A Mi Hazánk elnökhelyettese, Dúró Dóra és a bérletfelmondást megszavazó pártok között csak abban van egyetértés, hogy a pártnak e miatt a felirat miatt kellett távoznia. Ezt egyértelművé tette még a hét elején Sátly Balázs (LMP) képviselő is, aki Facebook-posztjában megemlítette, hogy kezdeményezni fogja a Mi Hazánk bérleti szerződésének felmondását, és ehhez Pikó András polgármester is csatlakozott.
Azonban saját politikai vélemény nyilvánítása miatt senki sem szenvedhet bármilyen hátrányt, ezért ezt a döntést sem lehetett a rasszistának minősített felirat kihelyezésével indokolni, mert az bírósági döntés nélkül még a szabad véleménynyilvánítás tárgykörébe tartozik. Ez okból – talán – a döntés hivatalosan indoklás nélkül született meg, amihez persze a tulajdonosi bizottságnak joga volt, mégis
fura ellentmondás feszül a valódi szándék és a hivatalos verzió között.
„Védőbeszédében” ezt az elemet hangsúlyozta Dúró Dóra is, a sok helyről ismerős „elképesztő liberális véleménydiktatúra” emlegetése mellett. Szabó Máté, a Társaság a Szabadságjogkért (TASZ) jogásza és vezetője szerint nem teljesen ez a helyzet, szerinte
az egyenlő bánásmód követelménye köti az önkormányzatot mindenféle jogviszonyában,
így a magánjogi jogviszonyaiban, akkor is, amikor bérbeadja a saját tulajdonát. „Ezekben a jogviszonyokban tekintettel kell lenni arra, hogy az, amit az önkormányzat tesz – tehát ebben az esetben az, hogy bérbe adja a tulajdonát valakiknek – nem sérti mások emberi méltóságát, mert az önkormányzat nem csak a többségé, nem csak azoké, akik rá szavaztak, akivel egy politikai közösséget alkot, hanem a kisebbségben levők önkormányzata is” – mondja Szabó lapunknak.
Szerinte,
ha egy népcsoportot méltóságában sértő üzenetet jelenik meg az önkormányzat saját ingatlanában, akkor az mondhatja azt, hogy az ő tulajdonában ezt nem lehet megtenni, közszemlére bocsájtani, és aki ezt mégis megteszi, azzal szerződést bont.
Az üzenet sértő voltát először az önkormányzat állapítja meg, ha a bérlő ezt vitatja, akkor elviheti az ügyet egy jogalkalmazó fórum elé, és akkor bíróság vizsgálja meg, hogy vajon ez a hivatkozás megalapozott-e vagy sem. Arra kérdésre, hogy vajon Dúró Dóráéknak milyen esélyük lenne a bíróságon, ha megtámadnák a bizottsági döntést, Szabó azt mondja, hogy az önkormányzat érvelhet azzal, hogy
nemhogy visszaélést nem követtek el, hanem egyenesen kötelességük volt az ügyben lépniük: „az önkormányzatnak a rá vonatkozó törvényi kötelezettség alapján lépni kellett valamit, hogy ezt a helyzetet megszüntesse”
– fejtette ki Szabó Máté.
A Tulajdonosi Bizottság azonban mégsem ilyen okokra hivatkozva mondta fel a szerződést. Veres Gábor, a bizottság elnöke szerint formai indoklás nélkül is fel lehet mondani a szerződést. „Annak idején eleve nagy hiba volt pártok számára egy kirakatos, körúti helyiséget kiadni, szerintem nem túl jó, hogy egy ilyen frekventált helyen levő helyiséget egy párt bérli” – vélekedik Veres. Elmondása szerint az önkormányzat a továbbiakban másképp kívánja hasznosítani a helyiséget: „az ilyen jellegű ingatlanokba eleve szolgáltatások, üzletek vagy éttermek, bárok kellene, hogy települjenek, az önkormányzatnak elhatározott terve a környék revitalizálása, élettel való újbóli megtöltése”. A döntést természetesen ő is megszavazta (egyhangú határozat született): „magánemberként és morálisan teljesen egyetértek a döntéssel, nehogy már Józsefvárosban ilyen uszító üzenet felbukkanjon, eddig se értettünk egyet azzal, hogy pártok béreljenek körúti ingatlanokat irodának,
de ez a konkrét eset adta meg az utolsó lökést a döntés meghozatalához.”
