2016-ban született döntés a Múzeum-Ötpacsirta utca sarkán található Károlyi-palota sorsáról: a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Ortodox Exarchátusa és a kormány képviseletében az akkor még Emmi-miniszter (ma már csak volt elnöki tanácsadó, református püspök) Balog Zoltán közfeladat ellátásáról egyezett meg, a Dialógus Központ létrehozásáról. „A központ célja a vallások közötti párbeszéd elősegítése, amelyre ma igen nagy szükség van Európában. Az épületben lesz köznevelési intézmény, könyvtár, továbbá szociális és karitatív tevékenységet is végez majd benne az egyház. Emellett liturgikus szolgálatra is alkalmassá teszik az épületet, hogy segítsék a Magyarországon élő ortodox vallású görögök vallásgyakorlását”, írtuk cikkünkben. Az épületet az ortodox egyház ingyen kapta meg 2017-ben.
A még Lázár János 2023-as nagy fejlesztés-megtizedelését is túlélő beruházás döcögősen haladt, 2021-ben megírtuk, egy éven át zárva lesz az Ötpacsirta utca – a mai napig zárva van, és építési területként működik. A tájékoztató táblán jelenleg 2025. év vége van megjelölve befejező dátumként.
Írtunk a kivitelező cégekről is, hogy az egyik Fidesz-kedvenc kivitelezőtől átvette a másik a munkálatokat.
Az utóbbi napokban hatalmas fémszerkezetekből tetőszerkezetet emeltek az épület felé, amit vászonszerű anyaggal vontak be. Megérdeklődtük, hogy mi ez.
A fejlesztés kommunikációját végző Silberstein & Partners azt írta,
ez egy ún. védtető, célja, hogy megóvja a Károlyi-palota belső tereit az időjárás viszontagságaitól.
A rossz állapotú tetőszerkezetet elbontották ugyanis, és a bent található Lotz Károly-freskót, valamint a műemléki épületrészt és a belső műemléki értékeket – faburkolatokat, nyílászárókat, műemléki fa kandallót, mozaikokat – ezzel a 900 négyzetméteres tetővel védik esőtől, széltől, időjárástól.


Ez a módszer állítólag a winchesteri katedrális felújításánál is bevált, áll a cég válaszában: megakadályozza a beázást, munkaállványként is használható, ellenáll a szélnek is. 29,5 méter a legmagasabb pontja, vízhatlan ponyvával van letakarva, és széthúzható, ha a daruzás miatt ez szükséges.
Magyarországon ez a megoldás egyedülálló, az elsők közt használják.
Az új tető megépítéséig fennmarad a védtető.
A védtető áráról nincs információ.
Frissítés: a beruházó megküldte a bekerülési árra vonatkozó adatokat. Pontosabban annak a kormányhatározatnak a számát, amely forrást biztosított a megújuláshoz. A 2020. január végi határozat évenként biztosított forrást: 2020-ban 775,5 millió forintot, majd 2021–23-ban évenként 1-1 milliárdot.
Vagyis 3,75 milliárd forintból újul meg a Károlyi-palota.
Kérdés, hogy mivel 2023 végére nem készült el a felújítás, ezen felül kell-e még pénz, vagy álltak a munkálatok, és emiatt megmaradt az eredeti forrás. Kellhet még pénz, ugyanis a „további támogatásokról jelenleg a tárgyalások folyamatban vannak”, áll az exarchátus válaszában.
Lesz-e emeletráépítés? Erre is választ kaptunk: „A palotanegyed egységes képét megtartva az építéskori épületmagasságot befolyásoló átalakítás nem történik. Az eredeti állapotokat figyelmen kívül hagyó, 1970-es évek belsőudvari ráépítések elbontásra kerülnek és az építéskori, eredeti épületkontúr, párkánymagasság és tető-kubatúra kerül helyreállításra a belső oldalon is a tetőtér beépítésével.” Tehát nem lesz emeletráépítés, a belső udvarban távolítottak el ráépítéseket, és beépítik a tetőteret, így jutnak többlet hasznos térhez.
Fotók: Huszár Boglárka
