. A 444 tudósítóját megrángatták.

Fidesz: Ferencz Orsolya tartott beszédet
A ferencvárosi és a józsefvárosi Fidesz közösen emlékezett meg 56-ról. A Magyar Rádió egykori épületénél koszorúztak, onnan átmentek a Bakáts téri 56-os emlékműhöz. A Tompa utca 10-ben folytatták a fegyveres felkelő csoport emléktáblájánál, majd ők is elmentek Angyal István szobrához és a Tűzoltó utcai ellenállók emlékét idéző Angyalvárhoz a Salkaházi Sára parkba. A forradalom névtelen mártírjainak emlékműve volt a következő állomás az Üllői út 45–47. alatt, majd végül a Corvin közben koszorúztak, ahol Ferencz Orsolya országgyűlési képviselő, űrkutatásért felelős miniszteri biztos tartott beszédet.

Nyitókép: Karancsi-Albert Rudolf