A szolidaritási hozzájárulás jellemzően úgy jelenik meg a hírekben, hogy az a Fővárosi Önkormányzatot terheli, és Karácsony Gergelyék mindent megpróbálnak megtenni azért, hogy ne kelljen ezt a sarcot megfizetni. Fontos tudni azonban, hogy a Főváros mellett ezt a terhet minden kerületi önkormányzatnak is ki kell gazdálkodnia. A hozzájárulást az iparűzési adó alapján számítják ki, és mivel ezen az adón Budapest és a kerületek nagyjából fele-fele arányban osztoznak, ezért a szolidaritási hozzájárulás terheli Budapest mellett a kerületeket is.
Ez Józsefváros esetében azt jelenti, hogy az idén több mint 3 milliárd forintot kell az Államkincstár számlájára utalni 4 részletben. Az első részletet, majdnem 372 millió forintot már januárban be kellett fizetni, a másodikat rögtön a választások után, április 15-én kell majd, ez több mint 1,1 milliárd forint, a maradék kettőt pedig júliusban és októberben. Ez az összeg 14 százalékkal több, mint a 2025-ben meghatározott összeg, akkor 2,7 milliárd forint befizetését írta elő a kormány, 2024-ben pedig 2 milliárd forint befizetése szerepelt Józsefváros neve mellett. Mindösszesen eddig több mint 8,4 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást kellett fizetni az évek alatt, az ideit is beleszámolva.
A szolidaritási hozzájárulás ötlete nem ördögtől való, hiszen azon alapul, hogy bizonyos önkormányzatok a helyzetüknek és talán a szerencséjüknek köszönhetően jelentős adóbevételekre tesznek szert, mások pedig nem. A hozzájárulás ezeket az egyenlőtlenségeket simíthatná el: a gazdagabb ad valamennyit a szegényebbnek. Az ötlettel nincs is semmi probléma.
Az arányokkal azonban már igen. A kormány minden évben rendeletben dönt arról, hogy kinek mennyi hozzájárulást kell fizetnie. Ez elvileg bonyolult képlet alapján történik, valójában teljesen önkényes – annyit követel a kormány, amennyit akar. Ennek az a vége, hogy Budapest Főváros nagyon-nagyon sokat fizet, a budapesti kerületek és több nagyobb város, mint Debrecen, Győr, Székesfehérvár, Szeged csak simán sokat, és még sok száz település valamennyit.
Spórolni akar
A hozzájárulást a központi költségvetésbe kell befizetni, majd az önkormányzatoknak adott normatív és egyéb támogatásokban mutatkozik meg a többlet. Vagy nem. A teljes önkormányzati szektornak adott támogatás nagyjából 1050 milliárd forint volt 2024-ben, az idén 1200 milliárd forint körül lesz. Azonban a brutális mértékű infláció után a költségek sokkal nagyobb mértékben nőttek, így a támogatás két év alatt reálértéken legalább 15 százalékkal csökkent. A szolidaritási hozzájárulás úgy támogatja a szegényebb önkormányzatokat, hogy az állam által fizetendő normatív és más támogatás jelentős részét valójában a gazdagabb települések és a budapesti kerületek fizetik. Az állam évről évre egyre kevesebbet költ az önkormányzati szektorra, és ezt a szolidaritási hozzájárulást fizető önkormányzatokkal, közte Józsefvárossal pótoltatja ki. Ez az, ami igazságtalanná teszi ezt a rendszert.
Összesen nagyjából 850 önkormányzatot terhel adófizetés a 3200 közül, közülük a Főváros, a 23 kerület és 43 más város hozzájárulása haladta meg tavaly az egymilliárd forintot. A hozzájárulás összege mindösszesen 360 milliárd forint volt, ebből Budapestre és a kerületekre 163 milliárd forint jutott, majdnem a teljes összeg fele. Az idén is hasonló lesz a helyzet: a több mint 400 milliárd forintra tervezett sarcból 180 milliárdot áll a város: a kerületek 82, a Főváros 98 milliárdot.
Ez a 98 milliárd forint sokkal több annál, mint amit a Főváros az államtól feladatellátás címén kap. Budapest egy sor feladatot valójában ingyen végez el, mert az állam kevesebb támogatást ad, mint amennyi adót beszed. Hogy ez mekkora nagyságrendet jelent? Nagyjából ingyen, azaz a saját költségen üzemelteti a teljes BKK-t.
Józsefvárosban a helyzet nem ennyire súlyos, de azért cseppet sem kellemes: tavaly 3,7 milliárd forint állami finanszírozással szemben 2,7 milliárd forint szolidaritási hozzájárulás állt. Tehát valójában az állam a kerületnek mindössze egymilliárd forint támogatást adott a feladatai ellátására. Az önkormányzat ezeket persze kénytelen volt ellátni, vagyis üzemeltette a bölcsődéket, óvodákat, a rendelőintézeteket, de az erre adott forrás jelentős részét az állam visszavette egy sarc jellegű adó formájában.
Tavaly 2,7 milliárd, az idén több mint 3 milliárd, amióta a szolidaritási hozzájárulás létezik, 8,4 milliárd forintról van szó. Évente a kerület költségvetésének több mint 5 százaléka. Annyi, mintha a 200 ezer forint fizetésből elvennének 10 ezret. Lehet enélkül élni, de azért hiányzik. A kerületben is hiányzik. Ekkora összegből, vagyis 8,4 milliárd forintból kijönne a Harminckettesek tere teljes megújítása, 3 utca felújítása, vagy több száz önkormányzati lakás felújítása.
Azt nem lehet kijelenteni, hogy ha nem lenne szolidaritási hozzájárulás, akkor lakhatási nehézségek sem lennének, az önkormányzati bérlakások állapota nagyságrendekkel jobb lenne, és mindenki XXI. századi élethez méltó lakásban élne. Ehhez nyilván sokkal több pénz, idő és energia kellene. De az biztosan kijelenthető, hogy az a korábbi koncepció, amit az önkormányzat eltervezett, ma nem megvalósítható. Köszönhetően annak, hogy az állam önkényesen von el milliárdokat – és nem mellesleg a Diószegi utcai kisajátítások költségét is gyakorlatilag a kerületre tolta.
Az önkormányzat a 12 pontjában ezért kéri az „állami sarcpolitika befejezését”. A választások után Józsefváros vezetése tárgyalásokat fog kezdeményezni az új kormánnyal annak érdekében, hogy töröljék a józsefvárosiakat megkárosító szolidaritási hozzájárulást. Hogy mennyivel károsította meg a hozzájárulás a lakosokat? Fejenként 114 ezer forinttal. Ennyi fizetnivaló jut minden józsefvárosira, ideértve a csecsemőket is. Ez kerületi összehasonlításban nem annyira sok, számos kerület lélekszáma sokkal kisebb, ezért arányaiban ott nagyobb az egy lakosra jutó adó. Ha a teljes, megállapított adó összegét nézzük, akkor Józsefváros a középmezőnyben van. Zugló, a III. kerület vagy Újbuda sokkal többet fizet, a Várnegyed, a Hegyvidék vagy az V. kerület viszont érezhetően kevesebbet.
Sashegyi Emma
Fotó: unsplash és Mile Máté
