A Tisztviselőtelep katolikus hívei évtizedekig a Golgota téri kápolnába jártak szentmisére, majd 1900-ban létrehozták a Szent István Fillér-egyesületet egy új templom építésére, még Ferenc József császártól is kaptak adományt. A Tisztviselőtelep 1918-ban vált egyházközséggé, egy évvel később plébániává, akkor már a szűk kápolna helyett a Simor utcai barakkiskola tornatermében tartották a miséket. A Magyarok Nagyasszonya temploma azonban csak 1931-re készült el az akkori Rezső téren, mert az első világháború után elértéktelenedett az addig összejött pénz, és újra kellett kezdeni a gyűjtést.
Milyen a plébánia, ha tábori lelkészség?
A most történt változásról Berta Tibor tábori püspök adott tájékoztatást lapunknak.
2024. augusztus 1-én jött létre megállapodás az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye és a Katonai Ordinariátus (Katolikus Tábori Püspökség) között a tisztviselőtelepi plébániatemplom lelkipásztori ellátásának átvételéről, „hogy ezáltal is gondoskodjon a Magyar Honvédségben szolgálók és családtagjaik egyházi, vallási, lelki szükségleteiről”, írta a tábori püspök, aki a feladattal egy papi közösséget bízott meg.
A papi közösséget két százados alkotja: Bálint Mihály Gábor és Nagy Ferenc Endre. Bálint Mihály Gábor Nyugat-Moldvában, a Bákó megyei Kománfalván (Comănești), Nagy Ferenc Endre pedig Erdélyben, a Hargita megyei Gyergyószentmiklóson született. Mihály atya a lelkipásztori munka végzésének irányítója (ezt a papi közösségben moderátornak nevezik), s mielőtt tábori lelkész lett, a budapesti csángó közösség lelkivezetője volt a Szent Anna plébánián. Endre atya a templomi mellett kórházi szolgálatot is teljesít az Észak-Pesti Centrumkórház-Honvédkórházban.
A világháború után megszűnt tábori lelkészség 1994-ben jött létre ismét, ma Tábori Rabbinátus, Protestáns és Katolikus Tábori Püspökség működik. A katolikus püspökség Kapisztrán téri főtemplomát a háborúban érte találat (romja a Mária Magdolna torony a Várban), majd lebontották. Amíg ezt újjá nem építik, addig e funkciót – a helyi plébánia jogainak érintetlenül hagyásával – a Budavári Nagyboldogasszony (Mátyás) templom tölti be.
A Tisztviselőtelepi Plébániatemplom továbbra is az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyéhez tartozik. „Ezért a papi közösség feladatának tekinti a Budapest-Tisztviselőtelepi Magyarok Nagyasszonya Plébánia területén élő krisztushívők közösségéről való lelkipásztori gondoskodást”, írta Berta Tibor.
Hétfőn, kedden, csütörtökön, pénteken és szombaton este 6-kor, vasárnap 10-kor mutatnak be szentmisét, esketnek, keresztelnek, temetnek, vagyis a hétköznapokban nagy változás nem lesz. Híveket kérdeztünk, akik szerint „mindkét atya fiatal és jó fej”.
Azért lesz változás is, amit az Ars Sacra Fesztivál szeptember 17-i koncertje is jelzett, amikor katonazenekar játszott a templomban népes közönség előtt. A hívek közössége pedig Budapesten szolgáló katonákkal bővült, akik egyre többen ide járnak misére.
Gondosan kézben tartott templomot vettek át
Az átvétel szempontja lehetett az is, hogy a tisztviselőtelepi templom plébánosa, Vargha Miklós Péter atya nemrég ment nyugdíjba, a változásról ő is később értesült már. A 80. évében jár, közel negyedszázadig szolgált itt, mint mondta, egy egész generációt temetett el. A fiatalok egy része kirepült a családi fészekből, újabb fiatal családok költöztek a telepre‚ így újult meg a közösség.
Megemlékezett a kezdeti évek méltatlan lakáskörülményeiről, amit 6 év alatt sikerült rendeznie, és arról a sokféle felújításról, ami végigkísérte a 24 évét. Rendbe hozták a fűtést, az utóbbi évek nagy áramár-emelkedését már napelemekkel kompenzálják, az egyik sekrestyéből téli kápolnát alakítottak ki. Megújult a kupola kívül-belül, felújították az ablakokat, a külső oszlopcsarnokban Gulág-emlékművet, a hátsó falon 56 áldozatainak emlékművét állították fel.
A nyugdíjba ment Péter atya imádkozik az új paptestvérekért és az egész egyházközségért.
Nyitókép: Huszár Boglárka
